Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 48. szám

48. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 915 mérhető és egyértelműen elbírálható. Ezt kell ér­vényesíteni minden esetben, amennyiben az em­lített feltételek biztosítottak, tekintet nélkül arra, hogy az előre kitűzött prémium fedezetét a válla­lati prémiumkeret, vagy a nyereségrészesedéstől függő prémiumösszeg képezi. c) Utólag is lehet prémiumot megállapítani azoknak a kiemelkedő teljesítményt nyújtó dol­gozóknak, akik részére munkájuk jellege miatt, vagy egyéb okból előre nem határoztak meg pré­miumfeladatot. Ez a módszer akkor is alkalmaz­ható, ha a dolgozónak előre tűztek ki prémium­feladatot. 10. A dolgozók egyéni prémiumának mértékét, fokozott differenciáltsággal kell megállapítani. A prémium mértéke fejezze ki a feladatok fontos­sága, végrehajtsuk nehézsége közti különbséget. 11. aj A vállalati dolgozók egyéni prémiumfel­adatait úgy kell meghatározni, hogy azok az ál­taluk betöltött munkakörre jellemzőek legyenek. Azoknak a dolgozóknak a prémiumfeladatát, akik­nek munkája lényegesen hozzájárul az exportfel­adat teljesítéséhez, úgy kell megállapítani, hogy az exportfeladatok határidőre és megfelelő minő­ségben való teljesítésére is ösztönözzön. b) A vállalat egész tevékenységére jellemző mutatót prémiumfeladatként, vagy kifizetési fel­tételként csak azoknál a dolgozóknál szabad elő­írni, akik az adott mutató alakulására jelentős befolyást gyakorolhatnak. -f c) Az igazgatók az egy évnél rövidebb időtar­tamú prémiumfeladatok teljesítésének értékelését és kifizetését lehetőleg ne a naptári időszaktól (negyedév, félév), hanem a teljesítés időpontjától tegyék függővé. cl) Az ipari nagyvállalatok igazgatói az egyes gyárak vagy gyáregységek vezetőinek prémiumát a 7. a)—b) pont szerint is meghatározhatják a vállalati prémiumkeret terhére. 12. a) A miniszter az egy dolgozó részére kifi­zethető prémium felső határát nem írhatja elő. b) A kitűzhető prémium minimális összege ál­talában nem lehet kevesebb a premizált dolgozó időarányos alapbére tíz százalékának megfelelő összegnél, célfeladat és utólagos jutalom eseté­ben ötszáz forintnál. 13. a) A prémium az előírt feltételek teljesítése esetén is megvonható, illetve csökkenthető, ha a dolgozó munkájával összefüggő, egyéb, nem pre­mizált fontos feladat terén súlyos mulasztást kö­vet el. A prémiumcsökkentés, vagy megvonás okáról és mértékéről a dolgozót a mulasztás elbí­rálásával egyidejűleg írásban kell értesíteni. b) Az a) pont nem érinti a prémiumnak az üzemi balesetről szóló jogszabályok alapján, il­letve a fegyelmi határozat alapján történő köte­lező megvonására vonatkozó rendelkezéseket. 14. Nem lehet a dolgozó részére kitűzött felada­tok teljesítése alapján járó prémiumok kifizetését megtagadni, vagy a prémium mértékét utólag csökkenteni azon a címen, hogy a szükséges pré­miumösszeg nem áll a vállalat rendelkezésére. Elszámolás, ellenőrzés 15. a) A miniszter által a tárgyévre megállapí­tott vállalati prémium-keretet, a nyereségrészese­déstől függő prémiumot, az igazgató és helyette­sei részére engedélyezett prémiumot, továbbá a tárgyévet terhelő kifizetéseket a vállalat külön erre a célra létesített „prémiumalap-számlán", évenkénti bontásban tartsa nyilván. b) A ,,prémiumalap-számlán" jóváírt összegek után társadalombiztosítási járulékot és illetmény­adót kell elszámolni és befizetni. A társadalom­biztosítási járulékot és ille Lményadót a bérköltség­ként elszámolt prémiumok után termelési költség­ként, a nyereségrészesedés alakulásától függő prémiumok után a nyereség terhére az 5. b) pont szerinti módon kell elszámolni és az alapképzés- ­sel egyidejűleg pénzügyileg rendezni. c) A prémiumból levonandó nyugdíj- és egyéb járulékot a prémiumok kifizetésekor kell pénz­ügyileg rendezni. A prémium elszámolásával kapcsolatos szám­viteli eljárást a Pénzügyminisztérium szabályozza. 16. Az éves „prémiumalap-számlát" a nyereség­részesedés alakulásától függő prémium, valamint az igazgató és helyettesei részére kifizetett prémium elszámolása után évenként le kell zárni, A megtakarítást át kell vinni a következő évi „prémiumalap-számlára". Amennyiben a tárgy­évre vonatkozó prémiumkifizetések a „prémium­alap-számlán" rendelkezésre álló összeget meg­haladják, a különbözettel a premizált dolgozók — elsősorban a vezetők — nyereségrészesedését kell csökkenteni, illetve megvonni és ezzel a hiány fe­dezetét biztosítani. A még ezután fennmaradó hiánnyal a következő évi „prémiumalap-számlát" meg kell terhelni. 17. A „prémiumalap-számláról" történő összes kifizetéseket az átlagkereset kiszámításánál mun­kabérnek kell tekinteni. Vegyes rendelkezések 18. a) A prémiumfeltételek kitűzésének alap­jául szolgáló előzetes számításokat, a kiadott pré­miumfeladatokat, valamint a feladatok teljesíté­sét igazoló és a prémium kifizetését elrendelőj csökkentő vagy megtagadó iratokat legalább há­rom évig meg kell őrizni. b) A prémiumrendszerrel, a prémiumok kitű­zésével és kifizetésével összefüggő kérdéseket prémiumszabályzatba kell foglalni, amely a vál­lalati bérszabályzat mellékletét képezi. 19. a) Az 1965. évi teljesítések alapján 1966. első félévében kifizetésre kerülő — az 1965. évi prémiumkeretet terhelő — prémiumösszeg az ed­digi eljárás szerint könyvelendő és azt a pré­miumalapszámlán nyilvántartani nem szabad. b) Az 1965. évre kiérdemelt, de fel nem hasz­nált (megtakarított) vállalati prémiumkeret ösz­szegét — a minisztériumhoz történt bejelentést

Next

/
Thumbnails
Contents