Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 61. szám

1450 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 61. szám. hatják el. E szerint az építésvezetőnek a szakágnak megfelelő technikumi, felső építőipari képesítéssel és legalább öt évi szakmai gyakorlattal, vagy a szakágnak megfelelő mérnöki, felsőfokú technikumi, illetőleg építőmesteri képesítéssel és legalább három évi szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. A járási építésügyi szakigazgatási szerv engedélyével kőművesmester is lehet építésvezető. Bizonyos építőipari munkák vezetésével erdőmérnök is megbízható. — Bányászati tevékenységhez alkalmazandó felelős műszaki vezetői (vezetőhelyettesi) munkakört csak az tölthet be, akinek bányaműszaki képesítése és e minőségben szerzett három évi bányaüzemi gyakorlata vagy bányatechnikumi képesítése és e minőségben szerzett hat évi bányaüzemi gyakorlata van. Indokolt esetben a bányahatóság e feltételek alól felmentést adhat [1980: III. tv. 11. § (3) bek., 9/1961. (III. 30.) Korm. sz. rend. 7. és 8. §]. i) A személyzeti munkával kapcsolatos feladatokat (erkölcsi bizonyítvány megkövetelése, m'nősítés, nyilvántartás, stb.) a 14/1968. (IV. 24.) MÉM számú rendelet tartalmazza. j) Az újítási ügyek intézésére a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az Országos Találmányi Hivatal együttes közleménye tartalmaz irányelveket (megjelent a MÉM Értesítő 1968. évi 22. számában). VI. / Ellenőrzés és akalmazható szankciók A termelőszövetkezeti tulajdonban és az ezen alapuló demokratikus belső igazgatásban gyökerezik, hogy a termelőszövetkezet működését és gazdálkodását maga a tagság ellenőrzi. Külső szervek a termelőszövetkezetben ellenőrzést törvényes hatáskörükben, vállalatok és vállalati szervek pedig egyáltalán nem végezhetnek. Ennek megfelelően a kiegészítő tevékenység ellenőrzése az általános termelőszövetkezeti ellenőrzés keretében lehet belső vagy társadalmi ellenőrzés (tsz-en belüli ellenőrzés), továbbá külső vagy állami ellenőrzés (tanácsi, népi ellenőrzés, stb.). Az eHenőrzés tartalma, terjedelme szempontjából pedig különbséget lehet tenni általános (népi ellenőrzés, tanácsi felügyeleti stb.) ellenőrzés és szákmai ellenőrzés (pénzügyi, munkavédelmi, árellenőrzés, stb.) között. 1. Belső ellenőrzés a) Ellenőrző bizottság Az ellenőrző bizottság a tagság felhatalmazása alapján, a tagság nevében és érdekében, a tagságnak való beszámolás kötelezettségével rendszeresen és folyamatosan ellenőrzi a vezetők munkáját, a gazdálkodás irányítását, menetét, a közös vagyon kezelését, a jogszabály, az alapszabály megtartását, a közgyűlés határozatainak végrehajtását, a vitás ügyek intézését, a tagokkal való elszámolást, stb. (Tv. 27. §). Ebből következik, hogy az ellenőrző bizottság munkájának ki kell terjednie a tsz által folytatott kiegészítő tevékenység jogszabályon, belső szabályzaton és határozaton alapuló gyakorlásának rendszeres ellenőrzésére is. A termelőszövetkezet működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet bármely időpontban megvizsgálhat. Az ellenőrző bizottság ellenőrzései és vizsgálatai szakszerűségének biztosítása érdekében jogosult — a termelőszövetkezet költségére — külső szakértőket igénybe venni és felhasználhat bármilyen alkalmas bizonyító adatot. A termelőszövetkezetben vizsgálatot és ellenőrzést végző külső szervek pedig a jogszabály alapján [R. 26. (2) bek.] kötelesek az ellenőrző bizottságot előzetesen értesíteni és közreműködésüket lehetővé tenni. Az ellenőrző bizottság a kiegészítő tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait köteles a termelőszövetkezet vezetőségével írásban közölni és erről a legközelebbi közgyűlést (küldöttgyűlést) is tájékoztatni [R. 31* § (2) bek.]. Ha az ellenőrző bizottság a kiegészítő tevékenység vizsgálata kapcsán jogszabályba, hatósági előírásba ütköző, alapszabályt, belső határozatot vagy a termelőszövetkezet érdekeit sértő gyakorlatot tapasztal, köteles a vezetőséget figyelmeztetni, ennek eredménytelensége esetén pedig a közgyűlés (küldöttgyűlés) összehívását kezdeményezheti [R. 31. § (3) bek.]. Nem zárja ki a jogszabály annak lehetőségét sem, hogy az ellenőrző bizottság a vizsgálat során felfedett szabálytalanságokért a termelőszövetkezet illetékes szervei előtt kedeményezze a felelős személy fegyelmi, kártérítési felelősségrevonását, bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén pedig a büntető feljelentés megtételét. b) A belső ellenőrzés további módszerei A kiegészítő tevékenység belső ellenőrzésére jogosult, illetőleg kötelezett a termelőszövetkezet minden más szerve, tisztségviselője és üzemi vezetője is az irányítása alá tartozó munkaterületen. Az ellenőrző bizottság működése tehát nem mentesíti az ellenőrzés kötelezettsége alól a termelőszövetkezet egyéb szerveit, vezetőit. A jogszabály a termelőszövetkezeti tagokat egyénenként is jeljogosítja, illetőleg kötelezi, hogy az általuk tapasztalt rendellenességekről a vezetőségnek, az üzemi vezetőnek, vagy a termelőszövetkezet bármely más illetékes szervének bejelentést tegyenek [R. 29. § (1) bek.]. Az ellenőrző ^bizottság munkájának hatékonyabbá tétele- érdekében a jogszabály lehetővé teszi, hogy a vezetőség a termelőszövetkezet ügyvitelének és könyvelésének folyamatos ellenőrzésére belső revizort foglalkoztasson és őt az ellenőrző bizottság irányítása alá rendelje [R. 29 § (2)