Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 3. szám

33 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3. szám. A pénzügyminiszter 1/1008. (1. 13.) PM számú rendelete a magánszemélyek forgalmi adójáról I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Adókötelezettség 1. §• (1) Forgalmi adó alá esik: a) a saját előállítású, a továbbmegmunkált, a kitermelt, valamint a kisforgalom számára kiszerelt termék, b) a nyílt üzlethelyiségben vagy állandó jellegű elárusító helyen élővirág, dísznövény, c) a díszállat (díszhal, madár, fajkutya, fajmacska stb.), a díszállateleség, az akváriumi tenyészet, d) az élő- vagy művirágból készített koszorú, e) a hal, a mesterségesen termesztett gomba, f) a marhalevél-kötelezettség alá eső állatok húsának, fehérárujának, tartósított termékének és a hentesáru, g) a továbbeladás céljából vásárolt használt tárgy változatlan, kijavított, tisztított vagy átfestett állapotban történő értékesítése, h) a szolgáltatások teljesítése. (2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az a körülmény, hogy a tevékenységet ipar jogosítvány vagy más hatósági engedély alapján, vagy éneikül folytatják, illetőleg folytatták. (3) A forgalmi adóval már megadóztatott termék változatlan állapotban történő értékesítése — a továbbeladás céljából vásárolt használt tárgy kivételével — nem esik adókötelezettség alá. Azt a körülményt, hogy a terméket forgalmi adó fizetésére kötelezettől vásárolták, a beszerzésére vonatkozó számlával vagy egyéb hitelt érdemlő módon kell igazolni. Ha a termék eredete számlával vagy egyéb hitelt érdemlő módon nem igazolható, a forgalmi adókötelezettséget annál a személynél kell megállapítani, aki a terméket forgalomba hozta. 2- §. (1) Az adókötelezettség vonatkozásában: a) saját előállítású terméknek minősül a megrendelő által — akár egészben, akár részben — adott (hozott) anyagból előállított termék is, a mérték után készített ruházati cikkek kivételével; b) mezőgazdasági termények, termékek iparcikké történő feldolgozása termékelőállításnak minősül. így adókötelezettség alá esik a gyümölcsszörp, a tartósítottan savanyított zöldség, a pörkölt mogyoró, a hántolt fűzvessző, a tört vagy préselt szalma, a műlép, valamint terményekből darálással va0y kiütéssel nyert dara, illetőleg olaj értékesítése is; c) továbbmegmunkálás az a tevékenység, amikor a forgalmi adóval terhelten továbbeladás céljából vásárolt terméken a beszerző olyan további munkát végez, amelynek következtében a termék jellege, mérete, teljesítménye nem változik meg, de az igazolt beszerzési árhoz viszonyított eladási ár emelkedik; d) kitermelés a földterület és a természetes vizek (folyók, patakok, erek, tavak) bányászati anyagának (kő, kavics, homok, murva, agyag, budai föld, tőzeg, erdei- és virágföld stb), valamint fa- (fenyőfa-), nyír-, fűz- és nyárvessző, gyékény-, sás- és nádállományának, a természetes jégnek saját költségre történő kibányászása, kiásása, kivájása, illetőleg kivágása; e) kiszerelés a továbbeladás céljából nagyobb mennyiségi egységben (ömlesztve, zsákolva, tartályban, hordóban, bálában, kötegben stb.) beszerzett termékeknek kisebb, a fogyasztók által vásárolt mennyiségi egységek szerinti adagolása és előrecsomagolása, amely te/ékenység következtében e termékek a kisforgaiomban (fogyasztókat kiszolgáló elárusító helyeken) további mérés és csomagolás nélkül — a kiszerelő eredeti (bontatlan) csomagolásában — értékesíthetők; f) szolgáltatás a különféle szükségletek kielégítésére irányuló, ellenérték mellet végzett minden otyan tevékenység, amely nem minősül áruelőállítás :ak. A forgalmi adó alá eső szolgáltatásokat az I. számú melléklet tartalmazza. (2) Közömbös az adókötelezettség szempontjából az a körülmény, hogy a) az élővirágot, vagy a dísznövényt milyen (palánta, virág nélküli, gumó, hagyma, stb) állapotban értékesítik; b) a halat tenyésztés vagy étkezés céljára értékesítik. (3) Használt tárgynak minősül mindéi- ipari termék, amely a kereskedelmi forgalomból kikerült.' Az ilyen t.rmék akkor is használt tárgynak minősül, ha javításra nem szorul. A használt tárgyon végzett olyan átalakítást, amely jellegét, méretét, teljesítményét megváltoztatja, termékeiét ilításnak kell tekinteni. (4) Az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt állandó jellegű elárusító helynek . tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szervei, a vásárcsarnokok és egyéb piacok igazgatósága által az elárusító részére kijelölt elárusító hely (pult), továbbá a virágkertészetek által kizárólag értékesítés célja-a fenntartott helyiség minősül. Állandó elárusító helynek kell tekinteni azokat a piaci vagy utcai elárusító helyeket is, amelyekre a helypénzt az árusok hosszabb időszakra előre befizethetik, s így az Járusító helyet a maguk részére biztosíthatják. Állandó jellegű az az elárusító hely is, amelyet a piacigaz^