Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)
1968 / 61. szám
61. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1445 c) az illetékes vízügyi hatóság a vízhasználati engedélyt megadta; d) külön jogszabályokban előírt hatósági (telephely-, építési, tűzrendészeti, stb.) engedélyeket megszerezték; e) az illetékes pénzügyőri szakasz a megfelelő vizsgálatokat elvégezte és igazolásokat kiadta, a szakértő pedig az előállítható pálinka minőségére nézve nyilatkozott. A szesz adóztatását és jövedéki ellenőrzését a 40/1967. (XII. 29.) PM számú rendelet szabályozza. A bor és must előállítását, forgalomba hozatalát, a bor és must házasítását az 1959. évi 23. számú tvr., valamint a végrehajtására kiadott 2/1959. (XI. 27,) FM—Élm. M. számú együttes rendelet szabályozza. 2. Építőipari tevékenység A R. 54. §-a szerint a termelőszövetkezetek az építési jogszabályokban meghatározott feltételekkel végezhetnek tervezői és kivitelezői munkát saját gazdaságukban, más mezőgazdasági nagyüzemben és külső megrendelők részére. A feltételeket az építőipari kivitelezósi jogosultság szabályozásáról szóló 9/1967. (III. 12.) Korm. számú rendelet és a végrehajtására kiadott 7/1967. (X. 19.) ÉVM számú rendelet határozzák meg. Az építőipari tevékenység köre és a tevékenység „illetékességi területe" (a munkák végzésének helye) aszerint alakul, hogy azt saját üzemen belül, közös vállalkozásban, szövetkezeti közös vállalatban végzik. a) A termelőszövetkezeti építőbrigád, az egyszerűbb gazdasági együttműködés és a közös vállalkozás — saját építési igényeinek kielégítésén túlmenően — illetékességi területén mezőgazdasági nagyüzemek (termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és erdőgazdaságok), továbbá földművesszövetkezeti szervek, a tanácsok és a felügyeletük alá tartozó szervezetek, valamint a lakosság részére is végezhet építőipari munkát. Az illetékességi terület a következőképpen alakul: — A termelőszövetkezeti építőbrigád területi illetékessége a telephely szerinti járás területére, ha a termelőszövetkezet székhelye Budapesten van, a főváros területére terjed ki. Miután a termelőszövetkezetek saját építési tevékenysége nem minősül „építőipari melléktevékenységnek", e tekintetben a területi illetékesség szabályai saját munkák esetében nem érvényesülnek (pl. egy Bács-Kiskun megyei termelőszövetkezet Budapesten saját árusítóhelyet építő brigádjával kivitelezhet). — Az egyszerűbb gazdasági együttműködésben működő építőipari szervezet területi illetékességét a 7/1987. (X. 19.) ÉVM számú rendelet külön nem szabályozta. Mivel azonban az együttműködésben résztvevők (termelőszövetkezetek és egyéb szocialista gazdálkodó szervek) építőipari területi illetékessége a rendeletben szabályozást nyert, ezért az építőipari egyszerűbb gazdasági együttműködés területi illetékessége az együttműködésben résztvevő termelőszövetkezetek telephelye szerinti járások, valamint az egyéb résztvevők illetékességi területére együttesen terjed ki. — Az építőipari közös vállalkozások területi illetékessége a 7/1967. (X. 19.) ÉVM számú rendelet szerint a vállalkozás telephelye szerinti megye területére terjed ki. A vállalkozásnak más megyékben levő termelőszövetkezetek is tagjai lehetnek, sőt a társuláshoz más szocialista gazdálkodó szervezetek is csatlakozhatnak. Ilyen esetben a közös vállalkozás illetékességi területe a telephelye szerinti megyére, a más megyében, illetve megyékben levő tagszövetkezetek telephelye szerinti járásra, továbbá állami gazdaság csatlakozása esetén az állami gazdaságot irányító ÁGK-főosztály működési területére, erdőgazdaság csatlakozása esetén pedig az erdőgazdaság működési területére is — együttesen — kiterjed. b) A szövetkezeti közös vállalat — illetékességi területén — bármely építtető részére végezhet főtevékenységként építőipari -munkát, ha a vállalati törzskönyvben építőipari szövetkezeti közös vállalatként jegyezték be. A szövetkezeti közös vállalat területi illetékessége az alapítást elrendelő határozatban vagy a Kuion engedétyben az államigazgatási határoktól függetlenül is megállapítható. c) Az építőipari kivitelezési jogosultságról a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1968. május 29-i, 19. számában megjelent ÉVM—MÉM együttes közlemény ad részletes eligazítást. A termelőszövetkezeti építőbrigád és építőipari közös vállalkozás tevékenységi körének megállapításához és módosításához a termelőszövetkezet, illetőleg a közös vállalkozás székhelye szerint illetékes megyei tanács vb. építésügyi szakigazgatási szervének véleményét kell kikérni, kivéve ha csak saját üzemi igényeit, illetőleg tagjainak, dolgozóinak lakásépítési igényeit elégíti ki. Az építőipari közös vállalat alapítását, építőipari tevékenységi körének megállapítását pedig az építésügyi és városfejlesztési miniszter véleményezi [7/1967. (X. 19.) ÉVM számú rendelet 4, §]. d) A mezőgazdasági nagyüzemek építőipari részlegei munkahelyi vezetőinek képesítéséről és szakmai gyakorlatáról a 9/1967. (XII. 31.) ÉVM számú rendelet intézkedik, s az építésvezetői feladatokat a rendeletben meghatározott képesítésű személy láthatja csak el. e) A termelőszövetkezetek műszaki tervezési jogosultságára vonatkozó alapelveket a 2050/ 1967. (IX. 3.) Korm. számú határozat tartalmazza. Az építési tervezési munkák áráról pedig a 46/ 1967 (A. T. 1968. 1.) ÉVM—ÁH számú együttes utasítás rendelkezik. f) A termelőszövetkezetek által végzett építőipari munkák áráról a 2/1967. (XII. 31.) ÉVM^ MÉM—ÁH számú együttes rendelet úgy rendelkezik, hogy azt a 44/1967. (ÁT. 1968. 1.) ÉVM^.
