Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 38. szám

546 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 38. szám." 7- §• A felek — ha a társasági szerződésben eltérően nem állapodtak meg — a jogszabályok keretei között eseti megegyezéssel határozzák meg: a) a közös elszámolás alapját alkotó termékek termelési és forgalmazási előirányzatát; b) a közös érdekeltség keretében beszerzendő importáruk beszerzésének feltételeit; c) a közös érdekeltség keretébe tartozó termékek külföldi értékesítése feltételeit, ideértve a minimális árat, a külföldi vevő részére nyújtható esetleges hitel feltételeit, valamint az értékesítéssel kapcsolatos esetleges kárveszély vállalást is; d) a belföldi értékesítés mértékét és feltételeit, ha a közös érdekeltség az egész termelési tevékenységre kiterjed; e) az együttes ráfordítással megvalósítandó beruházásokat, megvalósításuk módját, valamint a beruházással kapcsolatos esetleges egyéb kérdéseket; f) az új termékek kikísérletezésével és ezek gyártásának bevezetésével kapcsolatos, valamint egyéb, a közös eredményt terhelő költségeket; g) a külföldi féllel köthető egyezség feltételeit; h) a szervezettel, termeléssel, beszerzéssel és értékesítéssel kapcsolatos mindazokat az intézkedéseket, amelyekhez a felek bármelyike közös egyetértést tart szükségesnek. 8. §• Az együttműködés keretén belül — a felek eltérő megállapodásának hiányában — a termelő (felhasználó) vállalat feladata különösen: a) a világpiacon általában értékesíthető, illetve a külkereskedelmi szerződésben meghatározott fajtájú és minőségű árunak kellő határidőben történő'előállítása és a fuvarozónak vagy a szállítmányozónak történő átadása; b) a közös érdekeltség keretében beszerzendő importáruk mennyiségének és minőségének a gazdaságosság és a devizatakarékosság szempontjainak figyelembevételével történő meghatározása; c) a külkereskedelmi szerződés létrehozásához szükséges műszaki adatoknak és felvilágosításoknak a külkereskedelmi vállalattal kellő időben való közlése, a propagandatevékenységhez, a képviselőhálózat tájékoztatásához, valamint a külkereskedelmi szerződés megkötéséhez szükséges minták, rajzok és egyéb dokumentációk rendelkezésre bocsátása, szükség esetén a műszaki szempontoknak a külkereskedelmi szerződés létrehozása és teljesítése során a külkereskedelmi vállalattal közösen történő képviselete; d) exporttermékekkel kapcsolatban érkező műszaki vagy minőségi jellegű kifogások helyességének megállapítása, azok kiküszöbölése, a terméknek — szükség esetén a helyszínre küldött szakemberekkel való — megjavíttatása vagy kicserélése útján, az esetleges jogvitás ügyekben a műszaki szempontok képviselete; e) importáruk mennyiségi hiánya és minőségi hibája esetén a kifogásnak a külkereskedelmi vállalattal oly időben történő közlése, hogy a kifogás a külföldi eladóval kellő időben közölhető legyen.; 9. §. Az együttműködés keretén belül — a felek eltérő megállapodásának hiányában — a külkereskedelmi vállalat feladata különösen: a) a piackutatás, ennek alapján a külföldi piac igényeinek és lehetőségeinek, az átlagosan elérhető világpiaci árszintnek a termelő (felhasználó) vállalattal való közlése és a termelési és forgalmazási program megállapítása során a termelő (felhasználó) vállalattal együttesen történő érvényesítése; b) a propagandatevékenység; a külföldi ügynöki hálózat kiépítése; c) a külkereskedelmi szerződéseknek saját nevében történő megkötése — a termelési és forgalmazási előirányzattal összhangban — és a szerződés teljesítése során mindazon tevékenység végzése, amelyek nem tartoznak a termelő (felhasználó) vállalat hatáskörébe és amelyek szükségesek ahhoz, hogy a külföldi fél a külkereskedelmi szerződést teljesíthesse és hogy az ennek tárgyát képező áru rendeltetési helyére eljusson; d) a külkereskedelmi ügylettel kapcsolatos fizetésekre vonatkozó teendők intézése, a szükséges bank- és biztosítási ügyletek megkötése; e) a külföldi vállalattal szemben jelentkező igények érvényesítése, illetve a külföldi fél által emelt igények elleni védekezés; j) a szükséges külkereskedelmi engedély iránti intézkedések megtétele. 10. §. (1) A felek eltérő megállapodásának hiányában a közös elszámolás alapját a közös érdekeltségbe bevont termékekkel, illetve tevékenységgel kapcsolatos mindennemű közvetlen és közvetett kiadás és bevétel képezi. A közvetett kiadások fejében a vállalat összrezsijének olyan százalékát kell számításba venni, ahány százalékot a közös érdekeltségbe bevont termékek (tevékenység) a vállalat össztermeléséből (összes felhasználásából, össztevékenységéből) képviselnek. (2) Az elszámolás alapját a vállalat nyereségét terhelő adó és egyéb kötelezettség levonása nélkül kell megállapítani. Ezzel ellentétes megállapodás semmis. (3) Az elszámolás alapjának megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat a kiadásokat és költségeket, valamint az ezekre eső közvetett költségeket, amelyek bármelyik fél felróható magatartására vezethetők vissza. Az ilyen kiadásokat és költségeket az a fél köteles megtéríteni, amelyiknek cselekménye vagy mulasztása következtében azok felmerültek. Ezzel ellentétes kikötés semmis.