Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 64. szám

826 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 64. szám. b) másod fokon: — a községekben és a járási jogú városokban a megyei, — a fővárosban és a megyei jogú városokban a fővárosi, illetőleg a városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve látja el. (2) A megyei tanács végrehajtó bizottsága — az építésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával — általános vagy meghatározott ügyekre kiterjedő elsőfokú építésügyi hatósági jogkörrel ruházhatja fel a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervét, ha a község jelentősége, fejlettsége és lélekszáma azt indokolttá teszi és arra a tanács végrehajtó bizottságának szervezete lehetőséget nyújt. Azokban az ügyekben, amelyekben első fokon a községi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve jár el, a másodfokú építésügyi hatósági jogkört a járási tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve gyakorolja. Vhr. 16. §. (1) A tanácsok végrehajtó bizottságainak építésügyi szakigazgatási szervei felett az építésügyi miniszter fő- és szakfelügyeletet gyakorol. (2) A tanácsok végrehajtó bizottságai építésügyi szakigazgatási szerveinek szervezeti felépítését és működési szabályait — a Minisztertanács előzetes jóváhagyásával — az építésügyi miniszter állapítja meg; ennek során e szakigazgatási szervek vezetői számára az építésügyi hatósági hatáskörüket kifeiező elnevezés alkalmazását engedálvezheti. Vhr. 17. §. (1) Az építésügyi miniszter a területrendezés követelményeinek egységes érvényrejuttatása, valamint az építésügyi hatóságok munkájának elősegítése céljából területi főépítészeket nevezhet ki. (2) A területi főépítész az építésügyi hatóságok és más szervek részére szakvéleményt ad és ténymegállapításokat tesz az építésügyi igazgatás körébe tartozó ügyekben, különösen a területrendezéssel és az építésügyi hatósági engedélyek kiadásával kapcsolatos kérdésekben. (3) A területi főépítészt az • építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban érdekeltnek kell tekinteni. (4) A területi főépítészek részletes feladatkörét és jogállását az építésügyi miniszter állapítja meg. Az építésügyi állandó bizottság Ét. 25. §. Az építésügyi hatóság munkájának előmozdítása és eredményesebbé téíeío céljából a községekben — a tanácsokról szóló jogszabályoknak megfelelően — építésügyi állandó bizottságot (albizottságot) kell szervezni. Építésügyi állandó bizottságot a helyi viszonyok figyelembevételével a városi (városi kerületi) tanács is szervezhet. Az építésügyi hatósági engedélyezés Ét. 26. §. (1) Területfelhasználáshoz, telekalakításhoz, építmény megépítéséhez, használatbavételéhez, felújításához, helyreállításához, átalakításához, bővítéséhez és lebontásához, továbbá gép felállításához (a továbbiakban együtt: építési munka) — a törvényben, az építésügyi szabályzatban és más jogszabályokban meghatározott esetekbeD — az .építésügyi hatóság engedélye szükséges. (2) Az építésügyi hatóság az építési engedélyhez kötött építési munka, illetőleg az engedélyben meghatározott egyes munkaszakaszok megkezdését — az építésügyi szabályzatban vagy más jogszabályban meghatározott esetekben — kezdési engedélyhez vagy bejelentési kötelezettséghez kötheti. (3) Az építésügyi hatóság az engedély megadá* sáí feltételekhez kötheti. Ét. 27. §. (1) Ha jogszabály az építésügyi hatósági engedély megadásával kapcsolatban valamely állami szerv előzetes meghallgatását vagy hozzájárulását előírja, a határozathozatal előtt gondoskodni kell az érdekelt szerv szakvéleményének beszerzéséről, és annak előírásait az építésügyi hatóság határozatába kell foglalni. (2) Az építésügyi hatóság határozatának az (1) bekezdésben említett előírásai ellen irányuló fellebbezés ügyében a felettes építésügyi hatóság — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a szakvéleményt adó szerv felügyeleti szervének állásfoglalása alapján határoz. Ét. 28. §. (1) Építési engedélyt az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának), továbbá annak szabad adni, aki a tervezett építési munkák elvégzéséhez az ingatlan tekintetében rendelkezésre jogosult hozzájárulását megszerezte. (2) Közös tulajdonban álló ingatlanon az építési jogosultság a tulajdonostársat csak akkor illeti meg, ha a tervezett építési munkák elvégzéséhez valamennyi tulajdonostárs hazzájárult. Ha azonban a tulajdonostárs tartózkodási helye vagy más körülményei miatt a hozzájárulás megszerzése rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel jávna, az építésügyi hatóság be nem épített telek tekintetében akkor is megadhatja az engedélyt a tervezett építési munkák elvégzésére, ha ahhoz a tulajdonostársaknak a tulajdoni hányad szerint számított többsége hozzájárult. Ét. 29. §. (1) Az építésügyi hatósági engedély megadását meg kell tagadni, ha előre meg lehet állapítani, hogy az építmény megépítése, illetőleg fenntartása víz, gőz, gáz, füst, korom, hő, bűz, zaj, rázkódtaíás, sugárzás vagy más ok miatt a környezetre olyan káros hatással járna, amely a helyi viszonyoknak és az érintett terület rendeltetésének megfelelő méitéket meghaladná, a szomszédos ingatlanok használatát számbavehetően korlátozná, illetőleg az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené.