Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 27. szám

27. szám. TANÁCSOK lett. Ha az igazgatási osztály a részletfizetést nem engedélyezi, vagy azt nem kérik, akkor meg kell állapítani az értékkülönbözet megfizetésének határidejét. A fizetési határidőt legalább 30 napban célszerű megállapítani. Az értékkülönbözet és járuléka erejéig a kártalanításul adott ingatlanra a -telekkönyvben jelzálogjogot kell bejegyeztetni, ennek kezdeményezése az eljárást lefolytató igazgatási osztályok feladata. Abban az esetben, ha a kárt szenvedett épület és a hozzátartozó telek értéke nagyobb, mint a kártalanításul felajánlott épületé és a hozzátartozó teleké, az értékkülönbözetet a károsult részére pénzben kell megfizetni. e) A bányászati tevékenységgel okozott vízkárok, a vízelvonás esetében a kár „természetbeni megtérítése" a Vhr. 72. §-a értelmében az elvont vízszükséglet más vízforrásból való biztosításából, tehát vízbeszerző és vízvezető művek létesítéséből áll. A kártalanításnak ezt a módját és az arra való kötelezést — a vízügyi hatóságnak a vízbeszerzés megoldására vonatkozó előírásai szerint —• az igazgatási osztály állapítja meg, a határozat alapján megvalósított vízművekhez azonban, ettől függetlenül — a vonatkozó jogszabályok szerint —• a bányavállalat vízjogi engedélyt köteles kérni. f) Az állami szervek között a bányakárral kapcsolatos kártalanítás a beruházási előirányzat átengedésével is történhet. g) Megjegyzem, hogy a tatabányai felszíni ingatlanok aláfejtése során keletkezett károk megtérítésével kapcsolatosan a 118/1964. (PK. 14.) PM számú utasítás speciális rendelkezéseket tartalmaz; a rendelkezéseknek intézkedésemben történő felvételét mellőztem, károk merrtérítésével kapcsolatosan azonban a hivatkozott PM utasításban foglaltakat — az utasításban meghatározott körben *— alkalmazni kell. 4. Eljárási szabályok. a) A bányászati tevékenység folytán keletkezett kártalanítási igény tekintetében a Bt azt a célt tartja szem előtt, hogy a károsult minél gyorsabban jusson az őt megillető kártalanításhoz. Alapvető szabály tehát a bányavállalat és a károsult megegyezése, illetőleg erre való törekvése, ezért a bányavállalat a bányakártalanítási kötelezettség jogalapjának elismerése esetén a megegyezés érdekében az esetleges államigazgatási eljárást megelőzően kártalanítási ajánlatot köteles tenni. Az igazgatási osztály azonban az olyan kérelmekkel is köteles foglalkozni, amelyek benyújtását nem előzte meg az egyezség létrehozásainak megkísérlése, mivel ez nem kötelező — bár kívánatos — előfeltétele az államigazgatási eljárás lefolytatásának. b) Ha a kártalanítás kérdésében egyezség nem jött létre, akkor a bányakár megállapítása, valamint az ennek fejében járó kártalanítás felől az . igazgatási osztály a kisajátítási jogszabályok megfelelő alkalmazásával hoz határozatot. c) A bányakártalanítási eljárást az ügyfelek ké- , relmére kell lefolytatni, az igazgatási eljárást teKÖZLÖNYE 503 hát a bányavállalat is kezdeményezheti. A szabályszerűen folytatott bányászati tevékenység során keletkezett bányakár megtérítése ugyanis, amennyiben annak megelőzése, elhárítása, illetve csökkentése érdekében a bányavállalat a szükséges intézkedéseket megtette, nem ronthatja a bányavállalat gazdasági eredményét; ezért a bányavállalat is lehet kezdeményező ügyfél. d) A Bt szerint a kártalanítási kötelezettség iákkor áll fenn, ha a bányászat és a kár bekövetkezte között megvan az okozati összefüggés. Ha az okozati összefüggés vitás, akkor szakértőként az illetékes bányahatóságot (a bányahatóságok és illetékességi területük felsorolását a 5. számú melléklet tartalmazza) meg kell hallgatni. Bányászati tevékenységgel okozott vízkárok esetében általában a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot, felszín alatti vizek károsodása esetében pedig a Vízgazdálkodási Kutató Intézetet is meg kell szakértőként hallgatni. Az igazgatási osztálynak lényeges feladata az okozati összefüggés felderítése; ez ugyanis — mint erre utaltunk — a kártalanítás egyik feltétele. Ha a bányavállalat az okozati összefüggés meglétét tagadja, akkor is sor kerülhet ennek megállapítására; az okozati összefüggést a tények felderítésével bizonyítási eljárás útján kell tisztázni. e) A bányakártalanítási eljárást lefolytató igazgatási osztálynak kártalanítást megállapító hatásköre van; a kártalanítás módja kérdésében az igazgatási osztály ugyancsak érdemben köteles dönteni. A határozatban a bányavállalat az elvont víznek más vízbeszerzési helyről történő biztosítására is kötelezhető. Ezt a határozatot a vízügyi hatóság előírásainak megfelelően kell meghozni és ez a kötelezés, mint kártalanítási intézkedés a vízjogi engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít. f) A bányakár megállapítása és a kártalanítás felől rendelkező elsőfokú határozat ellen az 1957. évi IV., az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény (továbbiakban: törvény) rendelkezései alapján fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési határidő törvényben meghatározott 15 nap. Az elsőfokú határozat minden rendelkezése fellebbezéssel megtámadható; ez vonatkozik a kártalanítás jogalapjára, összegszerűségére és módjára is. A Vhr szerint a jogerős államigazgatási határozattal meg nem elégedő ügyfél keresetet indíthat az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróságnál _ a megállapított kártalanítási összeget meghaladó követelése érvényesítése érdekében. Ugyancsak keresettel lehet megtámadni a kártalanítás módjára vonatkozó rendelkezést is. A perindításra 30 nap áll rendelkezésre. Az igazgatási osztálynak határozatában a perlési határidőre és e határidő elmulasztásának következményeire az ügyfeleket figyelmeztetnie kell. A 30 napos perlési határidő elmulasztása esetén az érdekelt ügyf él igazolási kérelmet terjeszthet elő.