Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 39. szám

39. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 613 10. §. (1) A munkásszállásokat a következő feltételek szerint kategóriákba kell sorolni: Az I. kategóriába az a munkásszállás tartozik: a) amelyet állandó jellegű épületben, eredetileg is erre a célra korszerű kivitelben létesítettek és végleges rendeltetéssel rendeztek be munkásszállásnak; b) amelyet közművekkel és központi fűtéssel láttak el; c) amelyben a lakószobák többségében a tervezett férőhelyek száma legfeljebb három, és szobánként állandó hideg-melegvízzel ellátott fürdőszoba, vagy mosdó van; d) amelyben a szobák túlnyomó része berendezésének színvonala az átlagosat meghaladja. A II. kategóriába az a munkásszállás tartozik, amelyben az I. kategória a), b) és d) pontjai szerinti feltételek fennállnak és ahol a) a lakószobák többségében a tervezett férőhelyek száma a hármat meghaladja, de nyolcnál nem több; b) általában csak emeletenként van közös fürdő, vagy mosdóhelyiség, a heti kétszeri melegvízszolgáltatást azonban biztosították. A III. kategóriába az a munkásszállás tartozik: a) amelyet eredetileg nem szállás céljára létesített épületben, épületrészben, de tartós jelleggel rendeztek be munkásszállásnak; b) amelyet közművekkel láttak el; c) amelyekben a lakószobák többségében a férőhelyek száma a nyolcat meghaladja, de a tizennégyet nem éri el; d) amelyben heti kétszeri melegvízszolgáltatással közös fürdő, illetőleg zuhanyozó helyiség van. A IV. kategóriába az a munkásszállás tartozik: a) amelyet ideiglenes vagy állandó jellegű épületben, szállás céljára, ideiglenes rendeltetéssel rendeztek be; b) amelyet részben, vagy egészben közművekkel láttak el. Az V. kategóriába az a munkásszállás tartozik: a) amelyet ideiglenes, vagy állandó jellegű épületben, épületrészben, alagsorban, padlástérben, vagy üzlethelyiségben rendeznek be ideiglenes rendeltetéssel szállás céljára; b) amelyet részben láttak el közművekkel. . A VI. kategóriába az V. kategóriába nem sorolható munkásszállás tartozik. Az I. és II. kategóriába kell sorolni azokat a munkásszállásokat is, amelyeket eredetileg nem munkásszállás céljára létesítettek, de a kategóriára előírt feltételeknek egyébként megfelelnek. 11. §• (1) A dolgozó a szállás igénybevételéért az alábbi határok között megállapított térítési díjat köteles fizetni: a) az I. kategóriájú szállásnál egy személyre havi 160—220 Ft, b) a II. kategóriájú szállásnál egy személyre havi 120 —160 Ft, c) a III. kategóriájú szállásnál egy személyre havi 85—120 Ft, d) a IV. kategóriájú szállásnál egy személyre havi 65—85 Ft, e) az V. kategóriájú szállásnál egy személyre havi 25—65 Ft, f) a VI. kategóriájú szállásnál egy személyre havi 15—25 Ft. (2) Az építőiparban változó munkahelyen foglalkoztatott munkásszálláson elhelyezett dolgozó által fizetendő térítési díj összege: a) az I. kategóriájú szállásnál havi 135—190 Ft, b) a II. kategóriájú szállásnál havi 105—135 Ft, c) a III. kategóriájú szállásnál havi 75—105 Ft, d) a IV. kategóriájú szállásnál havi 55—75 Ft, e) az V. kategóriájú szállásnál havi 20—55 Ft, /) a VI. kategóriájú szállásnál havi 15—20 Ft. (3) A térítési díjaknak az (1)—(2) bekezdésben megjelölt határok közötti megállapításánál a szobák berendezései és felszerelési színvonalát, fekvését, a férőhelyek számát lehet figyelembe venni. (4) A változó munkahelyen a foglalkoztatott építőipari családfenntartó dolgozók részére a (2) bekezdés szerinti térítési díjból az I—IV. kategóriáknál 15 százalék engedmény adható az esetben is, ha az így megállapított térítési díj kevesebb, mint a kategória alsó határa. 12. §. A munkásszállás kategóriájától függetlenül biztosítani kell a szállás világítását, fűtését és takarítását, valamint az ágynemű használatát és annak rendszeres mosatását. Ezek ellenértékét a térítési díj magában foglalja. egy személyre egy személyre egy személyre egy személyre egy személyre egy személyre