Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 64. szám

64. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 823 III. FEJEZET A MŰEMLÉKVÉDELEM, VALAMINT AZ ÜDÜLŐTERÜLETEK ÉPÍTÉSÜGYI VÉDELME A műemlékvédelem Ét. 20. §. A műemlékeket, tartozékaikat és a velük kapcsolatos képző- és iparművészeti alko­tásokat — mint hazánk történeti múltjának jel­legzetes, pótolhatatlan emlékeit — a törvényben szabályozott hatósági védelemben kell részesíteni. Vhr. 10. §. A műemlékvédelem irányító, szer­vező és ellenőrző szerve az építésügyi miniszter; a műemlékekkel kapcsolatos kultúrpolitikai fel­adatokat a művelődésügyi miniszter látja el. Vhr. 11. §. Az Ét.-nek a műemlékekre vonat­kozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a műemléki jelentőségű területek, a műemlékek környezete, a műemlék jellegű, továbbá a város­kép szempontjából jelentős — gazdaságosan fenn­tartható és a rendezési tervekbe nem ütköző — építmények tekintetében is. Vhr. 12. §. (1) A műemlékké és a műemléki je­lentőségű területté nyilvánításra, annak megszün­tetésére, továbbá a műemlékek fenntartására, hasznosítására és megtekintésére vonatkozó sza­bályokat az építésügyi miniszter és a művelődés­ügyi miniszter együttesen állapítja meg. (2) A műemléki környezetek, a műemlék jel­legű és a városkép szempontjából jelentős épít­mények védelmére, továbbá a műemlékek és a 11. § hatálya alá tartozó építmények és terüle­tek számbavételére, valamint nyilvántartására vo­natkozó szabályokat az építésügyi miniszter ál­lapítja meg; ennek során az érintett ingatlanok tulajdonosai (kezelői, használói) terhére bejelen­tési és adatszolgáltatási kötelezettséget is előírhat. (3) A műemlékké, műemléki jelentőségű terü­letté, valamint a műemlék jellegű építménnyé nyilvánítás tényét a telekkönyvbe be kell jegyezni. Ét. 21. §. (1) A műemlékeket épségben, jelle­gük megváltoztatása nélkül fenn kell tartani. A fenntartási kötelezettség kiterjed a műemlék épí­tészeti állagára, alkatára, homlokzatára, tartozé­kaira, továbbá a művészeti megjelenés minden té­nyezőjére (díszítés, vakolat, festés, korabeli be­rendezések). (2) Műemléken külső vagy belső felújítási, hely­reállítási, átalakítási, bővítési vagy bontási, to­vábbá a műemlék jellegét és művészeti megjele­nését bármely módon érintő egyéb munkálatokat végezni, valamint a műemlék felhasználásának módját megállapítani, illetőleg azt megváltoztatni csak az építésügyi miniszter által előírt módon és előzetes hozzájárulásával szabad. Vhr. 13. §. (1) Az építésügyi miniszter az Ét. 21. §-ának (2) bekezdésében megállapított hatás­körét a felügyelete alá tartozó műemléki ható­ságra, illetőleg általa meghatározott városokban az építésügyi hatóságra átruházhatja. (2) Ha a műemléket érintő munkálathoz vagy a műemlék felhasználásához más hatóság enge­délye szükséges, az engedély az illetékes műem­léki hatóság hozzájárulása nélkül nem adható meg. Az üdülőterületek építésügyi védelme Ét. 22. §. (1) A város (község) területének gyó­gyászat vagy üdülés céljára alkalmas részét épí­tésügyi védelemben kell részesíteni. (2) A Balatont és környékét, továbbá a termé­szeti adottságok folytán összefüggő, az üdülés és az idegenforgalom szempontjából jelentős más te­rületeket üdülőterületi egységekké lehet nyilvání­tani. Az ilyen területeket egységes építésügyi vé­delemben kell részesíteni. Vhr. 14. §. Az építésügyi védelem alá eső üdü­lőterületeket — az érdekelt miniszterek és me­gyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok vég­rehajtó bizottságai, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának meghallgatásával — az épí­tésügyi miniszter határozza meg. Ét. 23. §. (1) Az üdülőterületet a regionális tervben, illetőleg a város (község) rendezési prog­ramjában és általános rendezési tervében külön fel kell tüntetni. (2) Üdülőterületen csak olyan építményt szabad építeni, amely a hely rendeltetésének megfelel és a lakosság, továbbá az üdülőterületet igénybevevő személyek szükségleteinek kielégítését szolgálja. (3) Az állandó lakás céljára alkalmas épületek­kel beépíthető lakóterületeket általában el kell különíteni az üdülőterületektől. Ha erre lehetőség nincs, az állandó lakás céljára alkalmas épület építésének engedélyezése során i különleges építési kikötéseket, használatára pedig korlátozásokat le­het megállapítani. IV. FEJEZET AZ ÉPÍTKEZÉSEK ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE Az építésügyi hatóság Ét. 24. §. Az építésügyi igazgatás körébe tar­tozó hatósági feladatokat — ha jogszabály más­ként nem rendelkezik — a tanácsok végrehajtó bizottságainak építésügyi szakigazgatási szervei látják el. Vhr. 15. §. (1) A tanácsok végrehajtó bizottsá­gai építésügyi szakigazgatási szerveinek hatáskö­rébe tartozó hatósági feladatokat a) első fokon: — a községekben a járási, — a járási jogú városokban a városi, — a fővárosban és a megyei jogú városokban a kerületi,

Next

/
Thumbnails
Contents