Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 27. szám

504 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27. szám, A 30 napos perlési határidő a határozat jogerőre emelkedése időpontjában, illetőleg a ÍI. fokú hatá­rozat kézbesítését követő naptól kezdődik. A per­lési határidő megnyílik akkor is, ha az ügyfél fel­lebbezési jogával nem él; a Bt ugyanis nem utal arra, hogy csak a II. fokú határozat támadható meg. E vonatkozásban is perlési feltétel azonban az I. fokú határozat jogerőre emelkedése. A bíróság a kártalanítás jogalapja, összegszerű­sége és módja kérdésében az igazgatási osztály ha­tározatától eltérően is dönthet. A felajánlott kártalanítási összeget meghaladó követelés érvényesítése érdekében indított per nem államigazgatási határozat hatályon kívül he­lyezése iránit per, és alperesként ebben a perben nem az igazgatási osztály szerepel. A per jellege szerint: kártalanítás megállapítása iránti per, amely hasonló a kisajátítási eljárásban igénybe vehető kártalanítási per jogi természetéhez és al­peresként a kárt okozó bányavállalat szerepel. A bányakártalanítási igazgatási eljárás és a kár­talanítási per, valamint az ezzel kapcsolatos min­den beadvány illetékmentes; kívánatos, hogy az igazgatási osztály ezt határozatában az ügyfelek tájékoztatása érdekében mondja ki. Az igazgatási osztály az 1957. évi IV. törvény alapján a végrehajtási eljárásban a bányavállala­tot — kérelemre — kötelezheti a kártalanítási ösz­szeg kifizetésére, vagy a csereingatlan birtokba­adására. Abban az esetben azonban, ha a kártala­nítást a bíróság állapította meg, a határozat vég­rehajtása is a bíróság feladata. A bányakárokkal kapcsolatos hatósági feladatok intézése során az 1957. évi IV. törvény rendelke­zései az irányadóak. A Bt-en és a Vhr-en kívül a 150/1961. (PK. 24.) PM számú utasítás tartalmaz a bányakárok meg­térítésének rendezéséről intézkedést (megjelent a Tanácsok Közlönye 1981. évi 67. sz.); az utasítás végrehajtásáról szóló rendelkezést 4, számú mel­lékletként közöljük. II. A felszíni ingatlan-tulajdon korlátozása A bányászati tevékenység csak meghatározott felszíni földterület használata mellett folytatható, ezért a bányavállalatnak jogot kell adni a bányá­szathoz szükséges felszíni földterület megszerzé­sére, illetve használatára. Ez az igénybevétel a célnak megfelelően a Bt szerint az alábbi formában történhet: 1. Térítési igény nélkül köteles tűrni — ha kár­okozás nem történt — az ingatlan tulajdonosa, ke­zelője, használója (továbbiakban: tulajdonos), hogy a bányavállalat az ingatlanon annak rendel­tetésszerű használatát nem akadályozó módon megfigyeléseket, méréseket végezzen, jeleket he­lyezzen el, illetőleg az ingatlan felszíne alatt, vagy felett a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó függőpályát, vagy vezetéket helyezzen el. A Bt. 46. § (1) bekezdése alkalmazása szempont* jából mérésnek kell tekinteni a szeizmikus robba­nást és a felvételezést is. 2. A bányavállalat a kártalanítás ellenében szol­galom alapítását igényelheti az ingatlan rendel­tetésszerű használatát aíkadályozó vezetékoszlo­pok, állomások és egyéb létesítmények elhelye­zése céljára. 3. Ha a megfigyelés, a mérések végzése, a jelek elhelyezése, illetve az ingatlan felszíne alatt vagy felett levő függőpálya, vagy vezeték el­helyezése, továbbá vezetékoszlopok, állomások és egyéb létesítmények elhelyezése az ingatlan ren­deltetésszerű használhatóságát megszünteti, vagy súlyosan akadályozza, vagy ha a bányavállalatnak az ingatlanra tartósan szüksége van, az ingatlan kisiátításának, illetve a kezelői jog megszerzésé­nek van helye. Abban az esetben, ha bányászati létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű hasz­nálhatóságát megszüntetik, vagy súlyosan akadá­lyozzák, az ingatlan tulajdonosa is igényelheti az ingatlan kisajátítását. Mezőgazdaságilag hasznosíth-tó földet más cél­ra felhasználni, művelési ágát megváltoztatni, ki­sajátítást elrendelni, vagy a kezelői jog átadása iránt intézkedni csak akkor szabad, ha az 1961; évi VI. törvény 11. §-ában és a 7/1962. (III. 13.) Korm. számú rendeleit 21. §-ában, illetőleg a 21/ 1964. (Mg. É. 21.) FM számú utasítás 13—15; §-ában előírt engedély (hozzájárulás) rendelke­zésre áll. Ha a bányászati tevékenység következtében az erdő rendeltetésszerű használatának megszünte­tése miatt az erdő művelési ágának megváltozta­tására, a kezelői jog átadására kerül sor, a műve­lési ág megváltoztatása, a kezelői jog átadása iránt intézkedni, illetve a kisajátítást engedélyezni, el-* rendelni csak akkor lehet, ha a kezelői jog át­adásához, az erdő művelési ágnak megváltoztatá­sához az 1961. évi VII. törvény 9. §-a alapján az Országos Erdészeti Főigazgatóság hozzájárult. A bányavállalat megfigyeléseket, méréseket, je­lek elhelyezését, az ingatlan felszíne alatt, vagy felett levő függőpályát vagy vezetéket, vezeték* oszlopot, állomást és egyéb létesítményt, ha azoH­a honvédség kezelésében levő, illetve honvédelmi szempontból fontos területeket érintenek, csak á honvédelmi miniszter előzetes hozzájárulásával végezhet, illetve létesíthet. Ilyen esetben tehát az igazgatási eljárást a honvédelmi miniszter állás­pontjának megfelelően kell lefolytatni. A NIM felügyelete alá tartozó bányászattal kap­csolatban a bányaszolgalom alapítására, a kezelői jog átadására az 59/1962. (NIM. Ért. 37.) NIM-# OEF számú utasítás rendelkezései az irányadók. Az állami tulajdonban levő ingatlanra is lehet szolgalmi jogot létesíteni. Olyan gyakorlat kiala­kítása célszerű azonban, hogy az érintett állami szervek a szolgalom létesítése tárgyában kössenek egyezséget. Egyezség hiányában, ha a szolgaloni állami tulajdonban levő ingatlant érint, az igaz­gatási osztály dönt.

Next

/
Thumbnails
Contents