Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 1. szám

1. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 33 12. Bruttó költségek összesen 13. Le; melléktermék 14. Nettó költségek összesen 15. Korrekciós tételek 16. Korrigált költségek összesen 2. Az önköltségsizámítást kalkulációs lapokon kell összeállítani, amely a kalkulációs tételek felsorolásán kívül még a következő adatokat tartalmazza: — termény, termék pontos megnevezése (jelzőszám stb.), — kalkulációs egység megjelölése (kg, q, kh., tak. hónap stb.), — termelt mennyiség és minőség megjelölése, — a termény, termék önköltségszámításának időszaka, — az önköltségszámítás készítésének időpontja. VIII. A ráfordítások értékelési és elszámolási alapelvei 1. Időarányosan felosztott költségként kell elszámolni az előző években előállított és több évre felosztásra kerülő (évelő szántóföldi növények, rét- és legelőtelepítések stb.) befejezetlen termelés aktivált értékéből a tárgyévre eső hányadot (VI/4. pont második bek.). 2. Az anyagráfordítások elszámolását és értékelését a következők szerint kell végrehajtani: a) azoknak a saját termelésű és vásárolt mezőgazdasági termékeknek és ipari anyagoknak a felhasználását, amelyekre kötelezően elrendelt eiszámolóárak állnak rendelkezésre, a megállapított elszámolóáron kell elszámolni, b) azoknak a saját termelésű és vásárolt mezőgazdasági termékeknek és ipari anyagoknak a felhasználását, amelyekre kötelezően elrendelt eiszámolóárak nem állnak rendelkezésre, a gazdaság által kialakított elszámolóáron kell értékelni, c) a szokvány minőségű termékeknél a szokvány elszómoióárat, az ettől eltérő minőségű termékeknél a minősági termék elszámolóárat kell alkalmazni. A közvetlen anyagköltségen belül el lehet különíteni a kiemelt anyagot az egyéb anyagfelhasználástól. Kiemelt anyagköltség — növénytermelésnél: a felhasznált vetőmag és ültető alapanyag értéke, — állattartásnál: a feletetett takarmányok és a felhasznált alom értéke, — segédüzemek közül: igatartásnál a feletetett takarmányok és a felhasznált alom; traktornál, tehergépkocsinál, kombájnnál és öntöző üzemnél a felhasznált üzemés kenőanyag, a fenntartási tevékenységnél az anyag- és alkatrész-felhasználás értéke, — a feldolgozó és kiagészítő üzemeknél, valamint . a nem mezőgazdasági tevékenységnél: a feldolgozásra kiadott termékek, alapanyagok értéke. Egyéb anyagköltség — növénytermelésnél: a műtrágya, növény védőszer és egyéb anyagfelhasználás értéke, továbbá a tsz-nél a szervestrágya felhasználás, — állattartásnál: az állatgyógyszer és egyéb anyagfelhasználás értéke, — segédüzemeknél: a fogyóeszköz elhasználódás, — feldolgozó és kiegészítő üzemeknél; valamint a nem mezőgazdasági tevékenységnél: az üzem működtetésében felhasznált üzemanyagok és egyéb anyagok értéke. 3. A gazdaságokban a munkaráfordításokat munkaórában kell számbavenni és a kalkulációban mint mennyiségi adatot szerepeltetni. A részesművelés munkaóráit normatívák alapján kell megállapítani. 4. A munkaráfordításokat az alábbi módon kell közvetlen munkadíjként, illetve munkabérként az önköltségszámításnál figyelembe venni: — a termelőszövetkezeteknél a tagok, családtagok és alkalmazottak által ledolgozott munkanapok és a központilag differenciáltan meghatározott —az alapdíjat, kiegészítő fizetést, prémiumot, magában foglaló — munkanaponkénti munkadíj alapján kimunkált összeget kell munkadíjnak tekinteni. A munkadíjak megállapításának részletes módszerét külön szabályozzuk. az állami gazdaságoknál a dolgozók által teljesített munkákért ténylegesen elszámolt alapbért, kiegészítő fizetést, prémiumot és bérpótlékot kell az egyes költségviselőknél és költséghelyeken munkabárként elszámolni. Az állami gazdaságoknál munkabárként kiadott természetbeni juttatásokat a termékek elszámolóárán kell figyelembe venni. 5. Közvetlen munkadíjak és munkabérek közterheként a tagok után a termelőszövetkezet által fizetett nyugdíjjárulék összegét, valamint az állandó és időszakos munkavállalók munkabére után fizetett vagy bélyegben lerótt társadalombiztosítási járulékot kell elszámolni. Ezek összegét a munkadíjak, illetve munkabérek arányában kell felosztani. Ezen a címen kell a megfelelő tevékenységnél elszámolni — az érvényben levő utasítások szerint meghatározott esetekben — az illetményadó összegét is. 6. Állóeszközpótlási és fenntartási költségként az állóeszközök értékcsökkenési leírását, valamint fenntartási költségeinek összegét kell elszámolni. Ezeket a^költségeket az állóeszközök január 1-i bruttó értéke alapján kell kimunkálni és az alábbi elvek szerint az állóeszközt igénybevevő ágazatnál költségkánt elszámolni: — a kizárólagosan egy termék termeléséhez használt állóeszközök pótlási és fenntartási költségeit az igénybevevő költségviselőnél kell elszámolni, — az egy főágazathoz tartozó több termék termelése érdekében használt állóeszközök pótlási és fenntartási költségeit főágazati általános költségként, — a több főágazat által vegyesen használt, valamint az általános termelési és igazgatási célokat szolgáló állóeszközök pótlási és fenntartási költségeit gazdasági általános költség címén kell elszámolni. Az egyes segédüzemekre a segédüzem által használt azon állóeszközök pótlási és fenntartási költségeit kell elszámolni, amelyek eredeti (nem az üzemszervezetben alkalmazott) rendeltetésük szerint több vagy valamennyi főágazat munkáihoz igénybe vehetők. Pl. traktorüzemnél a traktorok, pótkocsik stb., az igatartásnál a fogatok, szekerek stb. A segédüzem eszközei közül azoknak a pótlási és fenntartási költségeit, amelyek eredeti rendeltetésük szerint kizárólag egy költségviselő vagy egy főágazat munkáinál használhatók, az igénybe vevő költségviselőnél közvetlen költségként, illetve főágazati általános költségként kell elszámolni. A készletek tárolására szolgáló építmények pótlási és fenntartási költségeit gazdálkodási általános költségként kell elszámolni, kivéve, ha a termelési folyamat a tárolótérben (dohánypajta, almatároló, borpince) fejeződik be. 7. Igénybe vett szolgáltatásként az idegenek (gépállomás, szállító vállalat, szolgáltató vállalat és szövetkezet), valamint a saját segédüzemek által végzett gépi- és fogatmunkák, szállítási, öntözővízszolgáltatási stb. munkákat kell elszámolni: — az idegen szolgáltatásnál az igénybe vett szolgáltatások számla szerinti (kedvezménnyel csökkentett) áron, — saját segédüzemi szolgáltatásoknál tényleges önköltségen. A segédüzemek üzemeltetése során felmerült költségeket elsődlegesen a segédüzemek költséghelyein gyűjtjük. Az általuk végzett segédüzemi teljesítményeket — természetes mértékegységben — az igénybevevő ágazatokon feljegyezzük. A segédüzemi költségeket az alábbi teljesítmények arányában kell az igénybevevő költségviselőkre felosztani: traktorüzemnél: normálhold. tehergépkocsi üzemnél: egy to-km (tsz-eknél üzemóra),