Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 48. szám

48. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 911 „B" osztály: A hátsó lábán függesztett félsertés sza­lonnavastagsága nem haladhatja meg a) a 3,5 cm-t, a hátszalonnán az első gerinc­csigolya felezési pontjával egyirányban, b) a 3,5 cm-t, a felülről számított 3. bordától fel- és lefelé eső 7—7 cm-es részen, c) az 5,5 cm-t ott, ahol a vállszalonna a leg­vastagabb. „C" osztály: A hátsó lábán függesztett félsertés sza­lonnavastagsága nem haladhatja meg a) a 4 cm-t, a hátszalonnán az első gerinc­csigolya felezési pontjával egyirányban, £>) a 4 cm-t, a felülről számított 3. bordától fel- és lefelé eső 7—7 cm-es részen, c) a 6 cm-t ott, ahol a vállszalonna a legvas­tagabb. Az „A", „B", „C" osztályba sorolás közös előfeltétele, hogy a két félsertés súlya elér 3 az 54 kg-ot, de a 77 kg-ot ne haladja meg. „D" osztály: Ide kell sorolni az olyan sertést, amely az általános előírásoknak nem felel meg, vagy amelynek hasított (2 fél) súlya 54 kg alatt marad, vagy 77 kg-nál több. „D" osztályúnak minősül a „C" osztályzatra megállapí­tott szalonnavastagságnál vastagabb szalcnnájú, a feltű­nően hússzegény, valamint az olyan félsertés, amelynek szalonnája szivacsos, rétegeződött vagy elválik az izomtól. Ide tartoznak azok a sertések, amelyeknek Búsán vagy szalonnáján olyan jellegzetes szag vagy íz érezhető, amely kirívóan eltér a szokásos jellegzetes íztől és szagtól, vagy rosszul fejlett. Végül „D" osztályúnak kell minősíteni azt a marás, ütés, karcolás következtében sérült, betegség, vagy más ok folytán bőrhibás, véraláfutásos izmú félsertést, ame­lyen a sérülés, a bőrhiba, a véraláfutás, a tényleges át­vevő húsipari vállalat telepén élő állapotban végzett mérlegelés előtt keletkezett. Ha valamely hasított sertésnek egyik felén észlelhető az előző három bekezdésben részletezett hiba, a sertés másik felét önállóan kell minősíteni. 9. E szerződéssel lekötött sertések járlatlevelét a szer­ződés aláírásával egyidejűleg á vállalat megbízottja zára­dékolja. A járlatleveleket a lekötött sertések átadásáig a termelőszövetkezet a szerződéshez csatoltan megőrzi. 10. Az állatforgalmi vállalat jogosult a szerződéssel le­kötött sertések szakszerű nevelését megbízottja útján köz­vetlenül ellenőrizni. 11. A szerződéssel lekötött sertések megfelelő kiválo­gatását, azok szakszerű tartását és takarmányozását az állatforgalmi vállalat megbízásából az átvételre kijelölt húsipari vállalat a hizlalás időszaka alatt jogosult ellen­őrizni. 12. A szerződés teljesítésére vemhes állatot átadni nem szabad. Amennyiben a termelőszövetkezet által átadott sertés mégis vemhesnek bizonyul, a termelőszövetkezet a vehem súlyára eső vételárat visszatéríteni köteles. 13. Az átadásra-átvételre került sertések járlatlevelét a termelőszövetkezet köteles a vállalat által megjelölt tulajdom truházással ellátva a vállalat rendelkezésére bocsátani. 14. A vállalat köteles a szerződés feltételei szerint át­adásra-átvételre került sertések ellenértékét a húsipari vállalattal történt elszámolástól számított 8 napon belül — az elszámolás egyidejű megküldése mellett — át­utalni. Ennek elmulasztása esetén a vállalat köteles a termelőszövetkezetnek a szerződés alapján átadott állatok ^késedelmesen átutalt vételára után számított napi 0,05% késedelmi kamatot fizetni. 15. Ha a hizlalás tartama alatt olyan körülmény merül fel, amelynek következtében a termelőszövetkezet a szer­ződést a vállalt szállítási hónapban teljesíteni nem tudja, köteles ezt a körülményt a vállalat körzeti kirendeltsé­gének — a körülmény felmerülését követő 8 napon belül •— ajánlott levélben bejelenteni, és a megfelelő hatósági igazolásokat a bejelentéshez csatolni. Ugyanígy köteles a vállalat az esetleges átvételi akadályt a termelőszövet­kezettel közölni. 16. A szerződésben lekötött sertés elhullását vagy kény­szervágását a termelőszövetkezet köteles az elhullástól, vagy kényszervágástól számított 8 napon belül az állat­forgalmi vállalat központjában állatorvosi bizonyítvány beküldésével igazolni. Ez esetben a folyósított hitel ará­nyos részét az elhullástól, illetve kényszervágástól számí­tott 15 napon belül a termelőszövetkezet köteles a MNB­nak visszafizetni. 17. Ha az elhullás, illetve kényszervágás a szerződés megkötésétől számított 3 hónapon belül következik be, a termelőszövetkezet jogosult e szerződés alapján új sertést beállítani és ezt a vállalatnak bejelenteni. Ez esetben a vállalat köteles a jelen szerződésben megállapított átadási határidőt a pótlólag beállított sertésekre legfeljebb 3 hó­nappal meghosszabbítani. 18. Ha a termelőszövetkezet a szerződéssel lekötött ser­téseket a kikötött átadási hónapban átadni nem tudja, köteles a vállalat részére késedelmi kötbért' fizetni. A késedelmi kötbér mértéke naponként 4,— Ft, összesen azonban legfeljebb 401),— Ft sertésdarabonkínt. A kése­delmi kötbér fizetése a szerződésben vállalt átadási kö­telezettséget nem érinti. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól a termelő­szövetkezet, ha állata a kikötött átadási hónap végéig a minimális átadási súlyt nem érte el, de az átadási hónap utolsó napját követő 15 napon belül a lekötött bacon mi­nőségű sertést 85—98 kg; a nem bacon minőségű sertést legalább 100 kg súlyban átadja. Ez a türelmi idő a szer­ződés teljesítési határidejét nem érinti, a türelmi idővel tehát a határidő nem hosszabbodik meg. A szerződésben kikötött teljesítési határidő esetleges meghosszabbítása esetén pedig — a 17. pont alapján történt meghosszabbítás kivételével — türelmi idő nincs. Ha a termelőszövetkezet e szerződéssel lekötött állatot nem adja át, vagy a hizlalásra lekötött állatot a vállalat hozzájárulása nélkül elidegeríti, leöli, vagy mis módon elvonja a teljesítés elől, köteles sertésdarabonkánt a vál­lalat részére 800 — Ft meghiúsulási kötbért fizetni. 19. Ha a vállalat a szerződésben kikötött átadási hónap végét követő 15 napon belül az átvételre egyébként alkal­mas sertéseket nem veszi át, köteles a termelőszövetkezet részére napi 4,— Ft, összesen legfeljebb 400,— Ft átvételi késedelmi kötbért megfizetni sertésdarabonként. Az átvé­tel megtagadásának tényét és okát a felvásárló a szerző­désre rávezetni köteles. Ha a vállalat a szerződéssel lekötött állatot nem veszi át, tartozik a termelőszövetkezetnek 800,— Ft meghiúsu­lási kötbért fizetni sertésdarabonként. A kötbérre igényt tartó fél köteles azt legkésőbb az igény megnyíltától számított 30 napon belül a másik fél­lel írásban közölni. A termelőszövetkezet kötbérigényét a községi tanács vb, szakigazgatási szervénél jegyzőkönyvbe is mondhatja. Ha az értesített fél a kötbérigényt nem ismeri el, vagy a közlésre nem nyilatkozik, a jogosult fél kötbérigényét a nyilatkozattételre engedélyezett határidő elteltétől számított 60 napon belül — a 21. pontban említett előzetes egyeztetési eljárás lefolytatása után — a termelőszövetkezet telephelyére (székhelye) szerint il­letékes járásbíróság előtt keresettel érvényesítheti. E határidő letelte után a kötbérigényt érvényesíteni nem lehet. 20. E szerződéssel lekötött sertéseket elidegeníteni, le­ölni vagy más módon a teljesítés elől elvonni nem szabad. s A leszerződött állatot adó- és egyéb tartozásokra lefog­lalni, árverés útján értékesíteni, valamint- egyéb célra igénybe venni nem szabad. 21. E szerződés alapján felmerülő jogvitás kérdésekben a járásbíróság határoz. A bírósági eljárást megelőzően az 1/1962. (Vni. 12.) Élm. M.—F. M. sz. együttes rendeletben szabályozott egyeztető eljárást kell lefelytatni. Az egyez­tető eljárásról készült jegyzőkönyv egy példányát a kere­sethez kell. csatolni 22. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. XXXVI. fejezete a 24/1960. (V. 10.) Korm. számú rendelet és a 8 1960. (VI. 24.) Élm. M. számú rendelet rendelkezé:ei az irányadók.

Next

/
Thumbnails
Contents