Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 13. szám

13. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 201' A tanfolyamok jegyzeteinek és egyéb írásbeli segédleteinek önköltségi árát szintén a hallgatóknak kell megtéríteniük. A vállalatok az oktatásban részt vevő dolgozóik után személyenként az alábbi hozzájárulási díjat kötelesek a tanfolyamot rendező intézmény számlájára befizetni. 4 hetes 2 hetes tanfolyam Bentlakó hallgató után 1600 — Ft 800— Ft A tanfolyamokkal kapcsolatos valamennyi kérdésről a Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet (Budapest, XIV., Ida u. 2.) ad felvilágosítást. ÁLLÁSFOGLALÁSOK Polgári jog Egyeztető eljárás a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és kivitelező vállalatok között felmerülő építőipari elszámolási vita esetében. A 4/1961. (I. 22.) Korm. számú rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerint a termelőszövetkezetek és az állami (tanácsi) építőipari vállalatok, illetőleg építőipari kisipari szövetkezetek között, építőipari munkából folyóan keletkezett pénzügyi elszámolási vita bírósági elbírálását meg kell előznie a Magyar Nemzeti Banknál lefolytatott egyeztetési eljárásnak. A (-2) bekezdés pedig — egyebek mellett — úgy rendelkezik, hogy az a fél, amelyik a Magyar Nemzeti Bank döntését sérelmesnek tartja, igényét a bíróságnál az elévülési időn belül keresettel érvényesítheti. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti beruházások és felújítások rendjéről szóló 1/1965. (XII. 31.) OT.—PM.— ÉM.—FM. számú együttes rendelet 100 §-ának (6) bekezdésében foglalt rendelkezés első mondata szerint „az építőipari és a tervezési munkából folyóan a beruházó és bármely jogi személy között keletkezett építőipari, tervezési elszámolási vita bírósági elbírálását meg kell előznie a banknál lefolytatott egyeztetési ejárásnak (4/1961. (I. 22.) Korm. számú rendelet 4. § (1), (2) bekezdése)". Minthogy a hivatkozott két jogszabályi rendelkezés szövege nincs teljesen összhangban, felmerült a kérdés, hogy ez mennyiben hat ki az eddig kialakult gyakorlatra. A helyes álláspont az, hogy az együttes rendelet nem kívánt változtatni azoknak az elszámolási vitáknak a körén, amelyeknek a bírósági elbírálását a Magyar Nem-.' zeti Banknál lefolytatott egyeztetési eljárásnak kell megelőznie. Az együttes rendelet 100. §-ának (6) bekezdése tehát nem változtatott az eddigi helyzeten, s ezért a 4/1961, (I. 22.) Korm. számú rendelet 4. §-ának alkalmazása te* rén már kialakult bírósági gyakorlat fenntartása mutat* kőzik helyenvalónak. A 6/1961. (III. 21.) PM? számú rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében említett viták bírósági elbírálását tehát továbbra sem kell a Magyar Nemzeti Banknál lefolytatott egyeztető bizottsági eljárásnak megelőznie. Ezzel az állásponttal a Legfelsőbb Bíróság is egyetért, Munkaügyi felülvizsgálati eljárás lehetősége, ha a dolgozó által elkövetett gondatlan bűncselekménnyel oko« zott kár megtérítésével kapcsolatos vitát — hatáskörét túllépve — a területi munkaügyi döntőbizottság már elbírálta. 1. Ha a munkaügyi döntőbizottság a dolgozó anyagi felelősségét a jogszabálynak megfelelően a Mt. V. 187^ §-ának (4) bekezdése alapján állapítja meg, a Mt. 145,* §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint bírósági hatást körbe tartozó felülvizsgálati eljárásnak van helye. Ennél* ellenére előfordul, hogy az ügyben — hatáskörét túllépva — a területi munkaügyi döntőbizottság hoz határozatott majd ezt követően valamelyik fél a járásbíróság döntését; kéri azon a címen, hogy már eredetileg is felülvizsgálati eljárásnak lett volna helye. Ilyen esetben a járásbíróság az ügyet érdemben eldöntheti. Nem akadálya ennek, hogy, a területi munkaügyi döntőbizottság az ügyben már jog« erős határozatot hozott, s nem előfeltétele az sem, hogy a területi munkaügyi döntőbizottság határozatát előzete* sen hatályon kívül helyezzék. Az 1954. évi II. számú tv. 65. §-a ugyanis kimondja^ hogy a bíróságnak az a határozata, amellyel valamely ügyben hatáskörét megállapítja, az államigazgatási szeri vekre és a döntőbizottságokra irányadó. E törvényi ren-^ delkezés vérehajtása tárgyában kiadott 1/1954. (III. 26.) IM. számú rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság, amennyiben az ügy bírósági hatáskörbe tartod zik, az ügy érdemében akkor is eljárhat, ha ugyanabbart az ügyben az államigazgatási szerv vagy a döntőbizottság — akár jogerősen — már határozatot hozott. A 3. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a bíróságnak a hatáskörébe tartozó egyes ügyekben hozott határozata.