Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 61. szám

1448 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 61. szám. Az új szabályozás az eddigi rendelkezésektől eltérően, bővebb lehetőséget biztosít a nem saját üzemben termelt áruk értékesítésére is. Így a termelőszövetkezet állandó árusítóhelyén — ideértve a nyílt árusítású üzletet is — a szakmai üzletkör megtartása mellett választékbővítés, áruinentés — vagyis kár megelőzése vagy csökkentése — céljából más termelőtől származó árut is hozhat forgalomba, állami vagy szövetkezeti szerv megbízása alapján pedig központi árualapból származó terméket is értékesíthet. E rendelkezés egyik indoka azoknak az árukészleteknek a megmentése, amelyek az adott helyzetben egyéb módon nem lennének értékesíthetők (pl. helyi piac, feldolgozási lehetőség hiányában, vagy a megromlás veszélye miatt). Toyábbi indoka annak figyelembe vétele, hogy az árusítóhely áruellátása akár az időjárás nem várt alakulása, akár a termelőszövetkezeti gazdaság termelésszerkezetének sajátosságai miatt időről Időre akadozhat. Ilyenkor az árusítóhely fenntartása gazdaságtalanná válnék, de veszélybe kerülne a vevők megtartása is, ha a keresett cikkeket a megszokott árusító helyen nem kapnák meg. Tehát egyfelől a folyamatos áruellátás, másfelől a kellő választék biztosítása elkerülhetetlenné teszi a más termelőktől származó áruk beszerzését és azok forgalomba hozatalát. Arra nézve, hogy az állandó árusító helyen milyen arányban lehet a saját termelésű és az idegen árukat értékesíteni, számszerű mértéket előírni nem 'ehet. Irányelvnek kell tekinteni azonban, hogy a más termelőtől származó áru értékesítése csak kivételes vagy átmeneti megoldás lehet, arra az árusító hely fenntartását alapozni nem szabad. Ha tehát az idegen termékek iránti igény állandósul, a helyes eljárás az, hogy a termelőszövetkezet berendezkedik azok termelésére. Az említett rendelkezésből következik az is, hogy a termelőszövetkezet értékesítés céljából üzletkörébe nem tartozó terméket (például zöldségbolt részére tejterméket, tejbolt részére gyümölcsöt vagy zöldséget, stb.) nem vásárolhat. Nem vásárolhat továbbá a termelőszövetkezet mezőgazdasági terméket abból a célból sem, hogy azt feldolgozás, továbbtartás, stb. nélkül közvetlenül a fogyasztók részére értékesítse (felvásárlás, közvetítő kereskedelem). Ez ugyanis jogosítvány nélküli, illetőleg indokolatlan közbenső kereskedelemnek minősül, ami jogszabályba ütközik. Szélesebbé vált a lehetőség a termelőszövetkezeteknek a külkereskedelmi értékesítésbe való bekapcsolódására. Ennek szabályait a 32/1967. (IX. 23.) Korm. számú rendelet tartalmazza. A termelői értékesítés keretében a termelőszövetkezet a tagok háztáji ; gazdaságából származó termékek értékesítését is elvállalhatja, illetve a termékeket ilyen célra a tagoktól megvásárolhatja. A korlátozott forgalmú termékeket azonban a termelőszövetkezet ilyen esetben is csak a vásár. lásra kijelölt szervnek értékesítheti (pl. fűszerpaprika, vágómarha, borjú esetében). Továbbá nem vásárolhat a tagoktól feldolgozás céljára hízottsertést sem [Vhr. 65. § (1) bek.]. Az állandó jellegű árusítóhely, vendéglátóipari üzem, nyíltárusítású üzlet és termelői borkimérés létesítéséhez engedélyt kell kérni az illetékes járási végrehajtó bizottságtól. Az engedélyezéssel kapcsolatos eljárás részletes irányelveit a MÉM— BkM együttes közleménye (megjelent a MÉM Értesítő 1968. évi 11. számában) tartalmazza. A borkimérési és poharazási engedély iiánti kérelmek elbírálásánál is az együttes közlemény szerint kell eljárni. Az engedélyt a járási végrehajtó bizottság a 2/1968. (II. 25.) BkM számú rendelettel rendszeresített ,,Működési engedély" formanyomtatványon adja ki. A termelői borkimérési tevékenységet a 7/1967. (XII. 13.) BkM számú rendelet szabályozza. A termelői borkimérés mellett egyéb vendéglátóipari szolgáltatás — saját vagy más mezőgazdasági üzemből eredő hidegétel, péksütemény árusítása — csak akkor adható, ha a termelőszövetkezet poharazási engedéllyel is rendelkezik. (Termelői borkimérési tevékenység a bor kicsinybeni utcán át történő kimérése, poharazás pedig a kimért bornak az üzletben történő elfogyasztása.) Bolti munkakörbe tagokat beosztani vagy munkaszerződéssel dolgozót alkalmazni — egyes kivételektől eltekintve — csak működési bizonyítvánnyal szabad [9/1968. (IX. 4.) BkM sz. rendelet]. A termelőszövetkezeti árusítóhelyek és borpoharazók belső ellenőrzésére a TOT közleménye tartalmaz irányelveket (megjelent a MÉM Értesítő 1967. évi 45. számában). V. A kiegészítő tevékenységre vonatkozó közös szabályok A megállapított általános és speciális feltételeken túlmenően a kiegészítő tevékenység során természetesen meg kell tartani azokat az általánosabb érvényű szabályokat is, amelyek bármely üzemi tevékenységre vonatkoznak. Ilyenek: a) A kiegészítő tevékenységek megkezdésének és folytatásának feltétele a tűzrendészeti előírd' sok megtartása. A létesítmények tervezése, elhelyezése, az erő- és munkagépek üzembehelyezése, a létesítmény használatbavétele, az anyagok raktározása, tárolása, stb. csak a tűzrendészeti szabályoknak megfelelően történhet. [A tűzrendészetről a 30/1956. (IX. 8.) MT számú rendelet és a végrehajtása tárgyában kiadott 1/1963. (VII. 5.)BM számú rendelet szól.] b) További követelmény a közegészségügyi és munkavédelmi szabályok ismerete és végrehajtása. A termelőszövetkezetekre vonatkozó közegészségügyi szabályzatot az egészségügyi miniszter 6/1963. (XI. 14.) Eü. számú rendeletével adta ki.