Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)
1967 / 39. szám
39. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 533 szervezeti ellenőrző szervezeten belül hogyan oszlik meg. (3) A vállalat köteles a munkavédelmi felügyelőnek az ellenőrzés érdekében szükséges felvilágosítást megadni, iratot, vagy egyéb anyagot rendelkezésre bocsátani. (4) A munkavédelmi felügyelő a tudomására jutott állami és szolgálati, illetőleg üzemi titkot köteles megőrizni. Állami és a szolgálati titok megőrzésére vonatkozó kötelezettségének megszegése esetén a büntetőjogi rendelkezések szerint is felelős. Mt. V. 85. §. Ha a munkavédelmi felügyelő intézkedése következtében a dolgozó munkát nem végez, a kiesett időre átlagkeresetét a vállalatnak meg kell térítenie, kivéve, ha az intézkedésre a dolgozó felróható magatartása adott okot. Utóbbi esetben a dolgozó részére munkabér nem fizethető. Mt. V. 86. §. (1) A munkavédelmi felügyelő intézkedése ellen a vállalat igazgatója, illetőleg a pénzbírsággal sújtott dolgozó panasszal élhet a Szakszervezetek Országos Tanácsa által meghatározott szakszervezeti szervnél. A panasznak az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya. (2) A pénzbírságot a vállalat köteles a dolgozó munkabéréből levonni, illetőleg ha erre nincs mód, a hátralékos összeget ugyanúgy kell behajtani, mint a dolgozó munkaviszonyból eredő tartozását. A pénzbírságból befolyt összeg felhasználásáról a Szakszervezetek Országos Tanácsa intézkedik. IV. RÉSZ Fegyelmi felelősség Mt. 55. §. (1) A munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegő dolgozóval szemben kiszabható fegyelmi büntetések: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, d) a személyi alapbér csökkentése, e) áthelyezés, f) elbocsátás. (2) Az (1) bekezdés c)—e) pontjaiban foglalt büntetések közül esetenként együttesen többet is ki lehet szabni. Elbocsátás mellett pedig a c) pontban meghatározott büntetések közül akár egy, akár több alkalmazható. , (3) Az (1) bekezdés c)—^f) pontjában említett büntetés végrehajtását legfeljebb egy évre fel lehet függeszteni, ha attól kellő nevelő hatás várható. (4) A súlyos fegyelmi büntetéssel sújtott dolgozó a büntetés jellegétől íüggően egy—három évig annak hatálya alatt áll. A vállalat ez alól őt jó munkája alapján korábban mentesítheti. Mt. V. 87. §. (1) Az Mt. 55. § (1) bekezdésének c) pontja alapján büntetésként kiszabható: a) a természetbeni juttatás, kedvezményes beszerzés, a prémium és a részesedési alapból járó évvégi juttatás külön-külön, vagy együttesen történő csökkentése, illetőleg megvonása legfeljebb egy évre; b) az a) pontban nem említett juttatás és kedvezmény legfeljebb egy évre történő csökkentése vagy megvonása, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály azt nem zárja ki. Ezek körét a kollektív szerződésben fel kell tüntetni; c) személyi fizetés vagy a bérrendszerben meghatározott soronkívüli előléptetés visszavonása; d) a szolgálati cím, vagy a rangfokozat megvonása és e) a vállalat által adományozott elismerő jelvény, cím vagy oklevél visszavonása. (2) Kollektív szerződés előírhatja, hogy elbocsátás és áthelyezés büntetéssel a felsorolt kedvezmények és juttatások közül egyesek csökkentése, illetőleg megvonása együtt jár. Mt. V. 88. §. (1) A személyi alapbér csökkentés és áthelyezés büntetés mind határozott, mind pedig határozatlan időre kiszabható.. (2) A dolgozót léhetőleg olyan munkakörbe kell áthelyezni, amelyben a szaktudását, illetőleg szakmai tapasztalatait hasznosíthatja. (3) Elbocsátás büntetés jogerőre emelkedése után három évig mindazokban az esetekben, amikor munkaviszonyra vonatkozó szabály a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételét írja elő (pl. hosszabb felmondási idő, munkaviszony alapján járó pótszabadság, jubileumi jutalom, stb.), az elbocsátás előtti időt számításon kívül kell hagyni. (4) Ha a fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje sikeresen eltelt, úgy kell tekinteni, mintha a dolgozó fegyelmi büntetésben nem részesült volna. Ha viszont ez idő alatt elkövetett cselekmény miatt újabb jogerős büntetést szabtak ki, a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani. Mt. V. 89. §. (1) Súlyos fegyelmi büntetés a kedvezmény és juttatás csökkentése és megvonása, valamint a személyi alapbér csökkentése, ha a kiszabott büntetés összkihatása az ezer forintot meghaladja, továbbá a szolgálati cím vagy rangfokozat megvonása, a vállalat által adományozott elismerő jelvény, cím, vagy oklevél visszavonása, végül az áthelyezés és az elbocsátás. (2) A dolgozó a büntetés jogerőre emelkedése után elbocsátás esetén három évig, áthelyezés esetén két évig, egyéb súlyos fegyelmi büntetés esetén pedig egy évig áll a büntetés hatálya alatt. Ha azonban a dolgozó a büntetés hatályának megszűnése előtt jogerősen újabb súlyos büntetést kapott, az új büntetésre előírt határidővel az öszszes büntetésének hatálya meghosszabbodik.