Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 61. szám

61. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1449 A R. 98. §-a értelmében az Általános Balesetelhárítási és Egészségvédő Ovórendszabály, valamint a mezőgazdasági és az iparági szakmai egészségvédő és balesetelhárító óvórendszabályok hatálya a termelőszövetkezetekre is kiterjed. A baleseterhárító és egészségvédő óvórendszabályok — füzetalakban — a Táncsics Szakszervezeti Könyv és Folyóirat Kiadó Vállalatnál szerezhetők be. A termelőszövetkezetek üzemi balesetelhárításának szabályait a 45/1968. (XII. 14.) MÉM számú rendelet tartalmazza. Védőöltözet és egyéni védőeszközök juttatását a 7/1967. (XII. 27.) Eü. M. számú rendelet szabályozza, a védőitalokról pedig a 8200—11/1964. (Eü. K. 23.) Eü. M. számú utasítás renlelkezik. c) Minden olyan esetben, amikor a tevékenység végzéséhez vízellátásra, vízhasználatra, vízi munka elvégzésére vagy szennyvíz elvezetésre van szükség, meg kell szerezni a vízjogi engedélyt. Az idevonatkozó szabályokat az 1968. évi 30. számú törvényerejű rendelettel módosított és kiegészített 1934. évi IV. tv. és a végrehajtására kiadott — a 39/1968. (X. 30.) Kcrm. számú rendelettel módosított — 32/1964. (XII. 13.) Korm. számú rendelet tartalmazza. d) Egyes — nem élelmiszeripari — termékek előállítására és forgalomba hozatalára a jogsza bályok gyártási engedélyt írhatnak elő. A termék előállításának megkezdése előtt tehát meg kell győződni arról, hogy a kérdéses cikk gyártását jogszabály köti-e ilyen engedélyhez. Amennyiben gyártási engedély szükséges, úgy azt az arra vonatkozó külön szabályok szerint meg kell szerezni. e) A kiegészítő tevékenység során meg kell tartani a mezőgazdasági nagyüzemek forgalmi adójáról és árkiegészítéséről szóló 38 1967. (XII. 29.) PM számú rendeletet és az árszabályozásról szóló 56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendeletet. (Az árszabályozással és árképzéssel kapcsolatos végrehaitási rendelkezések az Árszabályozás és. Termékforgalmazás 1967. december 31-i számában találhatók.) A termékek cikkenkénti árát ^s az árképzés módját előreláthatólag a közeljövőben megelenő rendelet fogja szabályozni. f) Az áruk és szolgáltatások külkereskedelmi forgalma engedélyezésének rendjét a 3/1967. (XI. 26.) Kk. M. számú rendelet szabályozza. A külkereskedelmi tevékenység folytatására szóló jogosultság megadására irányuló kérelmet az 5/1968. (VIII. 9.) Kk. M. számú rendelet alapián a külkereskedelmi miniszterhez kell benyújtani. Ilyen esetben a közös vállalkozást és a közös vállalatot terhelő cégbejegyeztetési kötelezettségről a III. fejezet 3. pontjában szóltunk. g) Alkalmazottak a kiegészítő tevékenység körében is csak a Tv-nek az alkalmazottak foglalkoztatására vonatkozó szabályai (Tv. 66. §) és a végrehajtási rendelkezések (R. 106—108. §, Vhr. 157 —168. §) szerint vehetők fel és foglalkoztathatók, rájuk is vonatkoznak továbbá az összeférhetetlenséggel (Tv. 31. §, R. 38. 8, Vhr. 34. §), valamint a fontos és bizalmas munkakörök betöltésével kapcsolatos szabályok (Tv. 34. §, R. 42. §, a 14/ 19ü8. (ÍV. 24.) MÜJM számú rendelettel módosított Vhr. 41. §). A kiegészítő tevékenységnél foglalkoztatott alKalmazot.akra is irányadók — a Tvben és a végrehajtására vonatkozó rendelkezésekben foglalt kiegészítésekKel — a Munka Törvénykönyve és a végrehajtására kiadott rendelkezések. Közös vállalkozás esetén a vitás ügyek intézésére — a R. 77. §-ában foglalt utaló rendelkezés értelmében — a vezetőség bizottsága helyett „igazgatóság bizottságát" kell létrehozni. Szövetkezeti közös válla atnál kollektív szerződést kell kötni. (Az állásfoglalás megjelent a MÉM Értesítő 1968. évi 4. számában.) Meg kell tartani az alkalmazottak munkabérét szabályozó 15/1958. (V. 15.) MÉM sz. rendelet rendelkezéseit. (Az alkalmazottak munkabérét szabályozó rendelkezések gyakorlati alkalmazásához a MÉM és MüM együttes közleménye — megjelent a MÉM Értesítő 1968. évi 23. számában — ad részletes útmutatást.) h) A kiegészítő tevékenységet végző szervezeti egység (részleg, üzem, munkahely stb.) felelős vezetőjeként csak olyan tagot lehet kijelölni, illetőleg alkalmazottat foglalkoztatni, aki a munkakör jellegének megfelelő szakmai végzettséggel rendelkezik vagy szakvizsgát tett és emellett vagy annak pótlására az előírt szakmai gyakoilata is megvan. így például: — Élelmiszeripari tevékenység vezetésével csak olyan dolgozót szabad megbízni, aki a szakmai és egészségügyi ismeretekkel rendelkezik vagy azokat a számára előírt időn belül megszerzi. [1958. évi 27. sz. tvr. 7. § (2) bek.]. A kialakult gyakorlat szerint ennek a követelménynek az felel meg, aki a baromfiipar, szőlőfeldolgozás, hűtőtárolás és jéggyártás, szörpkészítés, darálás és hántolás, gyümölcspálinka főzés, szikvíz és üdítőital gyártás,' tejipar, tésztagyártás, sütőipar, keveréktakarmány gyártás és mosószappanfőzés területén szakmunkásként három éves gyakorlattal vagy betanított munkásként ötéves gyakorlattal rendelkezik. Édesipari üzem vezetésével csak képesített munkás vagy élelmiszeripari technikumi végzettséggel és három évi gyakorlattal rendelkező, Ir'^ipari üzem vezetésével képesített hentes vagy élelmiszeripari technikumi végzettséggel és három évi gyakorlattal rendelkező személyt lehet megbízni. Hűtőtárolással vagy jéggyártással foglalkozó üzem vezetésére vizsgázott hűtőgépészt kell alkalmazni. Konzervipari üzem vezetésével élelmiszeripari technikumi végzettséggel és három évi gyakorlattal rendelkező személyt lehet megbízni. Kivétel ez alól hideg úton konzerv készítése (pl. savanyítás), valamint a szárítás és aszalás; ameny- ; nyiben a konzervipari üzemben csak hideg úton ! készítenek konzerveket, illetőleg kizárólag szári- j tással és aszalással foglalkoznak, az üzem vezetésével három éves gyakorlattal rendelkező szakmunkást is meg lehet bízni. — Építőipari részlegben az építésvezetői feladatokat a 9/1967. (XII. 31.) ÉVM számú rendeletben meghatározott képesítésű személyek lát-