Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 61. szám

1446 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 61. szám. ÁH számú utasításban foglaltak szerint kell előirányozni és elszámolni, az 1967. december 31-én folyamatban volt munkákra pedig a 45/1967. (ÁT. 1968. 1.) ÉVM—ÁH számú utasításban foglaltakat kell alkalmazni. A lakosság részére végzett munkák árát a 2/1967. (XII. 31.) ÉVM—PM—ÁH számú együttes rendeletben foglaltak szerint kell elszámolni. g) Az építési szerződések alapfeltételeinek közzétételéről kiadott 5/1968. (IV. 6.) ÉVM számú rendelet hatálya kiterjed a termelőszövetkezetekre és a termelőszövetkezeti társulásokra is. 3. Kavics-, homok-, kő-, mészkő-, agyagés tőzegkitermelés A felsorolt építési anyagok kitermelésére (bányászására) azonos szabályok az irányadók. A Vhr. 63. §-a a folytatható tevékenység között ezeket is említi, a tevékenység folytatásánál azonban meg kell tartani a bányászatról szóló 1960. évi III. tv-nek és a végrehajtására kiadott 9/1961. (III. 30.) Korm. számú rendeletnek, valamint a vízügyről szóló — az 1968. évi 30. számú törvényerejű rendelettel módosított és kiegészített — 1964. évi IV. törvény 27—30. §-ának a rendelkezéseit. Minthogy hazánkban a bányászat joga kizárólagos jelleggel az államot illeti, az államnak ez a joga lényegében maradéktalanul kiterjed a föld felszíne alatt található összes ásványi nyersanyagokra éppúgy, mint a föld felszínén található ásványokra. A felszíni ásványok vonatkozásában azonban az állam nem érvényesíti maradéktalanul a bányászat állami monopóliumát. A bányatörvény lehetőséget ad a következőkre: A termelőszövetkezeteket és társulásaikat éppúgy, mint minden földtulajdonost (kezelőt, használót) megilleti az a jog, hogy belső szükségletük vagy a kisebb helyi szükséglet kielégítése végett, a felszínen előforduló kavicsot, követ, homokot és agyagot kitermelhessék, amennyiben az állam ezekre az ásványi nyersanyagokra bányászati jogát nem érvényesíti és a kitermelés robbantás vagy gépi erő nélkül végezhető. Ez az engedélyhez nem kötött kitermelés tehát nem terjedhet az üzemszerű gyakorlásig. Ezen túlmenően, a termelőszövetkezet (társulás) számára engedély adható: — saját szükségletre vagy a helyi szükségletek kielégítése végett, — segédüzemi jelleggel, a bányahatóság szakfelügyelete mellett kavics, kő (mészkő, homokkő, andezit stb.), homok, agyag, tőzeg felszíni kitermelésére. A vízügyi törvényben megállapított esetekben szükség van vízjogi engedélyre, illetőleg a vízügyi hatóság hozzájárulására is. Az ilyen — engedélyhez kötött — tevékenység folytatásához a következő feltételek együttes fennállása szükséges: a) A lelőhely fekvése szerint illetékes járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály engedélyét kell kérni; az osztály az engedélyt a bányahatóság hozzájárulásával, valamint az építésügyi és az egyéb érdekelt szakigazgatási szervekkel egyetértésben adja ki. (Az engedélyezési eljárásra 3120/1961. OBF számú utasításban foglaltak az irányadók; megjelent a Mezőgazdasági Értesítő 1961. évi 45. számában.) Ha a kitermelést kizárólag vagy túlnyomóan külső megrendelők részére végzik, a tevékenység folytatásához a R. 59< §-ának (1) bekezdése szerint a járási tanács végrehajtó bizottsága engedélyére van szükség. Ilyenkor is természetesen be kell szerezni a bányahatóság előzetes hozzájárulását. A tevékenységet csak az engedély kiadásától számított 15 nap eltelte után lehet megkezdeni. b) A kitermelés robbantással történő végzése esetén be kell szerezni á bányahatóság külön engedélyét. c) Olyan felelős műszaki vezetőt kell kijelölni; aki rendelkezik a bányahatóság által előírt gyakorlattal, illetőleg képesítéssel. A műszaki vezető kijelöléséhez a bányahatóság előzetes hozzájárulása szükséges. d) Be kell tartani az ásványi nyersanyag-kitermelés bányászati biztonsági szabályait. (1781/ 1961. OBF számú utasítás a „Külfejtéses művelésű bányák általános biztonsági és egészségvédő szabályzatáról"). A mezőgazdasági üzemek külszíni bányaművelésének munkavédelmi feltételeiről A MÉM Munkaügyi és Szociálpolitikai Főosztályának közleménye (megjelent a MÉM Értesítő 1967, évi 33. számában) tartalmaz iránymutatást. 4. Gépek és eszközök javítása A termelőszövetkezet (társulás) gépjavítást a saját üzem (a részt vevő üzemek), valamint a külső megrendelők részére egyaránt végezhet. E tevékenység az általános szabályok szerint folytatható (biztonsági követelmény ^k; külön engedély, ha a tevékenységet kizárólag vagy tú1nyomólag külső megrendelők részére végzik, stb.). 5 .Szállítás, fuvarozás A fuvarozás tekintetében is különbség van aszerint, hogy a termelőszövetkezet a szállítást saját üzem, más mezőgazdasági nagyüzem és saját tagjai, vagy külső megrendelő részére végzi. Az előbbiek részére saját menetlevél felhasználásával, külső megrendelők részére pedig az erre rendszeresített fuvarokmánnyal történik a fuvarozás. (Fuvarokmány "beszerezhető az illetékes AKÖV-től.) Szekérfuvarozás esetében menetlevél csak akkor szükséges, ha külső megrendelők részére történik fuvarozás. (A fogatfuvarhoz szükséges nyomtatvány a postahivatalokban szerezhető be.) A fuvarozás esetén kívül is szükséges azonban a szállított áru eredetét igazoló szállítójegy zék vagy más okmány.