Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 64. szám

824 3> TANACSÖK KÖZLÖNYE 64. szám. A telekalakítási és az építési tilalom Ét. 13. §. (1) A rendezési terv jóváhagyására jogosult hatóság a terv végrehajtásának biztosítása céljából a város (község) meghatározott területrészeire telekalakítási, illetőleg építési tilalmat rendelhet el. Az építésügyi szabályzatban vagy más jogszabályban, valamint az építésügyi miniszter által fontos népgazdasági érdekből külön meghatározott esetekben telekalakítási, illetőleg építési tilalmat az építésügyi hatóság is elrendelhet. (2) A telekalakítási, illetőleg építési tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni. Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) az ingatlant a jogszabályok keretei között a tilalom fennállása alatt is birtokolhatja, használhatja és azzal rendelkezhet. (3) A telekalakítási, illetőleg építési tilalom elrendelése miatt kártalanítás nem jár. (4) Ha az ingatlan tulajdonosa a telkét terhelő építési tilalom miatt nem tudja megvalósítani lakóházépítési szándékát, kérelmére — kisajátítási eljárás nélkül — részére beépíthető cseretelket kell adni, feltéve, hogy a tulajdonos vagy egyeneságbeli rokona a lakóházépítésre kötelezettséget vállal, és a külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételek fennállnak. Ét. 14. §. (1) A város (község) külterületén nem szabad állandó lakás, közintézmény vagy nyaraló (hétvégi ház) céljára alkalmas épületet építeni; az építésügyi szabályzat e rendelkezés alól kivételeket állapíthat meg. (2) Olyan külterületi helyeken, ahol állandó lakás, közintézmény vagy nyaraló (hétvégi ház) céljára alkalmas épületeket nem szabad építeni, ilyen célra új telkeket sem szabad kialakítani. Védőterületek Ét. 15. §. (1) Az üzemek és az építmények által a környezetre gyakorolt káros hatások megakadályozása, illetőleg az üzemeknek és az építményeknek a környezet káros hatásaitól való védelme céljából védőterületeket (védőövezeteket, védősávokat) kell létesíteni. (2) A védőterületeken telekalakítási, illetőleg építési tilalom rendelhető el. (3) A védőterületek létesítésére, valamint azok területének beépítésére és használatára vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg. Területrendezés céljára kisajátítás Ét. 16. §. Területrendezés céljára a kisajátításra vonatkozó jogszabályok szerint ingatlan kisajátításának van helye. Ingatlan igénybevétele közút céljára Ét. 17. §. (1) Ha a részletes rendezési terv szerint a város (község) belterületén vagy külterületi település beépítésre szánt területén közút létesítése, bővítése vagy szabályozása céljára terület szükséges, az építésügyi hatóság a teleknek a közút céljára szükséges részét — kisajátítási eljárás nélkül — igénybe veheti, és közterületként lejegyezíetheti, a részletes rendezési terv szerint feleslegessé vált közterületet pedig a telekhez hozzájegyeztetheti. A telekkönyvi le- vagy hezzájegyzéshez a telekkönyvi érdekeltek hozzájárulása nem szükségs. (2) Az építésügyi hatóságnak a telekkönyvi levagy hozzájegyzést elrendelő határozatát bíróság előtt nem lehet megtámadni. (3) Ha a teleknek a közút céljára szükséges részén épület vagy épületrész áll, kisajátítási eljárást kell lefolytatni. Nem kell kisajátítási eljárást lefolytatni, ha az igénybevételre az érdekeltek kérelmére indított telekalakítási eljárással kapcsolatban kerül sor. (4) A közút céljára történt igénybevétel esetében a kártalanításra a kisajátítási kártalanítás szabályait a törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ét. 18. §. (1) A telek igénybevett részéért nem jár kártalanítás, ha az a telek területének egyötödét nem haladja meg. A telek területének egyötödét meghaladó többletterületért kártalanítás jár. A telek egyötödének számításánál azt a területet is figyelembe kell venni, amelyet a telekből közút céljára kártalanítás nélkül tíz évnél nem régebben vettek igénybe. (2) Ha a telek megmaradó része az építésügyi szabályoknak megfelelő beépítésre alkalmatlanná válik, a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni; ilyen esetben az egész telekért jár kártalanítás. (3) Ha a közút létesítése céljára szükséges területet teljes szélességben az új közút egyik oldalán fekvő telekből kell igénybe venni, az igénybevétellel nem érintett telek tulajdonosa a szemben fekvő telekből (telkekből) igénybevett terület fele értékének a városi (községi) tanács végrehajtó bizottsága részére történő megfizetésére kötelezhető. A fizetendő összeg azonban nem haladhatja meg a saját telke területe egyötöd részének értékét. (4) Olyan értékemelkedésért, amely az igénybevétel elrendelését követően az ingatlanon létesített változásból származik, kártalanítás nem jár. Ét. 19. §. A telekhez hozzájegyzett közterületért a tulajdonos a városi (községi) tanács végrehajtó bizottsága részére kártalanítást köteles fizetni; ennek összegét a telekből kártalanítás nélkül igénybe vett terület értékének megfelelőéi) csökkenteni kell.