Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 3. szám

3. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 39 gatóság nem biztosít ugyan személy szerint egy­egy árus részére, de a virágárusítás céljára kije­lölt helyen az árus a piaci napokon rendszeresen értékesít. Adómentesség 3. §• (1) Nem esik forgalmi adó alá: aj a tejtermék, valamint a saját termelésű ta­karmánytermény darált állapotban való értéke­sítése; b) a marhalevél-kötelezettség alá eső állatok levágásából származó tőkehús, füstölt és főtt hús, nyerés zsiradék és a sertészsír értékesítése; c) az egyéni termelők és egyéb magánszemé­lyek által az egyébként adóköteles húsipari ter­mékeknek általános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezet vagy magánkereskedő részére történő értékesítése; d) az erdőn, mezőn gyűjtött gomba értékesí­tése; ej a kovászos uborka és a forrázott káposzta értékesítése; fj a felvásárolt toll fosztás utáni, valamint a vásárolt kő, salak darálás utáni és a vásárolt agyag tisztítás (mosás) utáni értékesítése; g) az erdei, mezei és vízi melléktermékek (nö­vények, állatok) gyűjtése és értékesítése, az 1. § (1) bekezdés ej pontjában foglaltak kivételével; h) a saját használatban levő kertből, gyümöl­csösből és szőlőből kivágott fa értékesítése, az erdőgazdaságok által munkabér címén kiadott fá­nak az erdei munkások által történő értékesítése; i) a Képzőművészeti Alap vállalatai részére ér­tékesített, valamint a Képzőművészeti Alap kere­tében működő alkotóközösségek által előállított és értékesített képzőművészeti vagy iparművészeti alkotások, valamint termékek, továbbá a Képző­és Iparművészeti Lektorátus által a 23/1963. (IX. 21.) Korm. számú rendelet rendelkezései szerint elbírált képző- vagy iparművészeti alkotásnak a Lektorátus által megjelölt célra történő értékesí­tése, végül a 23/1963. (IX. 21.) Korm. számú ren­delettel és az 1/1965. (I. 8.) MM számú rendelet 2. §-ával a Lektorátus hatásköréből kivett képző­és iparművészeti alkotásoknak a hivatkozott jog­szabályokban meghatározott célra, illetőleg ren­deltetési körben történő értékesítése; j) a háziipari termékeknek a háziiparos által állami kereskedelmi vállalat vagy értékesítő szö­vetkezet részére történő értékesítése; k) az iparengedéllyel rendelkező kereskedőnek az 1. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott tevékenysége; l) a rendeltetésszerű használat után felesle­gessé vált berendezési és felszerelési tárgy érté­kesítése. Nem minősíthető a 1 Vparosnál felesle­gessé vált berendezési, felszerelési tárgynak az olyan termék, amelynek az előállításával a kis­iparos foglalkozik. (2) Ha a képző- és iparművész, illetőleg nép­művész alkotását vagy termékét az (1) bekezdés i) pontjában foglaltaktól eltérően értékesíti, tevé­kenysége az 1. § (1) bekezdés a) pontja alapján forgalmi adó alá esik. (3) A más nevén elfogadott (zsűrizett) képző­művészeti, iparművészeti, illetőleg népművészeti egyedi alkotás sokszorosítása, nyers előállítása, vagy ahhoz alkatrész készítése forgalmi adóköte­les áruelőállításnak minősül. (4) Háziiparosnak minősül az a személy, aki a 3/1961. (XII. 16.) Kip M számú rendeletben meg­határozott háziipari terméket saját lakásán, ide­gen munkaerő alkalmazása nélkül, legfeljebb a vele közös háztartásban élő családtagjai közre­működésével, általában kézi erővel állítja elő és a tevékenységet háziipari értesítés alapján foly­tatja. A 48/1960. (X. 25.) Korm. számú rendelet­tel módosított 34/1953. (VII. 7.) MT szimú ren­delet alapján a tevékenységet kizárólag az előbb említett valamennyi feltétel együttes fennállása esetén lehet háziipari jellegűnek tekinteni. 4- § (1) Mentes a forgalmi adó fizetése alól a 65 éven felüli férfi, illetőleg 60 éven felüli nő és — életkorra tekintet nélkül — a 100 százalékos csök­kent munkaképeségű — közvetlen fogyasztók ré­szére értékesítő — kisiparos és magánkereskedő, ha szakmunkás tanulón kívül más alkalmazottat nem foglalkoztat, 60 éven aluli segítő családtag­gal, üzlettárssal, valamint két lóerő teljesítményt meghaladó erőgéppel nem rendelkezik. (2) Az egyéb feltételek fennállása esetén meg­illeti az adómentesség a) a képesítéshez kötött ipart, illetőleg magán­kereskedelmet özvegyi jogon folytató azt a kis­iparost és magánkereskedőt is, aki szakmunkás tanulón kívül — a szakmai képesítés hiányának pótlása céljából — csupán egy alkalmazottat, ille­tőleg családtagot foglalkoztat; bj azt a 100 százalékos csökkent munkaképes­ségű kisiparost és magánkereskedőt, aki — 60 éven felüli alkalmas családtag hiányában — kénytelen egy 60 éven aluli segítő családtag vagy egy alkal­mazott közreműködc3ét igénybe venni. (3) Több erőgép használata esetén a lóerő mér­tékét az erőgépek együttes teljesítménye alap­ján kell megállapítani. Nem h.ell számításba venni azonban az olyan gép használatát, amelyet a Kis­iparos vagy magánkereskedő testi fogyatékossága miatt kénytelen valamilyen energiával működ­tetni. (4) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott adómentesség csak az iparigazolvány, iparenge­dély, működési engedély, vándoripari engedély vagy háziipari értesítés alapján működő kisipa­rosokat és magánkereskedőket illeti meg. (5) A képesítéshez kötött iparoK és kereskedé­sek azok, amelyek kézműves jellegüknél vagy a

Next

/
Thumbnails
Contents