Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 49. szám

49. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 935 A pénzügyminiszternek és az Országos Tervhivatal elnökének 136/1965. (PK 32.) PM—OT számú együttes utasítása a felesleges készletek 1965. évi hasznosítása és értékesítése tárgyában kiadott 114/1965. (PK 8.) P M—O T számú együttes utasítás* módosításáról 1. §. A 114/1965. (PK 8.) PM—OT számú együttes utasítás (a továbbiaban; Utasítás) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. §. A vállalatok a jelen utasítás alapján olyan — az eladónál felesleges — készleteket szerezhetnek be, amelyek az 1965. évi tervük vagy az 1965-ben beérkező megrendelések teljesítéséhez, avagy az 1966. évi várható igények kielégítéséhez szükségesek." 2. §. Az Utasítás 11. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a. következő rendelkezés lép: „A jelen utasítás hatálya alá tartozó készlet átvételére a vevő vállalatnak a bankok csak abban az esetben engedélyezhetnek hitelt, ha az nyilatkozik, hogy a készletre 1965. évi tervének vagy 1965-ben beérkezett megrendeléseinek teljesítése, avagy az 1966. évi várható igények kielégítése érdekében szüksége van." 3. §. A jelen utasítás 1965. október 30. napján lép hatályba. Dr. Timár Mátyás s. k., Vályi Péter s. k., pénzügyminiszter az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese * Az utasítást a Tanácsok Közlönye ez évi 12. száma közli. Vegyes rendelkezések ÁLLÁSFOGLALÁSOK Polgári jog A „közös udvar" jogi minősítése. Az ítélkezési gyakorlatban vita merült-fel az ún. közös udvar helyes jogi minősítése és az udvarközösség megszüntetésének lehetősége kérdésében. A közös udvar olyan sajátszerű formája a közös tulajdonnak, melynél valamely közös tulajdonban levő földterülethez kapcsolódóan több, különálló kizárólagos tulajdonban levő épület, vagy több különálló, közös tulajdonban levő, de eltérő tulajdoni arányú épület tartozik. Kétségtelen, hogy ezt a tulajdoni alakzatot az új telekkönyvi jogszabályok már nem ismerik, és e jogszabályok hatálybalépésével (1961. február 1.) a betétszerkesztési utasításban közölt telekkönyvezési mód sem alkalmazható (2/1960. (XII. 25.) IM. számú rendelet 134. § (2) bekezdés), ez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy a közös udvar alapjában nem más, mint közös tulajdonban álló ingatlan, amely azonban szoros összefüggésben van azokkal az ingatlanokkal, amelyekhez az udvar tartozik. Az ezzel ellentétes felfogás végső soron oda vezetne, hogy miután a közös udvar nincs sem a felek közös tulajdonában, sem pedig más kizárólagos tulajdonában, a2 gazdátlan jószággá válna. Márpedig a telekkönyvezett ingatlanok — sem korábbi, sem pedig jelenlegi jogunk, szerint — nem válhatnak gazdátlanná. Ha ugyanis az ingatlan tulajdonával felhagyni nem lehet (Ptk. 112. § (2) bekezdése) és korábban sem lehetett — az gazdátlanná sem válhat. Ettől eltekintve a Ptk. a közös tulajdon különböző változatait részleteiben nem szabályozta. Tehát pusztán azon az alapon, hogy a Ptk. a közös tulajdonnak ezt a formáját nem említi, létezését és jogosultságát tagadni nem lehet. A közös udvaron fennálló közös tulajdon sajátszerűségéből — tehát abból, hogy a közös udvar a hozzátartozó ingatlanok rendeltetésszerű használatára szolgál — az következik, hogy a Ptk-nak a közös tulajdonra vonatkozó szabályait e sajátszerűség figyelembevételével kell alkalmazni. A közös udvar elidegenítésére (adásvétel, csere, ajándékozás stb. útján) csak az érintett ingatlanhoz fűződő jogok sérelme nélkül kerülhet sor. Olyan helyzet tehát ném állhat elő, hogy a közös udvarrész elvonásával, a közös udvarban érdekelt ingatlanok udvar nélkül maradjanak, vagy egyébként bármi módon hátrányosabb helyzetbe kerüljenek. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. I. 20.385/1965/5. számú határozata alapján.) Az örökbefogadás felbontásának feltételei, a Csjt. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok alkalmazása esetén. A Csjté. (1952. évi 23. számú tvr.) 60* §-a akként rendelkezik, hogy azokban £Z ügyekben, amelyekben a felek az örökbefogadási szerződést az 1953. évi január hó 1. napja előtt gyámhatósági jóváhagyás, illetőleg igazságügyminiszteri megerősítés végett bemutatták, az örök* befogadási szerződés . .. felbontására a Csjt. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályokat kell alkalmazni. A gyakorlatban vitássá vált, hogy ilyen esetben milyen körülmények szolgálhatnak alapos okul az örökbefogadás felbontására. Hasonló ügyekben az ügyészségek az alábbiakat tartsák szem előtt: A Csjt. hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok és az ezek alapján annak idején kialakult ítélkezési gyakorlat nemcsak akkor tekintette az örökbefogadási szerződés felbontására irányuló keresetet megalapozottnak, ha az örökbefogadott kitagadásra is alapul szolgáló súlyosan méltatlan cselekményt követett el, hanem akkor is, amikor akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott