Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 39. szám

584 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 39. szám. (3) A büntetés hatályának ideje alatt a büntetésről a dolgozó köteles számot adni, a vállalat pedig azt köteles a munkaviszony megszűnése esetén a dolgozót alkalmazó új vállalat tudomására hozni. (4) Ha a dolgozó a fegyelmi büntetés hatályának tartama alatt munkahelyet változtat, a határidő eltelte előtti mentesítéséhez az új vállalat köteles a büntetést kiszabó vállalat véleményét előzetesen kikérni. Mt. 56. § (1) A fegyelmi büntetést a vállalat fegyelmi eljárás alapján indokolt írásbeli határozattal szabja ki. Az eljárás során biztosítani kell, hogy a dolgozó védekezését előterjeszthesse, továbbá fel kell deríteni a dolgozó javára és terhére szolgáló körülményeket. A fegyeTmi jogkör gyakorlójának a dolgozót személyesen meg kell hallgatnia. (2) Az 55. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában, továbbá — a Minisztertanács által megállapított mértékig — a c) és d) pontjában megjelölt büntetés a kötelezettségszegés csekély voltára vagy az eset más körülményeire tekintettel indokolt írásbeli határozatban fegyelmi eljárás mellőzésével is kiszabható, ha a tényállás egyébként tisztázott. Ilyen esetben a büntetést kiszabó határozatot a fegyelmi jogkör gyakorlójának vagy a dolgozó közvetlen felettesének kell a dolgozóval ismertetnie. (3) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani vagy annak mellőzésével büntetést kiszabni, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetőleg elkövetése óta egy év már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető eljárás indult és az nem végződött felmentéssel, a háromhónapos határidő a jogerős határozat közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít. Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetében ezeket a határidőket a dolgozó belföldre történt visszatérésétől kell számítani. Mt. V. 90. §. (1) A fegyelmi eljárás során a dolgozóval közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy azokra észrevételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Lehetővé kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A dolgozó védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni. (2) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója által történt személyes meghallgatás nem az (1) bekezdésben megjelölt eljárás során történik, ennek megtörténtét és a dolgozó által ez alkalommal előadottak lényegét az ügy irataira rá kell vezetni. (3) Ha a dolgozó tartós akadályoztatása miatt szóbeli meghallgatására a fegyelmi eljárás jelentős mértékű elhúzódása nélkül nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni és megfelelő határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő, (4) A fegyelmi határozat meghozatalát nem akadályozza, ha a dolgozó alapos ok nélkül a szóbeli meghallgatáson nem jelenik meg, vagy írásbeli védekezését a megjelölt határidőn belül nem terjeszti elő. Mt. V. 91. §. (1) A fegyelmi eljárás alá vont dolgozót legfeljebb egy hónapra állásától fel lehet függeszteni, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy a kötelezettségszegés súlyára és jellegére tekintettel a munkafegyelem fenntartása a munkahelytől való távoltartását indokolja. Elbocsátás büntetéssel — a határozat jogerőre emelkedéséig — a felfüggesztés együtt jár. (2) A felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn, azonnal meg kell szüntetni. E nélkül is megszűnik — az elbocsátással együttjáró felfüggesztés kivételével — a fegyelmi határozat kézbesítésekor. Mt. V. 92. §. (1) A felfüggesztés idejére a dolgozót átlagkeresete illeti meg. Ennek legfeljebb ötven százalékát egy hónapra vissza lehet tartani. A teljes átlagkeresetet vissza kell tartani az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig. (2) A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni. Nem kerülhet erre sor, ha a dolgozó elbocsátását kimondó fegyelmi határozat vált jogerőssé, kivéve, ha-végrehajtását felfüggesztették. Ha pedig a dolgozót fegyelmi büntetésként alacsonyabb munkabérrel járó munkakörbe helyezték, vagy a fegyelmi büntetés következtében munkabére egyébként, csökkent, a visszatartott összeget az új munkabér alapulvételével kell kifizetni. (3) Nem jár átlagkereset a felfüggesztés azon időtartamára, amelyre a dolgozó akkor sem kapna munkabért, ha felfüggesztésére nem került volna sor. Mt. V. 93. §. (1) A fegyelmi eljárás mellőzésével a kedvezmények és juttatások közül csak a 87. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt büntetések szabhatók ki. (2) A kedvezmény és juttatás megvonása, ille-« tőleg csökkentése, vagy a személyi alapbér csökkentése esetén a büntetés összkihatása a dolgozó havi átlagkeresetének tíz százalékát nem haladhatja meg. (3) A fegyelmi eljárás mellőzésével egy naptári évben kiszabott büntetések együttes összege a dolgozó havi átlagkeresete felét nem haladhatja meg. (4) A kollektív szerződés előírhatja, hogy igazolatlan késés és mulasztás esetén a 87. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában megjelölt büntetések — a kollektív szerződésben meghatározott mértékben — az igazolatlan késéssel és mulasztással külön intézkedés nélkül együtt járnak. Erre az esetre a (2)—(3) bekezdésben megjelölt korlátok nem vonatkoznak. Mt. V. 94. §. (1) A fegyelmi határozatot és a fegyelmi eljárás mellőzésével kiszabott büntetést az ellene benyújtott panasz jogerős elbírálásáig