Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 67. szám

866 67. szám. —• mazás alapján — a területi munkaerő-gazdálkodási feladatok megoldásának elősegítése érdekében — az alábbiakat rendelem: 1. §• (1) A munkaközvetítéssel befolyásolni kell a munkaerő tervszerű, a népgazdasági és helyi érdekekkel összhangban álló elosztását. E tevékenységgel elő kell segíteni a) a munkára jelentkezők elhelyezését, bj a vállalatok, a költségvetési és más szervek (a továbbiakban: vállalatok) munkás, alkalmazotti, valamint egyéb különleges munkaerő-szükségletének kielégítését. (2) A munkaközvetítés a dolgozók munkába irányításával vagy kötelező munkaközvetítéssel történik. Kötelező munkaközvetítés elrendelése esetében a vállalat munkaviszonyt csak a tanács munkaügyi szakigazgatási szervének közvetítése után létesíthet. 2- §• (1) A munkaközvetítést a fővárosi, a megyei jogú városi, a járási, a járási jogú városi tanácsok végrehajtó bizottsága munkaügyi szakigazgatási szervei végzik. A munkaközvetítést a munkaügyi szakigazgatási szerv irányítása alatt működő munkaközvetítő irodák is elláthatják. (2) A munkaügyi szakigazgatási szerv az illetékességi területén telepített vállalatokhoz, gyáregységekhez, illetve telephelyekhez közvetíthet munkaerőt. 3. §. (1) A kötelező munkaközvetítést [15/1956. (XII. 29.) Korm. számú rendelet 10. §-ának (1) bekezdése] — ha ezt a helyi munkaerő-helyzet szükségessé teszi — a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke rendeli el. (2) A kötelező munkaközvetítés elrendelhető: — a megye (főváros, megyei jogú város) területén levő minden vállalatra és minden munkakörre, vagy ezen belül — egyes meghatározott területekre (pl. járásra), helységekre (városokra, községekre), vállalatokra, üzem-gyáregységekre, telephelyekre, munkakörökre vagy — azokra a munkakörökre, melyeknek betöltését jogszabály valamely'feltételtől, így különösen kor, nem, egészségi állapot és lakhelytől teszi íüggővé. (3) Nem rendelhető el kötelező munkaközvetítés: a) az államhatalmi és államigazgatási szervek ügyintézői munkaköreire, bj a fegyveres erőkre, fegyveres testületekre, valamint a rendészeti szervekre, cj a választás útján betöltendő munkakörökre, d) a társadalmi szervekre, ej az osztályvezető és annál magasabb beosztású vezető munkakörökre, fj a tudományos intézetek kutatói munkaköreire, g) az egészségügyi, oktatásügyi és művészeti szakképzettséget igénylő munkakörökre, h) a társadalmi tanulmányi ösztöndíjra kötött szerződés, illetőleg a kezdő szakemberekre vonatkozó rendelkezések szerint a felsőoktatási intézményeknél közzétett pályázati felhívások és a minisztérium (főfelügyeleti szerv) elosztása alapján betöltött munkakörökre, i) azokra a munkakörökre, amelyekben a vállalat számára képzett és szakmunkás-vizsgát tett ipari tanulót alkalmazzák. (4) A kötelező munkaközvetítés áthelyezés esetére nem vonatkozik. 4- §• (1) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága elnökének a kötelező munkaközvetítés elrendelésénél figyelemmel kell lennie: aj az egyes iparágak és vállalatok népgazdasági fontosságára, munkaerővel való ellátottságára és egyéb adottságaira, így különösen az idényjellegű ágazatok (mezőgazdaság, építőipar, konzervipar stb.), valamint a több helységben vagy nagyobb kiterjedésű igazgatási területen működő vállalatok sajátos igényeire, b) a nők, továbbá a rokkantak és egyéb csökkent munkaképességűek, valamint a fiatalok és a szociális szempontból rászorultak fokozottabb munkába állítására. (2) A kötelező munkaközvetítés elrendelésére, illetve megszüntetésére a munkaügyi szakigazgatási szervek és a vállalatok felügyeleti szervei tehetnek javaslatot. (3) A felügyeleti szervek az irányításuk alá tartozó vállalatok tekintetében közvetítési sorrendet javasolhatnak. 5- §• (1) A betöltetlen munkahelyek nyilvántartása és a munkaközvetítés előmozdítása céljából valamennyi vállalat köteles aj negyedévenként a. tárgyidőszakot megelőzően a területileg illetékes munkaügyi szakigazgatási szervhez (munkaközvetítő irodához) az előre látható munkaerő-szükségletét a 3. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével bejelenteni; bj a tárgyidőszak folyamán jelentkező tényleges munkaerő-szükségletét a szükséglet jelentkezésekor a fenti módon ugyancsak bejelenteni. (2) A munkaerő-szükségletről szóló bejelentésnek tartalmaznia kell munkakörönként a létszámot, férfi vagy nő megjelölést, a fizethető munkabért (a munkakörre érvényes bértételt), to-