Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 1. szám

1. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 31 — amelyek a gazdaság termelése szempontjából jelentősek és amelyek önköltségének és jövedelmezőségének alakulását megfigyelni kívánják és ezen felül, — amelyeket az állami gazdaságok tekintetében az FM Állami Gazdaságok Főigazgatósága, illetve igazgatóságai, termelőszövetkezetek tekintetében az FM Pénzügyi Főosztálya a Pénzügyminisztériummal egyetértésben megjelölt. 2. A költségviselők kijelölésénél azt kell irányelvnek tekinteni, hogy lehetőleg egyedi termékek képezzenek egy-egy költség viselőt (pl. őszi búza, napraforgó, rostién stb.). A ki nem jelölt termékeket a költség- és jövedelemalakulás megfigyelése szempontjából főágazatonként vagy ágazatcsoportonként kell egybefoglalni. 3. A gazdaság szempontjából jelentősnek tekintendő költségviselő megítélésénél a költségviselő által lefoglalt terület nagyságát, és a termelési értéknek a gazdaság egész termelési értékén belül elfoglalt arányát kell szempontnak tekinteni. 4. A fentiek szerint kijelölt költségviselőknél kalkulációs egységnek kell tekinteni: — a fő tennék vagy főtermék-egyenérték egy egységét: az előállított termék, súlygyarapodás stb. égységnyi menynyiségét, — ezen felül növénytermelésnél az egy kh. termő területet, állattenyésztésnél az egy takarmányozási hónapot, — a növendék- és hízóállatoknál az 1 kg élősúlyt is kalkulációs egységnek lehet tekinteni. 5. A kalkulációs egység megválasztása szempontjából az egy költségviselő keretében létrehozott termékek lehetnek: — főtermékek, — ikertermékek, — melléktermékek. Főtermék az a tennék, amelynek előállítására a termelés elsődlegesen irányul. Főtermék: pl. gabonatermelésnél a szemtermés. Ikertermékeknek kell tekinteni a termékeket akkor, ha ugyanabban a termelési folyamatban több egyenrangú termékfajta keletkezik és ezek közül az elsőbbség nem állapítható meg. Ezek az egyenrangú termékek az ikertermékek. Melléktermék az az egyéb termék, amely az ágazat főtermékével együtt jön létre, pl. szalma, trágya stb. A termelés elsősorban nem a melléktermék, hanem a főtermék előállítását célozza. 6. Az évelő pillangós termelésnél, a tehenészetnél, a juhászainál és a méhészetnél az ikertermékek főtermékegyen értékre átszámított mennyiségét kell kalkulációs egységnek tekinteni. Az ikertermékek főtermékegyenértékre való átszámítátásánál az alábbi kulcsokat kell alkalmazni: 1 q lucernamag = 25 q széna 1 q vörös- vagy fehérhere mag = 15 q széna 1 q baltacím mag = 8 q széna 1 kg született (alom) borjú = 6 lit. tehéntej 1 kg bárány = 0,12 kg gyapjú 1 lit. juhtej = 0,06 kg gyapjú 1 kg növendékjuh súlygyarapodás = 0,12 kg gyapjú 1 kg viasz = 4 kg méz 7. A saját vállalkozásban végzett beruházásnál valamennyi egyedi létesítményt költségviselőnek kell tekinteni. 8. A segédüzemeknél a segédüzem által végzett szolgáltatás alábbi teljesítményegységét kell költségviselőnek tekinteni • traktorüzemnél tehergépkocsi üzemnél kombájnüzemnél öntözőüzemnél igatartásnál egy normálhold egy tonnakilométer (tsz-eknél üzemóra) egy kombájnhold egy m3 kiemelt víz egy kettes lófogatnap V. A költségek elszámolásának általános szabályai 1. Közvetlen költségnek kell tekinteni azokat a ráfordításokat, amelyekről már elsődleges elszámolásuk alkalmával megállapítható, hogy mely termék előállítása érdekében merültek fel. Közvetlen költségként kell elszámolni többek között a növénytermelésnél: — a talajelőkészítéstől kezdve a növények betakarításáig az egyes munkaműveletek végzésével kapcsolatban feknerülő költségeket, — a betakarított termékeknek az első tárolás vagy átdolgozás, illetve ha nem tárolják, az értékesítés céljából történő átadás helyéig felmerült szállítási és egyéb költségeket, valamint — az egyes különféle munkák költségeit (pl. a burgonya válogatásával; a dohánylevél kezelésével, felfűzésével, simításával, bálázásával, a szőlőnél és a gyümölcsnél a kiöregedett vagy kipusztult szőlőtőkék és gyümölcsfák, továbbá szőlőkarók pótlásával és pótlás utáni talajegyengetéssel stb. kapcsolatosan felmerült költségek). Közvetlen költségként kell elszámolni az állattenyésztésnél: — az állatok tenyésztésével, ne\relésével, hizlalásával, szaporításával, elletésével kapcsolatban felmerülő költségeket, — az állati termékek gyűjtésével (fejés, tojás-összeszedés, nyírás, kopasztás, stb.) és kezelésével kapcsolatos költségeket, valamint — azoknak a különféle munkáknak a költségeit, amelyek az állatok belső szállításával, mérésével, a méhcsaládok áttelepítésével, vándoroltatásával, az élővadkihelyezéssel, a mesterséges megtermékenyítéssel stb. kapcsolatban merülnek fel. 2. Általános költségnek kell tekinteni azokat a ráfordításokat, amelyekről általában az elsődleges elszámolás alkalmával nem állapítható meg, hogy mely költségviselő termelése érdekében merülnek fel. 3. Az általános költségek azon részét, amelyek egy főágazat tevékenysége érdekében merülnek fel — növénytermelési főágazat általános költségei, — állattenyésztési főágazat általános költségei stb. címén kell elszámolni. 4. Gazdasági általános költségnek kell tekinteni azokat a közvetett költségeket, amelyek több főágazat vagy a gazdaság teljes tevékenységével kapcsolatban merülnek fel. 5. A folyamatos költségelszámolás során a főágazati és a gazdasági általános költségeket költségelemzés és ellenőrzés szempontjából tevékenységi körönként (költségrészletezésenként) is el lehet határolni. 6. A segédüzemi költségeket elsődlegesen segédüzemáganként kell elszámolni és azokat a költségviselők között az igénybe vett teljesítmények alapján összetett (komplex) költségként kell felosztani. VI. Költségek időbeli elhatárolása 1. A kijelölt termékekre minden év december 31-ével kell, az önköltségszámítást elkészíteni. A termelési költségek időbeli elhatárolásával biztosítani kell, hogy a termék önköltsége csak annak előállításával kapcsolatos költségeket tartalmazza. 2. A növénytermelés termelőtevékenysége — sajátosságainál fogva — a folyó évben (amelyik évre a kalkuláció készül), illetve az előző évben vagy években kezdődik el és a folyó évben — bizonyos esetekben — a következő évben vegy években fejeződik be. A termelőtevékenységet ezért akkor kell befejezettnek tekinteni,