Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 16. szám

230 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 16. szám. Az életjáradéki szerződésre egyébként azokat a szabályokat és szempontokat kell alkalmazni, amelyek a tartási szerződésre vonatkoznak. 4. Az öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a másik felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. A fő különbség az öröklési szerződés és a tartási (életjáradéki) szerződés között az, hogy az örökhagyó a tartás ellenértékét nem a szerződés megkötésekor (előre) ruházza át az eltartóra, hanem az eltartó (örökös) az öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgy tulajdonjogát csak az örökhagyó halálakor szerzi meg, éspedig öröklés jogcímén. Egyebekben — az alakiságot kivéve — az öröklési szerződésre is azokat a szabályokat és szempontokat kell alkalmazni, amelyek a tartási szerződésre vonatkoznak. II. A szerződések alakiságai A szerződések alakiságait illetően a következőket kell szem előtt tartani: 1. A tartási szerződést írásban kell megkötni, és azt a feleknek alá kell írniuk; tanúk alkalmazására általában nincs szükség. Akkor kell tanút alkalmazni, ha valamelyik szerződő fél nem tud írni, vagy írni nem képes (pl. béna), ezért a szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Közokirat az olyan irat, amelyet bíróság vagy közjegyző ügykörén belül, a megszabott alakban állít ki; a közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést. Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha: — két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy az okirat kiállítója a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az ilyen okiraton a tanúk lakcímét is fel kell tüntetni; vagy — a kiállító aláírását az okiraton a bíróság vagy a közjegyző hitelesíti. Ha a tartás ellenértékeként az eltartott ingatlan tulajdonjogát ruházza át a szerződésben az eltartóra, kívánatos, hogy a szerződés telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okirat legyen. Ehhez az szükséges, hogy az okiratból kitűnjék a szerződés megkötésének helye és időpontja, a szóban forgó ingatlan helye, telekkönyvi betét- és helyrajzi száma, továbbá a szerződést a felek sajátkezűleg aláírják, az írni nem tudó vagy nem képes fél pedig kézjegyével lássa el. Az aláírást (kézjegyet) közjegyzővel kell hitelesíttetni, vagy valódiságát két tanú aláírásával kell igazoltatni; az iraton a tanúk lakcímét is fel kell tüntetni. A szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a tulajdonjogátruházás tartás, életjáradék fejében történik, egyben az eltartott részéről a telekkönyvi bejegyzési engedély megadását is. A szerződés ér^ vényességét nem érinti az a tény, hogy a szerződés telekkönyvi bejegyzésre nem alkalmas okirat, ilyen okiratot ugyanis a felek, későbbi időpontban pótlólag készíthetnek. (A tartási szerződések tartalmi és alaki elemeit az 5. sz. melléklet tartalmazza.) 2. Az életjáradéki szerződés alakiságai azonosak az előbbi 1. pontban felsoroltakkal. 3. Az öröklési szerződés alakiságára az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a szerződésre akkor is a más által írt végrendelet alakiságai irányadók, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült. Ennek megfelelően a szerződést két tanú együttes jelenlétében kell aláírni, vagy az aláírást saját aláírásként elismerni. III. A szerződések jóváhagyása 1. Az új szerződések jóváhagyása a) Az új szabályok szerint a szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás szükséges. A szerző-? dést jóváhagyás végett az eltartott (az örökhagyó) lakóhelye szerint illetékes igazgatási osztálynál*' községekben pedig a községi tanács végrehajtó bizottságának titkáránál kell bemutatni. (A továb* biakban együttesen: vb-titkár.) b) A szerződéseket a bemutatást követően gon-ü dosan és körültekintően tanulmányozni kell. A tanulmányozás célja annak megállapítása, hogy a szerződés nem ellenkezik-e a Ptk. rendelkezései-* vei, illetőleg a szerződés be tudja-e tartósan tölj teni célját. c) A bemutatott szerződés tartalmának áttekin-* tése után meg kell vizsgálni a helyszínen a felek* személyes körülményeit. Ennek a vizsgálatnak a során arra kell törekedni, hogy a felek a szerződés esetleges hiányosságait közös megegyezéssel; pótolják, illetőleg a szerződést megfelelően mó-« dosítsák. Az a kívánatos, hogy a pótlást, illetőleg a módosítást a szerződő felek foglalják írásba^* esetleg a szerződés eredeti példányain rögzítsék^ Ha az ügyfelek kérik, erről a vb-titkárnak jegy-; zőkönyvet kell felvennie, vagy feljegyzést kell készítenie, amelyet a szerződéshez kell csatolni, a jegyzőkönyvet, illetőleg a feljegyzést a felekkel alá kell iratni. A helyszíni eljárásról és annak eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, illetőleg feljegyzési; kell készíteni. A helyszíni eljárás megtörténtét és eredményét a vb-titkárnál maradt szerződés-pél-; dányon is lehet rögzíteni. d) A helyszíni vizsgálat alkalmával azt is érté-i kelni kell, hogy-a megkötött szerződés nem ellen-* kezik-e a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.' évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezéseivel. Meg kell.