Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 1. szám

38 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám. Állásfoglalások Az iparhatósági eljárással kapcsolatos ügyészi állásfoglalások Az iparhatóságoknál tartott országos vizsgálat során az ügyészségek több megyében állapítottak meg olyan törvénysértő gyakorlatot, amelynek oka az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1057. évi IV. tv., valamint az iparhatósági eljárásra vonatkozó különös eljárási szabályok kapcsolatának tisztázatlansága volt. A felmerült elvi kérdésekben a Legfőbb Ügyészség a Könnyűipari Minisztériummal együtt — a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályával egyetértésben — az alábbiakban ad iránymutatást: (Az állásfoglalások szövegében az 1957. évi IV. törvény megjelölése: Tv., az 1964. évi 22. számú tvr.-rel módosított 1958. évi 9. számú tvr. megjelölése: Tvr., míg az 1,1964. (VIII. 28.) Kip. M. számú rendelettel módosított 2/1958. (V. 1.) Kip. M. számú rendeleté: R.) % A) Hiányosan felszerelt ipar jogosítvány iránti kérelmekelbírálása A R. 13. §-ának (1) bekezdése meghatározza, hogy az ipar jogosítvány iránti kérelemnek milyen adatokat kell tartalmaznia, ugyanezen § (2) bekezdése pedig a kérelemhez szükséges mellékleteket sorolja fel. A gyakorlatban azonban sűrűn előfordul, hogy az ügyfél által benyújtott kérelem hiányos, vagy nincsenek meg az előírt melléklete' A hiányos tartalmú kérelem kiegészítésének legcélszerűbb és leggyorsabb módja az ügyfél személyes meghallgatása. Erre azért is szükség van, mert a R. előírja a kérelemben foglalt adatok ellenőrzését a személyi igazolvány alapján. Ilyenkor azonban — a Tv. 18. §-ára figyelemmel — az ügyfél nem kötelezhető megjelenésre, s nem alkalmazhatók vele szemben a megjelenés elmulasztásának hátrányos következményei. (Az ilyen ügyfél részére a Tv. 19. §-ában meghatározott ^idézés helyett C. 5233—20. raktári számú értesítést kell küldeni.) A R. 13. §-ának (2) bekezdése szerint a hiányosan felszerelt kérelmek kiegészítésére az elsőfokú iparhatóság a folyamodót haladéktalanul felhívja és a kiegészítés megtörténtéig az ügyet függőben tartja. E rendelkezés utóbbi részének értelmezése tekintetében a jogalkalmazó szerveknél mind ez ideig nem alakult ki egységes álláspont, s ezért a gyakorlat igen eltérő. Egyes iparhatóságok a kárelmet a kiegészítés megtörténtéig irattárba helyezik, míg máshol a Tv, 32. §-a alapján felfüggesztik az eljárást. Mindkét említett eljárási mód törvénysértő. Az államigazgatási szervnek ugyanis a benyújtott kárelmet érdemi határozattal kell elbírálnia akkor is, ha az ügyfél felhívás ellenére nem mellékeli a jogszabályban előírt okiratokat. Éppen ezért a hiányosan felszerelt kérelmet nem lehet „a kiegészítés megtörténtéig" irattárba helyezni, mert ennek az lenne a következménye, hogy a hiánypótlásra irányuló felhívás eredménytelensége esetén a kérelem érdemi elbírálás nélkül marad az irattárban. Ugyanígy nincs törvényes lehetőség az eljárás felfüggesztésére sem. Ezt ugyanis a Tv. 32. §-a csupán akkor teszi lehetővé, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásával függ össze, amelyben az eljárás más állami szerv hatáskörébe tartozik. Mivel a hivatkozott esetben nem előzetes kérdés elbírálásáról, hanem hiánypótlásról van szó, az eljárás felfüggesztésére nem kerülhet sor. Az iparhatóságok akkor járnak el a jogszabálynak megfelelően, ha a R. 13. §-ának (2) bekezdését a Tv. 17. §-ával összhangban alkalmazzák. Ezért tehát a kérelmezőt írásban fel. kell hívni, hogy a kérelem hiányzó mellékletét megfelelő határidő alatt küldje meg az iparhatóságnak. A hiánypótlásra olyan reális határidőt kell megállapítani, amely alatt az ügyfélnek módjában áll a szükséges okiratot — pl. erkölcsi bizonyítványt — beszerezni és megküldeni. A felhívásnak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy ha az ügyfél a jogszabályban kötelezően előírt okiratot a megállapított határidő alatt nem mellékeli kérelméhez, az iparhatóság a kérelmet elutasítja. A felhívás kiadásakor az ügyiratot a határidő leteltéig nyilvántartásba kell helyezni. A R. 13. § (2) bekezdésének az eljánás függőben tartására vonatkozó rendelkezése gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Tv. 37. §-ának (4) bekezdésében, illetőleg a R. 13. §-ának (4) bekezdésében meghatározott 30 napos határidő akkor kezdődik, amikor az ügyfél a hiányzó mellékletet becsatolja. Ezt megelőzően ugyanis az iparhatóságnak nem áll rendelkezésére a jogszabálynak megfelelően felszerelt kérelem, s ezért az ügyben az érdemi döntés előkészítésére irányuló eljárási cselekményt — pl. a KIOSZ megyei titkárságának meghallgatása, a másodfokú iparhatóság előzetes engedélyének beszerzése, stb. — nem végezhet. Ha az ügyfél a felhívásban foglalt figyelmeztetés ellenére nem kü'di meg az iparhatóságnak a megállapított határidő alatt a jogszabályban előírt okiratokat, az iparjogosítvány kiadása iránti kérelmet erre hivatkozással érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Helytelen tehát egyes iparhatóságok ama gyakorlata, hogy ilyen esetben a Tv. 17. -ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés téves értelmezésével hivatalból intézkednek az okiratok beszerzése iránt. Ugyancsak eltérnek az álláspontok abban a kérdésben, hogy milyen intézkedést kell tennie az iparhatóságnak, ha az ügyfél a megadott határidő alatt nem tesz eleget a hiánypótlásra vonatkozó felhívásnak, azonban a kérelem elutasítását követően a szükséges okiratot mégis megküldi. Egyes iparhatóságok ilyen esetben korábbi elutasító határozatukat a Tv. 43. §-a alapján visszavonják és új érdemi határozatot hoznak. Az ilyen gyakorlat nem áll összhangban a jogszabály rendelkezéseivel. A Tv. 43. §-ának alkalmazására ugyanis kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha a korábbi határozat törvénysértő volt. Az emlótett esetben azonban az iparhatóság törvénysértés nélkül utasította el a hiányosan felnzerelt kérelmet. Ha az ügyfél úgy látja, hogy az előírt mellékleteket objektív okok miatt nem tudja a megadott határidőig benyújtani, általában az volna a kívánatos, hogy még a hiánypótlásra megadott határidő előtt, az okok megjelölésével határidőhosszabbítást kérjen az iparhatóságtól. Amennyiben ezt elmulasztotta, s a határidő letelte után az iparhatóság a hiányosan felszerelt kérelmet ez okból elutasította, az ügyfélnek jogában áll a melléklet utólagos beküldésekor egyben igazolási kérelmet előterjeszteni. Ennek alapossága esetén az iparhatóság korábbi elutasító határozatát a Tv. 35. §-a alapján vonja vissza és a szabályszerűen felszerelt kérelem alapján hoz új érdemi határozatot. Abban az esetben viszont, ha az igazolási kérelem nem megalapozott, vagy azt az ügyfél az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 30 napon túl terjesztette elő, a beadványt — a korábbi elutasító határozat hatályban tartása mellett — csupán új kérelemként lehet elbírálni. B) A KIOSZ tagság igazolása az iparjogosítvány kiadásánál A Tvr. 3. §-ának (6) bekezdé e szerint az iparjogosítvány kiadásával egyidejűleg a KIOSZ tagságot igazolni kell. E rendelkezést megismétli a R. 8. §-ának (1) bekezdése is és hozzáfűzi, hogy „ehhez képest valamennyi kisiparosnak, háziiparosnak és vándoriparosnak a KIOSZ kötelékébe kell tartoznia."