Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 48. szám

914 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 48. szám. — az igazgatók és helyetteseik prémiumát nem tartalmazó — prémiumkeretet állapít meg. E prémiumkeret felhasználását a 4. b), illetve a 6. c) pontban foglaltakon túl nem szabad feladathoz kötni. Az igazgatók és helyetteseik prémiumának fedezetére a minisztérium béralapjában prémiumkeretet kell visszatartani. b) A miniszter — kivételesen, egyes vállalatoknál — a 4. a) pontban meghatározott prémiumkeret legfeljebb húsz százalékának felhasználását elsősorban a folyó év eredményében nem tükröződő, de a jövőt tekintve fontos feladat teljesítésétől teheti függővé. Ennek a legfeljebb húsz százaléknak a kifizetését minden olyan vállalatnál, ahol az évi össztermelésnek legalább tíz százaléka export célját szolgálja, jelentős részben attól kell függővé tenni — a külkereskedelmi miniszter által megadott szempontok figyelembevételével —, hogy a vállalat export-feladatát a vonatkozó szállítási szerződésekben meghatározott határidőre és minőségben teljesíti. 5. aj A 4. a) pont szerinti prémiumkeretet az elszámolt nyereségrészesedés alakulásától függően növelni kell. b) Az egy napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedés esetén elszámolható prémiumöszszeget a minisztérium részére jóváhagyott feltételek betartásával a miniszter — a szakszervezetek véleményének kikérése mellett — legkésőbb az éves tervek jóváhagyásával egy időben vállalatonként differenciáltan határozza meg. c) Az ily módon igénybevehető vállalati prémiumösszeg nem lehet több, mint a 4. a) pont szerinti vállalati prémiumkeret nyolcvan százaléka. d) A nyereségrészesedés alakulásától függő prémiumrészt a jóváhagyott éves mérlegbeszámoló alapján készülő eredményelszámolás során, az egyébként járó nyereségrészesedésen felül, a költségvetéssel elszámolandó nyereségből kell visszatartani. A nyereségrészesedéstől függő prémiumrész mellett a premizált dolgozókat nyereségrészesedés is megilleti. 6. a) A tanácsi iparban és építőiparban, lakásés kommunális szolgáltató vállalatoknál az 5. pontban foglaltakat általában nem szabad alkalmazni, í b) Az 5. pontban foglaltak alól a miniszter — a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel, jelentős export-termelést végző vállalatoknál a külkereskedelmi miniszterrel egyetértésben — felmentést adhat, ha a vállalatnál a nyereség nem megfelelően fejezi ki a népgazdaság érdekeit. Olyan vállalatoknál, amelyek össztermelésének számottevő része export célját szolgálja, a felmentést a külkereskedelmi miniszter is kezdeményezheti. c) Ha az 5. pontban foglaltak nem kerülnek alkalmazásra, a 4. pont szerinti — feladattól függetlenül járó — prémiumkeret a béralapon belül általában csak negyven százalékkal növelhető a miniszter által — a szakszervezetek véleményének kikérése mellett — megállapított prémiumfeladattól függően. A miniszter az előbbi negyven százalékos részt feladattól függetlenül is a vállalat rendelkezésére bocsáthatja, illetve a negyven százaléknál nagyobb mértékű béralapon belüli növekedést is engedélyezhet, ha a prémiumkeret változó része az exportszállítások gazdaságos teljesítésétől függ. A vállalati vezetők premizálása 7. aj A miniszter az igazgató és helyetteseinek prémiumát az éves mérlegbeszámoló értékelése után, a vállalati össztevékenység elemzése alapján — a szakszervezet egyetértésével — utólag határozza meg. A prémium meghatározásánál — pozitív vagy negatív irányban egyaránt — az össztevékenységen belül különös figyelemmel kell lenni a műszaki fejlesztés, továbbá — a külkereskedelmi miniszter által megadott szempontok figyelembevételével — az export előirányzatok megfelelő minőségben és az előírt határidőben történő teljesítésére. Az igazgató és helyettesei prémiumának fedezetét a 4. a) és a 7. c) pont szerint a miniszter által e célra visszatartott prémiumkeret képezi. b) Évközben,' egy alkalommal, a félév eltelte után, a miniszter az igazgató és helyettesei részére prémiumelőleg fizetését engedélyezheti. Ha ez az előleg meghaladja az éves tevékenység alapján utólag megállapításra kerülő prémiumot, a különbözetet az érintett személy részére a későbbiek során járó prémiumból, illetve nyereségrészesedésből le kell vonni. c) Az exportfeladatok szerződésszerű — megfelelő minőségben és az előírt határidőre történő — teljesítésének ösztönzésére a külkereskedelmi miniszter, a Külkereskedelmi Minisztérium béralapja terhére külön prémiumkeretet bocsáthat az ipari miniszterek rendelkezésére a vállalati igazgató és helyettesei, továbbá kivételesen néhány más vezetőállású dolgozó prémiumának kiegészítésére. E keretből a külkereskedelmi miniszter az ipari minisztériumok részére meghatározza, hogy milyen feltételek teljesítése esetén, mekkora összegű prémiumot használhatnak fel. A vállalati dolgozók premizálása 8. A vállalatot megillető prémiumösszeg felhasználását, a vállalaton belüli premizálás rendszerét az igazgató a szakszervezeti bizottsággal (intézőbizottsággal) egyetértésben állapítja meg. 9. a) Prémiumban részesíthetők azok a műszaki és adminisztratív dolgozók, akik munkakörüknél, beosztásuknál, hatáskörüknél fogva jelentős mértékben tudják befolyásolni a vállalat műszaki és gazdasági tevékenységét. b) A munka, illetve a munka újabb szakaszának megkezdése előtt írásban kell közölni minden prémiumfeladatot, annak mértékét (forintöszszegben, vagy az alapbér százalékában) és határidejét, ha ez előre meghatározható (lehetőleg gazdasági számításokkal alátámasztható), teljesítése