Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 39. szám

61b TANÁCSOK KÖZLÖNYE 39. szám. c) a véradásra történő rendkívüli berendelés esetén a teljes mulasztott munkaidőre, nem rendkívüli 'berendelés esetében pedig legfeljebb négy munkaórára akkor is, ha a vizsgálat eredménye miatt tőle vért nem vettek, d) az a)—c) pontban nem említett esetekben, ha jogszabály elrendeli. (2) Ha a dolgozót bíróság, munkaügyi döntőbizottság, illetőleg hatóság terheltként, sértettként, ügyfélként (felperesként vagy alperesként) idézi be, részére a mulasztott időre díjazás nem jár. 6. §. A dolgozót a kollektív szerződésben meghatározott mértékű térítés illeti meg, ha a vállalat oldaláról felmerült okból nem tud munkát végezni (állásidő), kivéve ha a munkabérét ilyen esetben egyébként is megkapja (pl. időbéres dolgozó az időbérét, a munkavédelmi felügyelő által a munkától eltiltott dolgozó az átlagkeresetét (Mt. V. 85. §) stb.). A térítés nem lehet kevesebb az iparágra (ágazatra) érvényes legalacsonyabb munkás bértétel alsó határának nyolcvan százalékánál. A miniszter az iparág (ágazat) sajátosságaira tekintettel a munkaügyi miniszterrel egyetértésben ettől eltérően rendelkezhet. Az átlagkereset kiszámítása 7- §• (1) Az átlagkereset kiszámításánál a dolgozó részére a bérköltség, valamint a részesedési alap terhére pénzbeni részesedésként kifizetett minden díjazást alapul kell venni. Költségvetési rendszerben gazdálkodó szervek dolgozói tekintetében a béralap és a jutalmazási, valamint a pénzügyminiszter által meghatározott egyéb keret terhére kifizetett díjazások képezik a kiszámítás alapját. Az átlagkeresetbe az időbéres és havidíjas dolgozó személyi alapbérét az átlagkereset kiszámításakor érvényes összeggel kell beszámítani. (2) Nem számíthatók be az átlagkeresetbe a szo^ ciális juttatások, a hűségjutalom, a jubileumi jutalom és az újítási díj. Ugyancsak nem számítható be az átlagkeresetbe az alsó- és középfokú oktatási intézményben oktató és nevelőmunkát végző dolgozó túlmunkadíjazásának fele, valamint a művelődésügyi miniszter által meghatározott egyes művészeti területeken járó prémiumok összege. (3) A kétszeres kifizetés elkerülése végett az átlagkeresetbe beszámító díjazást (pl. év végi részesedés) vagy az átlagkereset számításánál kell figyelmen kívül hagyni és azt esedékességkor csökkentés nélkül kell kifizetni vagy pedig a díjazás esedékességekor járó összegét kell az átlagkeresettel elszámolt időtartammal arányosan csökkenteni. Harminc napnál rövidebb időre történő átlagkeresetszámítás esetén általában az első változatot kell alkalmazni. Az elszámolás módjára vonatkozóan a kollektív szerződésben kell rendelkezni. 8. §. (1) Harminc napot meg nem haladó időre történő átlagkeresetszámítás esetén a 7. § szabályai szerint beszámító díjazások utolsó naptári negyedévben, ezt meghaladó időtartamra történő átlagkeresetszámítás esetén pedig az utolsó négy negyedévben kifizetett összegét kell alapulvenni. Kollektív szerződés ez utóbbi számítás alkalmazását harminc napot meg nem haladó időre történő elszámolás esetére is elrendelheti. (2) Ha a dolgozó még nincs a fenti időtartam óta a vállalatnál, munkaviszonya első hónapjában a tárgyhóban, az első naptári negyedév eléréséig pedig az előző naptári hónapban kifizetett díjazások képezik az átlagkeresetszámítás alapját. Ezt követően a naptári negyedéveket kell alapulvenni. 9. §• Ha a díjazás egész évre jár (pl. éves prémium, évvégi részesedés), vagy pedig a negyedévben kifizetett egyéb prémiumok, jutalmak összege (ideértve a célprémiumokat és az újításra adott prémiumok és jutalmak összegét is) a dolgozó egyhavi személyi alapbérének kétszeres összegét eléri vagy meghaladja, akkor ezeknek a díjazásoknak csak jegy negyedét lehet az előző negyedév alapján történő átlagkeresetszámítás esetén alapulvenni. 10. §. Az egy órára, illetőleg egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a dolgozó-s nak az elszámolás alapjául szolgáló időszakban kifizetett és átlagkeresetbe beszámító díjazásainak összegét osztani kell az adott időszak alatt munkában töltött órák, valamint a fizetett, de munkában nem töltött órák, illetőleg munkanapok számával. A munkaórák számításánál a túlmunka és készenlét (ügyelet) időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. [Mt. 49. §-ához és az Mt. V. 68—72. §-aihoz:] A munkabér és más díjazások kifizetése 11. §• (1) A vállalat munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján teljesített munkáért a dolgozónak munkabért és más díjazást csak a bérköltség és a részesedési alap, költségvetési rendszerben gazdálkodó szervek esetében pedig a béralap és a jutalmazási, valamint a pénz-