Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 27. szám

502 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27. szám. , - < ja, hogy az építkezés 1945. április 4-e után építési engedély nélkül, vagy nem az előírt feltételeknek megfelelően történt. A károsult vétkes közrehatása, esetén, tehát, ha a károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható, nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely ebből származott. A Bt meghatározza a bányakár fogalmát, egyes esetekben a polgári jog általános szabályaira és ezek mellett a kisajátítási jogszabályok egyes anyagi jogi rendelkezéseire is utal, pl. a zöldleltári értékben keletkezett kár esetén, vagy az épület végleges használhatatlanná válása esetén jelentkező kártalanításnál. Ezek a körülmények azt az álláspontot indokolják, amely szerint a kisajátítási jogszabályok anyagi jogi rendelkezései általában a bányakártalanítási eljárásban nem alkalmazhatóak. A kisajátítási jogszabályok anyagi jogi rendelkezései — ideértve a kisajátítással kapcsolatos kártalanításról szóló 25/1957. (VI. 26.) PM számú rendeletben foglalt rendelkezéseket is — csak annyiban és csak akkor alkalmazhatóak, ha erre a Bt kifejezetten és határozottan utal. A Bt a k;saiátítási jogszabályok anyagi jogi rendelkezéseitől több eltérő rendelkezést is tartalmaz. Pl. egyes esetekben a károsult részére jogot biztosít a kártalanítás módjának kiválasztására. 3. A kártalanítás módja és mértéke Az alapvető kártalanítási szabályok szerint a mező- és erdőgazdálkodásban okozott bányakárt pénzben, az egyéb bányakárt lehetőleg természetben kell megtéríteni. Természetbeni kártalanítás esetén az esetleges értékkülönbözetet pénzben kell a károsult részére megtéríteni. Ha a természetben nyújtani szándékozott kártalanítás mértéke meghaladja az okozott kárét, akkor a károsult választhat; vagy a különbözetet méltányos idő alatt megtéríti, esetleg — a kisajátítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően — részletekben, vagy a természetbeni kártalanítás helyett pénzkártalanítást igényel. A kártalanítás részletes szabályai az alábbiak: a) Mezőgazdasági ingatlan ideiglenes megművelhetetlensége esetén az ingatlanon levő zöldleltári értékért (szántás, vetés, évelő növényekben, szőlőben, gyümölcsösben keletkezett kár stb.), valamint az esetleges egyéb károkért, ideértve a művelési ág változásából keletkezett károkat is a ténvleges kárnak megfelelő pénzbeli kártalanítást kell fizetni. A zöldleltári érték megállapításánál a községi, városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének (továbbiakban: mezőgazdasági szakigazgatási szerv) javaslatát kell figyelembe venni. A zöldleltári értékben felmerült káron felül a művelési ág változásból eredő kár megtérítését célzó kártalanítás összege nem haladhatja meg az érintett ingatlan bárom évi tiszta jövedelmét. b) Erdőgazdálkodásban okozott és a Nehézipari Minisztérium felügyelete alá tartozó bányászattal kapcsolatban felmerült kárért járó kártalanítást az 59/1962. (Nim. É. 37.) NIM—ÓEF számú együttes utasítás alapján kell megtértem. Ezeket a rendelkezéseket az egyéb bányászat vonatkozásában is irányadónak kell tekinteni. Az utasítást a 2. számú melléklet tartalmazza. c) Házhely és egyéb be nem épített belterületi ingatlan időleges használhatatlanná válása esetén a kártalanítás fejében a helyben szokásos béröszszeget kell megtéríteni. d) Épület végleges használhatatlanná válása esetén kártalanításként olyan épületet kell a károsult rendelkezésére bocsátani, amelynek értéke megfelel a kár bekövetkezte előtti használati értéknek. A használati értékre a járási, városi, megyei jogú városi (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatása szerve a bányavállalat megkeresésére 30 napon belül köteles tájékoztatást adni. Épület megrongálódása esetén a kártalanítás helyreállítással történik. A helyreállítási kötelezettség megállapításánál az építésügyi hatóság javaslatát kell figyelembe venni. Ha az épület véglegesen használhatatlanná válik, kivételesen pénzben lehet kártalanítani akkor, ha a természetbeni kártalanítás az összes körülmények figyelembevételével a károsultra méltánytalan volna, vagy a természetbeni kártalanítás a népgazdaság számára nem lenne gazdaságos. A méltányossági körülmények vizsgálatánál figyelembe kell venni az ingatlan fekvését, valamint a károsult személyi, szociális és családi körülményeit is. Lakóépület ideiglenes, vagy végleges használhatatlansága esetén a bányavállalatnak kell gondoskodnia arról, hogy a lakókai megfelelően elheIvezze. Ha a lakóépület ideiglenesen válik használhatatlanná, a lakókat az épület helyreállításáig átmeneti jelleggel kell elhelyezni. Amennyiben a házingatlan véglegesen használhatatlanná válik — az állami lakásalap csökkenésének megakadályozása érdekében — a bányavállalatot lakóházépítési kötelezettség is terheli, vagyis új lakóházat is köteles építeni. Az így épült új lakóház kártalanításul is adható és a benne levő lakás a károsultak elhelyezésiére ugyancsak felhasználható. A kárt szenvedett ingatlannál nagyobb értékű ingatlant csak kivételesen lehet kártalanításul felajánlani. A károsultnak az erre irányuló felhívásától számított 30 napon belül kell az értékkü-; lönbözet megfizetésére kötelezettséget vállalniai Ha a károsult ezt a kötelezettséget nem vállaljál akkor az ingatlan részére kártalanításul nem adható. Ilyen esetben, vagy más megfelelő értékű ingatlant kell kártalanításul megjelölni, vagy; pénzkártalanítást kell adni. Az értékkülönbözet megfizetésének feltételeit a kisajátítási jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani. E szerint; házingatlan esetén 3 évi, telek és egyéb ingatlaij, esetén pedig 2 évi részletfizetési kedvezményt le§ het biztosítani, évi 5%-os kamat felszámítása mell