Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 1. szám

1. szám, TANÁCSOK KÖZLÖNYE 39 A fenti rendelkezésből egyes iparhatóságok azt a következtetést vonták le, hogy a KIOSZ tagság igazolása az iparjogosítvány iránti kérelemnek éppúgy jogszabályban előírt melléklete, mint az erkölcsi bizonyítvány vagy a mesterlevél. Ennek megfelelően az említett iparhatóságok számos esetben a kérelem benyújtását követően — annak érdemi elbírálása előtt — hívták fel az ügyfelet a KIOSZ tagság igazolására. Az említett gyakorlat törvénysértő. A Tvr. 3. §-ának (6) bekezdését ugyanis a R. 13. §-ának (5) bekezdésével összhangban kell alkalmazni, amely kimondja, hogy „kedvező jogerős döntés esetén az elsőfokú iparhatóság a kérelmezőt a 16. §-ban megállapított illeték lerovására, a KlOSZ-ba történt felvételt tanúsító igazolás bemutatására és esetleges munkakönyvének beszolgáltatására felhívja. Ezek megtörténte előtt az iparigazolványt kiadni nem szabad." E rendelkezésnek megfelelően tehát az iparhatóság akkor jár el a jogszabálynak megfelelően, ha a kérelem teljesítése esetén határozatot hoz az iparjogosítvány kiadásáról, s e határozatában egyben felhívja a kérelmezőt az illeték lerovására és az említett okiratok meghatározott idő alatti benyújtására. Ennek megtörténte után kerülhet sor a R. 1. és 2. számú mellékletében meghatározott formájú ipar jogosítvány kiadására. Az illeték lerovása, a KIOSZ tagság igazolása és az ügyfél esetleges munkakönyvének az iparhatósághoz történő beszolgáltatása az iparjogosítvány kiadásának jogszabályban előírt feltétele, s így az ipar jogosítvány iránti kérelem teljesítése tárgyában hozott határozat is feltételhez kötött államigazgatási határozat. Ha tehát az ügyfél a feltételnek nem tesz eleget — pl. a KIOSZ tagságát nem igazolja az iparhatóság" határozatában megállapított határidő alatt — az iparhatóságnak jogában áll erre hivatkozással visszavonni az ipar jogosítvány kiadásáról 6zóló határozatot. C) Az ipargyakorlási jog megszűnésének időpontja az ipar szüneteltetését követő lemondás esetén A Tvr. 9. §-ának (1) bekezdése szerint a kisiparos iparát 6 hónapra szüneteltetheti. Az elsőfokú iparhatóság az ipar szüneteltetését indokolt esetben egy ízben további, legfeljebb 6 hónapra engedélyezheti. A gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy a szüneteltetés bejelentését követően bizonyos idő elteltével a kiniparos visszaadja ipar jogosítványát az iparhatóságnak és az ipar gyakorlására vonatkozó jogáról lemond. Egyes iparhatóságok ilyen esetekben az ipargyakorlási jog megszűnését visszamenőhatállyal állapítják meg határozatukban, s a megszűnés napjaként azt a napot tüntetik fel, amikor a kisiparos az ipar szüneteltetését bejelentette. Ez a gyakorlat törvénysértő. Az ipar szüneteltetésének bejelentése és az ipargyakorlási jogról való lemondás különböző tartalmú és különböző jogi hatással járó jognyilatkozat, amelyeknek semmilyen vonatkozásban nem lehet azonos hatályt tulajdonítani. Az ipar szüneteltetésének bejelentése függő jogi helyzetet teremt, amely abban nyilvánul meg, hogy a szüneteltetés tartama alatt a kisiparos nem jogosult iparát gyakorolni, jogában áll azonban a szüneteltetés jogszabályban megállapított, illetőleg engedélyezett időtartama alatt az elsőfokú iparhatósághoz az ipar újbólgyakorlását bejelenteni. A R. 17. §-ának (3) bekezdése szerint az elsőfokú iparhatóság nem tagadhatja meg az ipar újbólgyakorlására vonatkozó bejelentés tudomásulvételét, ha a kisiparos az ipar újbólgyakorlását a 6 havi, vagy engedélyezett esetben egyévi határidő lejárta előtt megkezdi. A fentiekre figyelemmel az ipargyakorlási jog megszűnésének időpontjaként még abban az esetben sem lehet az ipar szüneteltetésére vonatkc :ó bejelentés napját tekinteni, ha a kisiparos hosszabb-rövidebb ideig tartó szüneteltetés után iparjogosótványáról lemond. Erre az esetre is a R. 18. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó, amely szerint az ipar jogosítvány visszaadása folytán akkor szűnik meg az ipar gyakorlására vonatkozó jog, ha arról a kisiparos lemond, s ezt az iparjogosítvány egyidejű visszaadása mellett az elsőfokú iparhatóságnál bejelentik. Ha tehát a kisiparos az ipar szüneteltetésének tartama alatt ilyen nyilatkozatot tesz az iparhatóságnál, a nyilatkozat megtételének napját kelJ az ipargyakorlási jog megszűnésének időponjaként a határozatban feltüntetni. Egyes esetekben előfordul, hogy a kisiparos csupán az ipar szüneteltetését jelenti be az iparhatósághoz, majd ezt követően — esetleg évekig — semmiféle nyilatkozatot nem tesz. Ha ilyenkor a szüneteltetés jogszabályban megállapított időtartamának lejártát követően a kisiparos mégis bejelenti, hogy iparáról lemond, az ipar gyakorlására vonatkozó jog megszűnési időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az iparhatóság által tudomásul vett, illetőleg engedélyezett szüneteltetés időtartama lejárt. A hasonló esetek elkerülése végett azonban az iparhatóság akkor jár el helyesen, ha az ipar szüneteltetésére vonatkozó bejelentést a tudomásulvételt követően 6 hónapra nyilvántartásba helyezi, s ha ez alatt a kisiparos újabb bejelentést nem tett, az említett időtartam leteltekor az ügyfelet írásban felhívja a nyilatkozattételre. D) Az árhatósági ellenőrzési jogkör keretei A járási, járási jogú városi és megyei jogú városi kerületi tanács vb. ipari csoportjának szervezetéről és működéséről szóló 40/1962. (Kip. É. 47.) Kip. M. számú együttes utasítás szerint az iparhatóság ellenőrzi, hogy a kisiparosok iparjogosítványuknak .megfelelően, a lakosság érdekeinek szem előtt tartásával, közmegelégedésre folytatják-e tevékenységüket; s ezen belül ellenőrzi a hatósági árak betartását is. Több iparhatóságnál vitás kérdésként merült fel, hogy a hatósági árellenőrzés keretében az iparhatóság kötelezheti-e a kisiparost annak az összegnek a visszafizetésére, amelyet a megrendelőtől a jogszabály rendelkezéseivel ellentétes árfelszámítás folytán jogellenesen vett fel. E kérdésben a helyi árhatóságok hatáskörének rendezéséről szóló 1/1956. (III. 30.) O. T.—A. H. számú rendeletben foglaltakat kell irányadónak tekinteni. E rendelet 10. §-ának (3) bekezdése határozza meg, hogy a helyi árhatóságok árellenőrzési jogkörükben milyen intézkedéseket tehetnek. Az árhatóságoknak saját hatáskörben tett, közvetlen jogi hatással járó, hatósági jellegű intéz-