Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 27. szám

502 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27. szám. , - < ja, hogy az építkezés 1945. április 4-e után építési engedély nélkül, vagy nem az előírt feltételeknek megfelelően történt. A károsult vétkes közrehatása, esetén, tehát, ha a károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott hely­zetben elvárható, nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely ebből származott. A Bt meghatározza a bányakár fogalmát, egyes esetekben a polgári jog általános szabályaira és ezek mellett a kisajátítási jogszabályok egyes anyagi jogi rendelkezéseire is utal, pl. a zöldleltári értékben keletkezett kár esetén, vagy az épület végleges használhatatlanná válása esetén jelent­kező kártalanításnál. Ezek a körülmények azt az álláspontot indokolják, amely szerint a kisajátítási jogszabályok anyagi jogi rendelkezései általában a bányakártalanítási eljárásban nem alkalmaz­hatóak. A kisajátítási jogszabályok anyagi jogi rendelkezései — ideértve a kisajátítással kapcso­latos kártalanításról szóló 25/1957. (VI. 26.) PM számú rendeletben foglalt rendelkezéseket is — csak annyiban és csak akkor alkalmazhatóak, ha erre a Bt kifejezetten és határozottan utal. A Bt a k;saiátítási jogszabályok anyagi jogi rendelkezé­seitől több eltérő rendelkezést is tartalmaz. Pl. egyes esetekben a károsult részére jogot biztosít a kártalanítás módjának kiválasztására. 3. A kártalanítás módja és mértéke Az alapvető kártalanítási szabályok szerint a mező- és erdőgazdálkodásban okozott bányakárt pénzben, az egyéb bányakárt lehetőleg természet­ben kell megtéríteni. Természetbeni kártalanítás esetén az esetleges értékkülönbözetet pénzben kell a károsult részére megtéríteni. Ha a termé­szetben nyújtani szándékozott kártalanítás mér­téke meghaladja az okozott kárét, akkor a káro­sult választhat; vagy a különbözetet méltányos idő alatt megtéríti, esetleg — a kisajátítási jog­szabályok rendelkezéseinek megfelelően — részle­tekben, vagy a természetbeni kártalanítás helyett pénzkártalanítást igényel. A kártalanítás részletes szabályai az alábbiak: a) Mezőgazdasági ingatlan ideiglenes megmű­velhetetlensége esetén az ingatlanon levő zöldlel­tári értékért (szántás, vetés, évelő növényekben, szőlőben, gyümölcsösben keletkezett kár stb.), va­lamint az esetleges egyéb károkért, ideértve a mű­velési ág változásából keletkezett károkat is a ténvleges kárnak megfelelő pénzbeli kártalanítást kell fizetni. A zöldleltári érték megállapításánál a községi, városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervé­nek (továbbiakban: mezőgazdasági szakigazgatási szerv) javaslatát kell figyelembe venni. A zöldlel­tári értékben felmerült káron felül a művelési ág változásból eredő kár megtérítését célzó kártala­nítás összege nem haladhatja meg az érintett in­gatlan bárom évi tiszta jövedelmét. b) Erdőgazdálkodásban okozott és a Nehézipari Minisztérium felügyelete alá tartozó bányászattal kapcsolatban felmerült kárért járó kártalanítást az 59/1962. (Nim. É. 37.) NIM—ÓEF számú együttes utasítás alapján kell megtértem. Ezeket a rendel­kezéseket az egyéb bányászat vonatkozásában is irányadónak kell tekinteni. Az utasítást a 2. szá­mú melléklet tartalmazza. c) Házhely és egyéb be nem épített belterületi ingatlan időleges használhatatlanná válása esetén a kártalanítás fejében a helyben szokásos bérösz­szeget kell megtéríteni. d) Épület végleges használhatatlanná válása esetén kártalanításként olyan épületet kell a ká­rosult rendelkezésére bocsátani, amelynek értéke megfelel a kár bekövetkezte előtti használati ér­téknek. A használati értékre a járási, városi, me­gyei jogú városi (fővárosi) tanács végrehajtó bi­zottságának építésügyi szakigazgatása szerve a bá­nyavállalat megkeresésére 30 napon belül köteles tájékoztatást adni. Épület megrongálódása esetén a kártalanítás helyreállítással történik. A helyreállítási kötele­zettség megállapításánál az építésügyi hatóság javaslatát kell figyelembe venni. Ha az épület véglegesen használhatatlanná vá­lik, kivételesen pénzben lehet kártalanítani ak­kor, ha a természetbeni kártalanítás az összes kö­rülmények figyelembevételével a károsultra mél­tánytalan volna, vagy a természetbeni kártalaní­tás a népgazdaság számára nem lenne gazdasá­gos. A méltányossági körülmények vizsgálatánál figyelembe kell venni az ingatlan fekvését, vala­mint a károsult személyi, szociális és családi körül­ményeit is. Lakóépület ideiglenes, vagy végleges használ­hatatlansága esetén a bányavállalatnak kell gon­doskodnia arról, hogy a lakókai megfelelően elhe­Ivezze. Ha a lakóépület ideiglenesen válik hasz­nálhatatlanná, a lakókat az épület helyreállításáig átmeneti jelleggel kell elhelyezni. Amennyiben a házingatlan véglegesen használ­hatatlanná válik — az állami lakásalap csökkené­sének megakadályozása érdekében — a bányavál­lalatot lakóházépítési kötelezettség is terheli, vagyis új lakóházat is köteles építeni. Az így épült új lakóház kártalanításul is adható és a benne levő lakás a károsultak elhelyezésiére ugyancsak fel­használható. A kárt szenvedett ingatlannál nagyobb értékű ingatlant csak kivételesen lehet kártalanításul fel­ajánlani. A károsultnak az erre irányuló felhívá­sától számított 30 napon belül kell az értékkü-; lönbözet megfizetésére kötelezettséget vállalniai Ha a károsult ezt a kötelezettséget nem vállaljál akkor az ingatlan részére kártalanításul nem ad­ható. Ilyen esetben, vagy más megfelelő értékű ingatlant kell kártalanításul megjelölni, vagy; pénzkártalanítást kell adni. Az értékkülönbözet megfizetésének feltételeit a kisajátítási jogszabályok vonatkozó rendelkezé­seinek megfelelően kell megállapítani. E szerint; házingatlan esetén 3 évi, telek és egyéb ingatlaij, esetén pedig 2 évi részletfizetési kedvezményt le§ het biztosítani, évi 5%-os kamat felszámítása mell

Next

/
Thumbnails
Contents