Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 61. szám

1452 TANÁCSOK A népi ellenőrzés szabályozását az 1968. évi y. torvény és a végrehajtására kiadott 41/1968. (XI. 1.) Korm. számú rendelet tartalmazza. c) Szakmai ellenőrzés Pénzügyi ellenőrzés A pénzügyi revízió ellátása a járási tanács végrehajtó bizottsága 'pénzügyi osztálya, megyei jogú városban a városi illetékkiszabási, vállalati és forgalmiadó hivatal vállalati csoportja, a fővárosban pedig a vállalati és szövetkezeti adóhivatal feladatkörébe tartozik. Célja annak ellenőrzése, hogy a termelőszövetkezet (társulás) — a jogszabályoknak megfelelően tett-e eleget az állammal szemben fennálló pénzügyi (adó-, illetékfizetési) kötelezettségeinek; — jogszabályszerűen vette-e igénybe, illetőleg használta-e fel a különböző költségvetési (ártámogatás, dotáció) juttatásokat; — üzemi alapjainak képzése és felhasználása megfelel-e a pénzügyi jogszabályoknak. Ha a pénzügyi revízió adórövidítést, illetőleg költségvetési juttatás jogtalan igénybevételét állapítja meg, az illetékes adóügyi szerv a termelőszövetkezetet az adó pótlólagos megfizetésére, illetőleg a jogtalanul igénybe vett ártámogatás, dotáció visszafizetésére határozattal kötelezi és bírsággal sújtja. Amennyiben a szabálytalanságot az ellenőrző szerv fedi fel, a bírság az adóhiány vagy a jogosulatlanul igénybe vett támogatás, dotáció összegének 50%-áig terjedhet. Ha a szabálytalanságot az ellenőrzés előtt a termelőszövetkezet önként feltárja (önrevízió), a pótlólag bevallott összeg után a bevallási késedelem idejére havi 2%-os — összesen legfeljebb 20%-os •— pótlékot köteles fizetni. A jogszabálysértés súlyától függően a mulasztásnak fegyelmi, kártérítési, szabálysértési és büntetőjogi következményei is lehetnek [40/1967. (X. 13.) Korm. sz. és 29/1967. (XII. 15 ^ PM sz. rendelet], Ar ellenőrzés A belföldön előállított vagy forgalomba hozott áru (termék, termény, nyersanyag, stb.) ára és a szolgáltatások díja — az árformától (fixár, szabad ár stb.) függetlenül — árellenőrzés alá esik. A mezőgazdasági nagyüzemek, ipari és szolgáltató részlegeinek árellenőrzése a megyei (fővárof ) tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának hatáskörébe tartozik F2/1968. (X. 19.) ÁH sz ámú rendelkezés, 66/1988. (MÉM É 35.) MÉM számú utasítás 1. számú melléklete A) cím III. fejezet 5. c) pont]. A fogyasztói ái-ak ellenőrzése egy-egy me^ye területén levő valamennyi kereskedelmi (értékesítő) tevékenységet folytató szervezetre, tehát a KÖZLÖNYE sssxa. termelőszövetkezetekre és társulásaikra is kiterjedően a megyei (fővárosi) tanács vb kereskedelmi osztályának hatáskörébe tartozik. • Ezenkívül a kereskedelmi tevékenység terén a fogyasztói árakat és az árképzési rendelkezések megtartását az ország egész területén az Állami Kereskedelmi Főfelügyelőség, illetőleg egy-egy megye területén a kereskedelmi felügyelőségek is jogosultak ellenőrizni. [10/1967. (IV. 22.) Korm. számú rendelet, 2/1967. (VIII. 26.) Bk M számú rendelet]. Az űrhatóságok ár ellenőrzési hatásköre — többek között — kiterjed — az árformákba történő besorolásra vonatkozó hatósági előírások, — a rögzített és a maximált árak, a hatósági előírások, valamint az áralkalmazás feltételei (minőség, felárak, engedmények stb.), — az árkiszámításra vonatkozó előírások, — az árváltozással kapcsolatosan előírt előzetes bejelentési kötelezettség, — az árak nyilvántartására vonatkozó rendelkezések megtartásának ellenőrzésére, továbbá — az árakkal kapcsolatos lakossági panaszok és bejelentések kivizsgálására és — az árellenőrzés egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 2/1968. (X. 19.) ÁH számú rendelkezés 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyéb kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére. Gazdasági bírság Gazdasági bírság szabható ki, ha a termelőszövetkezet jogszabályba vagy hatósági rendelkezésbe ütköző, illetőleg a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes tevékenységével jelentős anyagi előnyre tesz szert, vagy jelentős kárt okoz, vagy súlyosan veszélyezteti a lakosság érdekeit. Gazdasági bírság szabható ki az árszabályozó renrdelkezések megsértése esetén is [56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelet 20. §], továbbá az Állami Közegészségügyi-Járványüeyi Felügyeletről szóló 18/1968. (V. 5.) Korm. számú rendelet 10. § b) pon+ja alapján is. Gazdasági bírság kiszabását indítványozhatják a legfőbb ügyész, a gazdasági, pénzügyi és árellenőrzést végző szervek, a felügyeletet elláté és az ágazati minisztériumok, országos hatáskörű szervek (OAÁH, MÉM, BkM, stb.) a megyei, fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok végrehajtó bizottságai és a jogszabályban felsorolt más szervek (SZOT, TOT, OT, MNB, stb.). A gazdasági bírság kiszabása- a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. A gazdasági bírság összegét úgy kell megállapítani, hogy az meghaladja a termelőszövetkezet (társulás) által elért előny, illetőleg okozott kár összegét. A gazdasági bírság termelési költségként nem számolható el, az a termelőszövetkezet jövedelmét terheli. A gazdasági bírság kiszabása nem mentesíti a felelős személyeket a fegyelmi, szabálysértési, bün-