Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 1. szám

32 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám. amikor a termény felhasználás, illetve értékesítés céljából kész állapotban készletre vehető. Ennek megfelelően a folyamatos költségelszámolás során különbséget kell tenni: — az előző évben vagy években felmerült és a folyó évet terhelő, — a folyó évben felmerülő és a folyó évet terhelő, — a folyó évben felmerülő, de a következő év vagy évek termelésével kapcsolatos költségek és — a folyó évi termelést terhelő, de a következő évben felmerülő költségek között. 3. A folyó évben felmerülő, de a következő év vagy évek termelése érdekében eszközölt ráfordításokat a folyó évi termelés költségeitől már a folyamatos költségelszámolás során külön kell választani és a „következő évek termelési költségei" címén kell elszámolni. 4. Az önköltségszámítás szempontjából a befejezetlen növénytermelés költségeit kalkulációs tételekre felosztható és kalkulációs tételekre fel nem osztható csoportba kell sorolni. A következő években kalkulációs tételekre feloszthatók: — az őszi vetések és növényápolás, tavasziak alá előkészítés, — a zöldség-, gyümölcs-, komló- és szőlőtermelés befejezetlen termelésének költségei. A következő években kalkulációs tételekre fel nem oszthatók: — több évre ható vegyszeres gyomirtás, — a szerves- és zöldtrágyázás (csak az állami gazdaságoknál), — a beruházásnak nam minősülő talajjavítások, — az évelő növények telepítésének, — az ideiglenes öntözőrendszerek létesítésének, valamint — a rét- és legelőtelepítés költségei. 5. A kalkulációs tételekre felcsztható, előző években kimutatott költségek együttes összegét a következő évben a megfelelő költségviselőkre közvetlenül kell elszámolni a következő tételek vonatkozásában: őszi búzavetés, rozsvetés, őszi árpavetés, őszi zabvetés, őszi takarmánykeverék-vetés, repcevetés, bíborherevetés, zöldség-, gyümölcs-, komló- és szőlőtermelés stb. A terület tényleges hasznosítása alapján teljes egészében el kell számolni az igénybevevő költségviselő terhére az őszi mélyszántás, tarlóhántás és műtrágyázás költségeit is. 6. A kalkulációs tételekre fel nem osztható költségeket a következő években százalékos arányban kell a költségviselők között felosztani. Százalékos megosztás alapján kell a költségviselőkre elszámolni: — a több évre haló vegyszeres gyomirtást, amelynek költségéből az 1. évben 60,J;U-ot, a 2. évben 40°/o-ot a vegyszeres gyomirtásban részesült területen vetett növény költségeként kell elszámolni, — a szervestrágyázást, amelynek költségéből az állami gazdaságoknál 4 évre ható tárgyázás esetén az 1. évben 40, a 2. évben 30, a 3. évben 20. és a 4. évben 10%-ot, 3 évre ható trágyázás esetén az 1. évben 50, a 2. évben 35, a 3. évben 15%-ot, míg a 2 évre ható trágyázás esetén az 1. évben 60, a 2. évben 40%-ot kell a szervestrágyázásban részesült területre vetett növény költségeként elszámolni. A szőlő, gyümölcs, a rét és legelő, valamint az öntözéses zöldségtermelés területén végzett szervestrágyázás teljes költségét annak az évnek költségeként kell elszámolni, amely évben elsőízben a hozamokra hatást gyakorol. A szervestrágyázás teljes költségét a termelőszövetkezeteknél egy évben, éspedig abban az évben kell költségként elszámolni, amely évben a hozamokra első ízben hatást gyakorol. Ezért az előző év második felében, valamint a tárgyév elején végzett szervestrágyázás költ-, ségét együttesen kell elszámolni az alábbiak szerint: az öntözéses zöldség-, gyümölcs-, szőlő- rét- és legelőterületeken végzett szervestrágyázást teljes egészében a fenti költségviselőkre, a többi területeken végzett szervestrágyázás költségéből 40!|/o-ot a ténylegesen trágyázott területen a tárgyévben termelt növény költségeként,60%-át pedig a nem trágyázott területeken tenmelt növény költségeként kell elszámolni a május 31-i vetésterület arányában. — A kémiai talajjavítások költségeit — amennyiben azok beruházásnak nem tekintendők — a következőié szerint kell a költségviselőkre felosztani: a szikes talajok kémiai talajjavításának költségeit húsz évre, vagyis évenként 5%-os arányban, a lignites talajjavítások költségeit tizenkét évre vagyis évenként 8,5%-os arányban, a savanyú talajok kémiai talajjavításának költségeit nyolc évre, vagyis évenként 12,5"/0-os arányban. A talajállapot fenntartását biztosító évenként kiszórt talaj javítóanyagok felhasználását folyó évi termelési költségként kell elszámolni. —A évelő pillangósok közül a lucernatelepítés költségeit három évre, vagyis 34, 33, 33%-os arányban a lucernatermelés költségeként, a lóheretelepítés költségeit a telepítést követő évben lóheretermelés költségeként, a balíacimtelepítés költségeit 50—50%-ban kell a baltacimterimelés költségeként két évre elszámolni, a füveshere és a fűmagtelepítés költségeit három évre, 34, 33, 33%-os megosztásban kell a tárgyév költségeként elszámolni. — Az ideiglenes öntözőrendszerek létesítését — amenynyiben azok beruházásnak nem tekintendők — három évre, 34, 33, 33%-ban kell azon termék költségeként elszámolni, amelyik az ideglenes öntözőrendszert igénybe vette. — A rét- és legelőtelepítés költségeit a rétgazdálkodás, vagyis a természetes termesztésű szénák költségeként kell elszámolni húsz évre 5u/0-os arányban. 7. A kalkulációban a folyó évi termelést terhelő, de az év utolsó napjáig el nem végzett munkaműveletek ráfordításait (dohány, burgonya, gyümölcs, zöldség keze-, lése, válogatása stb.), valamint ezen tevékenységeknek a termék mennyiségi változását előidéző hatását korrekcióként figyelembe kell venni. A következő évben elvégzett ezen munkaműveletei* ráfordításait és ennek következtében jelentkező hozamváltozásokat nem a kiemelt, hanem az „egyéb" ágazatoknál kell elszámolni. VII. A kalkulációs tételek I. A termelés költségeit a folyamatos költségelszámolás és az önköltségszámítás során költségviselőként egységesen meghatározott kalkulációs tételeknek megfelelően kell csoportosítani, illetve elszámolni. A kalkulációs tételek a következők: 1. Időarányosan felosztott költségek 2. Közvetlen anyagköltségek 3. Közvetlen munkadíjak és munkabérek 4. Közvetlen munkadíjak és munkabérek közterhei 5. Allóeszközpótlási és fenntartási költségek — értékcsökkenési leírás — fenntartási költség 6. Igénybe vett szolgáltatások — idegen szolgáltatások — saját segédüzemi szolgáltatások 7. Különféle költségek 8. Közvetlen költségek összesen 9. Költségek összetett megtérülése 10. Megtérüléssel csökkentett közvetlen költségek II. Általános költségek — főágazat általános költségei — gazdaság általános költségei