Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 1. szám

1. szám, TANÁCSOK KÖZLÖNYE 39 A fenti rendelkezésből egyes iparhatóságok azt a kö­vetkeztetést vonták le, hogy a KIOSZ tagság igazolása az iparjogosítvány iránti kérelemnek éppúgy jogszabály­ban előírt melléklete, mint az erkölcsi bizonyítvány vagy a mesterlevél. Ennek megfelelően az említett iparható­ságok számos esetben a kérelem benyújtását követően — annak érdemi elbírálása előtt — hívták fel az ügy­felet a KIOSZ tagság igazolására. Az említett gyakorlat törvénysértő. A Tvr. 3. §-ának (6) bekezdését ugyanis a R. 13. §-ának (5) bekezdésével összhangban kell alkalmazni, amely ki­mondja, hogy „kedvező jogerős döntés esetén az első­fokú iparhatóság a kérelmezőt a 16. §-ban megállapított illeték lerovására, a KlOSZ-ba történt felvételt tanúsító igazolás bemutatására és esetleges munkakönyvének be­szolgáltatására felhívja. Ezek megtörténte előtt az ipar­igazolványt kiadni nem szabad." E rendelkezésnek megfelelően tehát az iparhatóság ak­kor jár el a jogszabálynak megfelelően, ha a kérelem teljesítése esetén határozatot hoz az iparjogosítvány ki­adásáról, s e határozatában egyben felhívja a kérelme­zőt az illeték lerovására és az említett okiratok meg­határozott idő alatti benyújtására. Ennek megtörténte után kerülhet sor a R. 1. és 2. számú mellékletében meg­határozott formájú ipar jogosítvány kiadására. Az illeték lerovása, a KIOSZ tagság igazolása és az ügyfél esetleges munkakönyvének az iparhatósághoz tör­ténő beszolgáltatása az iparjogosítvány kiadásának jog­szabályban előírt feltétele, s így az ipar jogosítvány iránti kérelem teljesítése tárgyában hozott határozat is feltétel­hez kötött államigazgatási határozat. Ha tehát az ügyfél a feltételnek nem tesz eleget — pl. a KIOSZ tagságát nem igazolja az iparhatóság" határozatában megállapított határidő alatt — az iparhatóságnak jogában áll erre hi­vatkozással visszavonni az ipar jogosítvány kiadásáról 6zóló határozatot. C) Az ipargyakorlási jog megszűnésének időpontja az ipar szüneteltetését követő lemondás esetén A Tvr. 9. §-ának (1) bekezdése szerint a kisiparos iparát 6 hónapra szüneteltetheti. Az elsőfokú iparhatóság az ipar szüneteltetését indokolt esetben egy ízben további, legfeljebb 6 hónapra engedélyezheti. A gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy a szüneteltetés bejelenté­sét követően bizonyos idő elteltével a kiniparos vissza­adja ipar jogosítványát az iparhatóságnak és az ipar gya­korlására vonatkozó jogáról lemond. Egyes iparhatóságok ilyen esetekben az ipargyakorlási jog megszűnését vissza­menőhatállyal állapítják meg határozatukban, s a meg­szűnés napjaként azt a napot tüntetik fel, amikor a kis­iparos az ipar szüneteltetését bejelentette. Ez a gyakorlat törvénysértő. Az ipar szüneteltetésének bejelentése és az ipargyakor­lási jogról való lemondás különböző tartalmú és külön­böző jogi hatással járó jognyilatkozat, amelyeknek sem­milyen vonatkozásban nem lehet azonos hatályt tulaj­donítani. Az ipar szüneteltetésének bejelentése függő jogi helyzetet teremt, amely abban nyilvánul meg, hogy a szüneteltetés tartama alatt a kisiparos nem jogosult ipa­rát gyakorolni, jogában áll azonban a szüneteltetés jog­szabályban megállapított, illetőleg engedélyezett időtar­tama alatt az elsőfokú iparhatósághoz az ipar újbólgya­korlását bejelenteni. A R. 17. §-ának (3) bekezdése szerint az elsőfokú iparhatóság nem tagadhatja meg az ipar újbólgyakorlására vonatkozó bejelentés tudomásul­vételét, ha a kisiparos az ipar újbólgyakorlását a 6 havi, vagy engedélyezett esetben egyévi határidő lejárta előtt megkezdi. A fentiekre figyelemmel az ipargyakorlási jog meg­szűnésének időpontjaként még abban az esetben sem lehet az ipar szüneteltetésére vonatkc :ó bejelentés napját tekinteni, ha a kisiparos hosszabb-rövidebb ideig tartó szüneteltetés után iparjogosótványáról lemond. Erre az esetre is a R. 18. §-ának (1) bekezdésében foglalt ren­delkezés az irányadó, amely szerint az ipar jogosítvány visszaadása folytán akkor szűnik meg az ipar gyakorlá­sára vonatkozó jog, ha arról a kisiparos lemond, s ezt az iparjogosítvány egyidejű visszaadása mellett az elsőfokú iparhatóságnál bejelentik. Ha tehát a kisiparos az ipar szüneteltetésének tartama alatt ilyen nyilatkozatot tesz az iparhatóságnál, a nyilatkozat megtételének napját kelJ az ipargyakorlási jog megszűnésének időponjaként a ha­tározatban feltüntetni. Egyes esetekben előfordul, hogy a kisiparos csupán az ipar szüneteltetését jelenti be az iparhatósághoz, majd ezt követően — esetleg évekig — semmiféle nyilatkozatot nem tesz. Ha ilyenkor a szüneteltetés jogszabályban meg­állapított időtartamának lejártát követően a kisiparos mégis bejelenti, hogy iparáról lemond, az ipar gyakor­lására vonatkozó jog megszűnési időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az iparhatóság által tudomásul vett, illetőleg engedélyezett szüneteltetés időtartama le­járt. A hasonló esetek elkerülése végett azonban az ipar­hatóság akkor jár el helyesen, ha az ipar szüneteltetésére vonatkozó bejelentést a tudomásulvételt követően 6 hó­napra nyilvántartásba helyezi, s ha ez alatt a kisiparos újabb bejelentést nem tett, az említett időtartam letelte­kor az ügyfelet írásban felhívja a nyilatkozattételre. D) Az árhatósági ellenőrzési jogkör keretei A járási, járási jogú városi és megyei jogú városi kerü­leti tanács vb. ipari csoportjának szervezetéről és műkö­déséről szóló 40/1962. (Kip. É. 47.) Kip. M. számú együt­tes utasítás szerint az iparhatóság ellenőrzi, hogy a kis­iparosok iparjogosítványuknak .megfelelően, a lakosság érdekeinek szem előtt tartásával, közmegelégedésre foly­tatják-e tevékenységüket; s ezen belül ellenőrzi a ható­sági árak betartását is. Több iparhatóságnál vitás kérdésként merült fel, hogy a hatósági árellenőrzés keretében az iparhatóság kötelez­heti-e a kisiparost annak az összegnek a visszafizetésére, amelyet a megrendelőtől a jogszabály rendelkezéseivel ellentétes árfelszámítás folytán jogellenesen vett fel. E kérdésben a helyi árhatóságok hatáskörének rende­zéséről szóló 1/1956. (III. 30.) O. T.—A. H. számú rende­letben foglaltakat kell irányadónak tekinteni. E rendelet 10. §-ának (3) bekezdése határozza meg, hogy a helyi árhatóságok árellenőrzési jogkörükben milyen intézkedé­seket tehetnek. Az árhatóságoknak saját hatáskörben tett, közvetlen jogi hatással járó, hatósági jellegű intéz-

Next

/
Thumbnails
Contents