Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 27. szám

27. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 505 Minden olyan esetben, amikor a szolgalom víz­ügyi szempontból jelentőséggel bíró területet (víz­folyás medre, partja) vagy valamilyen vízi létesít­ményt érint, az eljárás során a vízfolyás (létesít­mény) kezelőjét érdekeltként meg kell hallgatni és a határozatot a vízügyi hatóság előírásainak megfelelően kell meghozni. A bányavállalat az ingatlanon végzett megfi­gyelés, mérés, jelek elhelyezése, az ingatlan fel­színe alatt elhelyezett függőpálya, vagy vezeték, valamint a szolgalom létesítése alapján végzett ténykedéséért, az ingatlanon okozóit kárért a bá­nyakárokra vonatkozó szabályok szerint köteles kártalanítást nyújtani. Ha a bányavállalat kisajátítási eljárást kezdemé­nyez, mert a bányászati létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát megszüntették, vagy súlyosan akadályozták, vagy azért, mert a bányavállalatnak az ingatlanra tartósan szüksége van, akkor az igazgatási osztálynak az egyezség létrehozásánál különös figyelemmel kell lennie a Vhr-nek arra a rendelkezésére, amely szerint a kártalanítás alapját képező használati értéket az esetleges kár bekövetkezte előtti érték alapján kell megállapítani. Ez a szabályozás a károsult érde­kében eltér a kisajátítási jog alapvető szabályától, mert a kártalanítás nem a kisajátítás elrendelése­kor fennálló állapot, hanem a kártalanítást meg­előző állapot alapján történik. A szolgalom alapítása és az ingatlanon térítési igény nélkül végzett munkálatokra vonatkozó ren­delkezéseket alkalmazni kell a bányászati célt szolgáló függőpályához és vezetékekhez tartozó átalakító és kapcsoló berendezésekre, az ingatlanon áthaladó vezetékek gyűjtőberendezéseire, vala­mint kőolajtermék és gázvezetékre is. Ez any­myit jelent, hogy a felsorolt létesítmények esetén, ha a rendeltetésszerű használatot nem akadályoz­zák, akkor a kártalanítás nem jár, ha akadályoz­zák, akkor pedig kártalanítás jár, függetlenül attól, hogy azokat a bányavállalat érdekében léte­sítették-e, vagy a felsorolt egyéb célra (pl. gáz­vezeték). A bányavállalat az ingatlan tulajdonosát a fel­sorolt tevékenységek megkezdése előtt értesíteni köteles. Ha az értesítés több ingatlan tulajdonost érint, azt az illetékes végrehajtó bizottság köz­hírré tétel útján hozza az érdekeltiek tudomására E vonatkozásban a Bt eltér a kisajátítási jogsza­bályok rendelkezéseitől, mert a felsorolt munkála­tok hatósági határozat nélkül a Bt rendelkezései alapján (ex lege) elvégezhetők. A bányavállalat­mák ezt a jogot tehát nem állaimigazgatási szerv, hanem a Bt adja meg. A bányavállalatnak alapvető kötelessége, hogy megkísérelje az ingatlan tulajdonosával egyezség létrehozását a szolgalom alapítása, valamint a kár­talanítás tárgyában. Ha nem sikerült megállapodást létrehozni a bá­nyavállalat és az ingatlantulajdonosoík között, ak­kor a bányavállalat az ingatlan fekvése szerint ille­tékes igazgatási osztálynál szolgalom alapítását és a kártalanítás megállapítását kezdeményezheti. A szolgalom alapítására irányuló kérelemben meg kell jelölni az igényelt szolgalom alapját, csa­tolni kell az ingatlan vázrajzát, a vonatkozó telek­könyvi adatokat, a tulajdonos nevének és címének feltüntetésével. Az igazgatási osztály a bányavállalat kérelmé­re az érdekeltek meghallgatása végett az egyez­ség létrehozása érdekében haladéktalanul határ­napot tűz ki. A szabályszerűen megidézett érde­keitek távolmaradása esetében azt kell vélelmez­ni, hogy a távolmaradó a szolgalom alapításához hozzájárult, erre a lényeges körülményre az idé­zésben az érdekelteket figyelmeztetni kell. A bányavállalat kérésére a szolgalmat alapító határozat azonnali végrehajthatóságát is ki lehet mondani, h .cl -cl munka haladéktalan megkezdése népgazdasági érdekből indokolt. A munka hala­déktalan megkezdésének indokoltságát a bánya­vállalat elfogadhatóan bizonyítani köteles és ezt a határozatban külön meg kell indokolni. A szolgalmat alapító határozatot kézbesíteni kell az érdekelteknek és jogerőre emelkedése után meg kell küldeni az illetékes telekkönyvi hatóság­nak azzal, hogy a szolgalmat a telekkönyvben a bányavállalat javára jegyezze be. A bányavállalat kérelmének elintézésére tör­vényben megszabott 30 napos elintézési határidő az irányadó. A bányaszolgalom alapítására vonatkozó ren­delkezéseket kiterjesztően értelmezni nem lehet. Ez annyit jelent, hogy e rendelkezések kizárólag bányaszolgalom létesítésére alkalmazhatók. Az esetleges egyéb szolgalom alapítására a Ptk vonat­kozó rendelkezései az irányadóak. A bányaszolgalom nem ingyenes jogviszony, lé­tesítése kártalanítás ellenében történik. A szolga­lom létesítésével kapcsolatos kártalanítás kétféle lehet: az egyik a bányaszolgalomért járó kártala­nítás, a másik a szolgalom gyakorlása alapján ke­letkezett kárért, illetve a térítési igény nélküli in­gatlan használattal kapcsolatosan keletkezett ká­rért járó kártalanítás. A kétféle kártalanítás jogi természetét illetően eltérő ugyan, de megállapítása és megtérítése azonos szabályok alapján történik. A Bt rendelkezései szerint a szolgalom alapítá­sa és a kártalanítás felől az igazgatási osztály a ki­sajátítási jogszabályok megfelelő alkalmazásával határoz. A vonatkozó rendelkezés helyes értelme­zése szerint a tényleges kárnak megfelelő kár­talanítást köteles fizetni a vállalat, ha az adott lé­tesítmény az ingatlan rendeltetésszerű használa­tát akadályozza; a zöldleltári értékben keletkezett kár megállapítása pedig a kisajátítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően történik. A szolga­lom alapítása és az érte járó kártalanítás, továbbá a keletkezett kár megállapítása tárgyában az igaz* gatási osztálynak kártalanítást megállapító hatás­köre VÖM, tehát a szerepe nemcsak az egyezség lét­rehozásának megkísérlésére korlátozódik. Az igazgatási osztály által megállapított kárta­lanítással elégedetlen ügyfél a nagyobb, vagy ki­sebb összegű kártalanítás megállapítása végett a bírósághoz" fordulhat. A bírói út igénybevételének

Next

/
Thumbnails
Contents