Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 27. szám

27. szám. TANÁCSOK lett. Ha az igazgatási osztály a részletfizetést nem engedélyezi, vagy azt nem kérik, akkor meg kell állapítani az értékkülönbözet megfizetésének ha­táridejét. A fizetési határidőt legalább 30 napban célszerű megállapítani. Az értékkülönbözet és járuléka erejéig a kárta­lanításul adott ingatlanra a -telekkönyvben jelzá­logjogot kell bejegyeztetni, ennek kezdeménye­zése az eljárást lefolytató igazgatási osztályok fel­adata. Abban az esetben, ha a kárt szenvedett épület és a hozzátartozó telek értéke nagyobb, mint a kár­talanításul felajánlott épületé és a hozzátartozó te­leké, az értékkülönbözetet a károsult részére pénz­ben kell megfizetni. e) A bányászati tevékenységgel okozott vízká­rok, a vízelvonás esetében a kár „természetbeni megtérítése" a Vhr. 72. §-a értelmében az elvont vízszükséglet más vízforrásból való biztosításából, tehát vízbeszerző és vízvezető művek létesítéséből áll. A kártalanításnak ezt a módját és az arra való kötelezést — a vízügyi hatóságnak a vízbeszerzés megoldására vonatkozó előírásai szerint —• az igaz­gatási osztály állapítja meg, a határozat alapján megvalósított vízművekhez azonban, ettől függet­lenül — a vonatkozó jogszabályok szerint —• a bá­nyavállalat vízjogi engedélyt köteles kérni. f) Az állami szervek között a bányakárral kap­csolatos kártalanítás a beruházási előirányzat át­engedésével is történhet. g) Megjegyzem, hogy a tatabányai felszíni in­gatlanok aláfejtése során keletkezett károk megté­rítésével kapcsolatosan a 118/1964. (PK. 14.) PM számú utasítás speciális rendelkezéseket tartal­maz; a rendelkezéseknek intézkedésemben történő felvételét mellőztem, károk merrtérítésével kap­csolatosan azonban a hivatkozott PM utasításban foglaltakat — az utasításban meghatározott körben *— alkalmazni kell. 4. Eljárási szabályok. a) A bányászati tevékenység folytán keletke­zett kártalanítási igény tekintetében a Bt azt a célt tartja szem előtt, hogy a károsult minél gyor­sabban jusson az őt megillető kártalanításhoz. Alapvető szabály tehát a bányavállalat és a káro­sult megegyezése, illetőleg erre való törekvése, ezért a bányavállalat a bányakártalanítási kötele­zettség jogalapjának elismerése esetén a megegye­zés érdekében az esetleges államigazgatási eljá­rást megelőzően kártalanítási ajánlatot köteles tenni. Az igazgatási osztály azonban az olyan ké­relmekkel is köteles foglalkozni, amelyek benyúj­tását nem előzte meg az egyezség létrehozásainak megkísérlése, mivel ez nem kötelező — bár kí­vánatos — előfeltétele az államigazgatási eljárás lefolytatásának. b) Ha a kártalanítás kérdésében egyezség nem jött létre, akkor a bányakár megállapítása, vala­mint az ennek fejében járó kártalanítás felől az . igazgatási osztály a kisajátítási jogszabályok meg­felelő alkalmazásával hoz határozatot. c) A bányakártalanítási eljárást az ügyfelek ké- , relmére kell lefolytatni, az igazgatási eljárást te­KÖZLÖNYE 503 hát a bányavállalat is kezdeményezheti. A sza­bályszerűen folytatott bányászati tevékenység so­rán keletkezett bányakár megtérítése ugyanis, amennyiben annak megelőzése, elhárítása, illetve csökkentése érdekében a bányavállalat a szüksé­ges intézkedéseket megtette, nem ronthatja a bá­nyavállalat gazdasági eredményét; ezért a bánya­vállalat is lehet kezdeményező ügyfél. d) A Bt szerint a kártalanítási kötelezettség iák­kor áll fenn, ha a bányászat és a kár bekövetkezte között megvan az okozati összefüggés. Ha az oko­zati összefüggés vitás, akkor szakértőként az ille­tékes bányahatóságot (a bányahatóságok és illeté­kességi területük felsorolását a 5. számú mellék­let tartalmazza) meg kell hallgatni. Bányászati tevékenységgel okozott vízkárok esetében általá­ban a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot, felszín alatti vizek károsodása esetében pedig a Vízgazdálkodási Kutató Intézetet is meg kell szakértőként hallgatni. Az igazgatási osztálynak lényeges feladata az okozati összefüggés felderí­tése; ez ugyanis — mint erre utaltunk — a kár­talanítás egyik feltétele. Ha a bányavállalat az okozati összefüggés meg­létét tagadja, akkor is sor kerülhet ennek megálla­pítására; az okozati összefüggést a tények felde­rítésével bizonyítási eljárás útján kell tisztázni. e) A bányakártalanítási eljárást lefolytató igaz­gatási osztálynak kártalanítást megállapító hatás­köre van; a kártalanítás módja kérdésében az igaz­gatási osztály ugyancsak érdemben köteles dön­teni. A határozatban a bányavállalat az elvont víz­nek más vízbeszerzési helyről történő biztosításá­ra is kötelezhető. Ezt a határozatot a vízügyi ható­ság előírásainak megfelelően kell meghozni és ez a kötelezés, mint kártalanítási intézkedés a víz­jogi engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít. f) A bányakár megállapítása és a kártalanítás felől rendelkező elsőfokú határozat ellen az 1957. évi IV., az államigazgatási eljárás általános szabá­lyairól szóló törvény (továbbiakban: törvény) ren­delkezései alapján fellebbezéssel lehet élni. A fel­lebbezési határidő törvényben meghatározott 15 nap. Az elsőfokú határozat minden rendelkezése fel­lebbezéssel megtámadható; ez vonatkozik a kárta­lanítás jogalapjára, összegszerűségére és módjára is. A Vhr szerint a jogerős államigazgatási határo­zattal meg nem elégedő ügyfél keresetet indíthat az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróságnál _ a megállapított kártalanítási összeget meghaladó kö­vetelése érvényesítése érdekében. Ugyancsak ke­resettel lehet megtámadni a kártalanítás módjára vonatkozó rendelkezést is. A perindításra 30 nap áll rendelkezésre. Az igazgatási osztálynak hatá­rozatában a perlési határidőre és e határidő elmu­lasztásának következményeire az ügyfeleket fi­gyelmeztetnie kell. A 30 napos perlési határidő el­mulasztása esetén az érdekelt ügyf él igazolási ké­relmet terjeszthet elő.

Next

/
Thumbnails
Contents