Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 47. szám

602 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 47. szám A később hatályba lépett 6,1963. (III. 17.) Korm. sz. r. általános érvénnyel mondotta ki, hogy a hatóságnál, ill. az irányító, ellenőrző vagy felügyeleti szervnél alkalmazott dolgozót az alárendelt vagy ellenőrzött szervnél sem munkaviszony, sem egyéb jogviszony alapján foglalkoztatni nem szabad, a fennálló és e rendelkezéssel tiltott foglalkoztatásokat pedig a rendelet hatálybalépésétől számított 60 nap alatt meg kellett szüntetni. A jelzett összeférhetetlen munkaviszony, ill. foglalkoztatás létesítését vagy fenntartását kizáró rendelkezések alkalmazása alól a jogszabályokban meghatározott szervek — jelenleg a 6,1963. (III. 17.) Korm. sz. r. 1. § (2) bek. szerint az illetékes miniszter vagy a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács vb. elnöke — adhatnak felmentést. Megállapítható, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek az utóbbi időben — gazdálkodásuk és általános szervezeti működésük fejlődése folytán — növekvő mértékben törekednek jogi képviseletük és általában jogi ügyeik ellátásának jogtanácsos alkalmazásával való biztosítására. E helyes irányzat mellett helyenként tapasztalhatók olyan törekvések is, hogy a termelőszövetkezetek jogi képviseletét és más jogi ügyeik intézését a különböző (járási, városi, kerületi, megyei) tanácsok végrehajtó bizottságainál ügyintézői munkakörben dolgozó, jogi képesítéssel rendelkező alkalmazottak kívánják — másodállásban — ellátni, illetve egyes termelőszövetkezetek e munkakörre ilyen személyeket kívánnak alkalmazni. Az említett közlemény már a hivatkozott kormányrendelet megjelenése előtt megjelölt néhány olyan munkakört, ill. munkaterületet, amelyben az ott fennálló munkaviszony mellett, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél jogtanácsosként történő alkalmazást összeférhetetlennek kell tekinteni. A megjelölt munkakörök, ill. munkahelyek közül az összeférhetetlenség szempontjából a tanácsi végrehajtó bizottságok szakigazgatási szerveinél munkaviszonyban álló alkalmazottakkal kapcsolatban merültek fel kérdések. Ezek a következők: a) Mezőgazdasági termelőszövetkezetnél jogtanácsosi feladatok másodállásban való ellátása szempontjából szakigazgatási szervnél fennálló munkaviszonynak és így összeférhetetlennek csak a mezőgazdasági szakigazgatásban betöltött munkaköröket kell-e tekinteni, vagy más szakigazgatási osztályokon fennálló alkalmazást is? b) Csak a szakigazgatási osztályokon fennálló munkaviszonyt kell-e összeférhetetlennek tekinteni vagy a szakigazgatási osztálynak nem minősülő — és a közleményben nem említett — végrehajtó bizottsági titkárságokon, ill. általános ügyvitelben betöltött (pl. községi vb. titkári) munkakört is? A felmerült kérdés eldöntéséhez és a 6/1963.' (III. 17.) Korm. sz. r. rendelkezéseinek a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre való helyes alkalmazásához a következőket kell figyelembe venni: A mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel kapcsolatban állnak nemcsak a mezőgazdasági, hanem más (pénzügyi, ipari, kereskedelmi stb.) szakigazgatási szerveknél dolgozók is, mivel fontos kérdésekben felügyeletet és ellenőrzést gyakorolnak. A termelőszövetkezetek állami irányításában jelentős feladatokat látnak el a nem szakigazgatási szerveknél dolgozók is, pl. a vb. titkárságok ügyintézőinek feladatkörébe tartozik a vb. hatáskörében eldöntendő jogvitás és más ügyek, a tsz-eket érintő határozatok előkészítése stb. Ilyen körülményeknél fogva a mezőgazdasági termelőszövetkezetek esetében a tanácsi végrehajtó bizottságok szervei — összhangban az 1959: 7. tvr. 58. § (1) bekezdés rendelkezésével is — a 6 1963. (III. 17.) Korm. sz. r. 1. § (1) bekezdésében megjelölt irányító, ellenőrző, ill. felügyeleti szerveknek minősülnek és az e szerveknél fennálló munkakör ellátásának szempontjából általánosan összeférhetetlennek kell tekinteni. A hivatkozott kormányrendelet általános öszszeférhetetlenségi rendelkezései szigorúan értelmezendők. A Földművelésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezeti Tanács és az Igazságügyminisztérium korábbi közös közleménye a későbbi 6/1963. (III. 17.) Korm. sz. r. rendelkezéseinek is megfelel, mivel — többek között — a tanácsi szakigazgatási szerveknél munkaviszonyban álló személyeket nem kizárólagosan, hanem példaként említi. Megjegyzendő még, hogy egyrészt az összeférhetetlenségnek csupán a mezőgazdasági vagy más szakigazgatási osztályokon dolgozók esetében való megállapítása a dolgozók körében feszültséget keltene, másrészt a jelzett másodállások vállalása a tanácsi apparátus működése szempontjából általában sem kívánatos, ilyenek engedélyezése a tanácsi feladatok ellátásában hátrányokat okozna. E körülményekből, valamint a hivatkozott kormányrendelet rendelkezéseinek összefüggéseiből következően a kormányrendelet 1. § (2) bekezdésében jelzett felmentés alkalmazásának csak kivételesen lehet helye. A járási mezőgazdasági osztály által mezőgazdasági termelőszövetkezeti balesetelhárítási ügyben hozott jogerős határozat végrehajtására az államigazgatási eljárás szabályai alkalmazandók, a végrehajtás elmulasztása nem szabálysértés. \ A mezőgazdasági termelőszövetkezeti üzemi balesetek elhárításáról szóló 22/1960. (VIII. 30.) FM. sz. r. 12. §-a a balesetelhárítási óvórendszabályoknak a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben való végrehajtása fölötti ellenőrzést a szakszervezeti munkavédelmi felügyelőknek is feladatává tette. E feladat ellátása során a szakszervezet, ill. a munkavédelmi felügyelő a termelőszövetkezettel vagy annak tagjával szemben pénzbírságot nem szabhat ki, hanem a kifogásolt és a megadott határidőre meg nem szüntetett hibáról a munkavédelmi felügyelőnek a járási mezőgazdasági osztályt kell értesítenie. A járási mezőgazdasági osztály a 12. § (4) bek. és a 13. § (1) bek. rendelkezései értelmében a termelőszövetkezetet határozattal — szintén határidő megadásával — kötelezheti a baleseti veszéllyel járó hiba, hiányosság megszüntetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén — ha a hiány életveszélyt idézhet elő — a járási mezőgazdasági osztály vezetője a veszélyes gép, berendezés, üzem vagy üzemrész működését a veszély elhárításáig megtilthatja. A járási mezőgazdasági osztály által hozott, előbbiekben jelzett jogerős határozatok végrehajtásának felróható okból történő elmulasztását a 22'1960. (VIII. 30.) FM. sz. r. 14. § (1) bek. a 240/1950. (IX. 23.) MT. sz. r. 9. §-ában meghatározott szabálysértési tényállás alá vonta, s így a határozatok végrehajtásának elmulasztásáért szabálysértési eljárás útján történő felelősségre vonásra adott lehetőséget. A későbbiekben a 240 1950. (IX. 23.) MT. sz. rendeletet a 39/1963. (XII. 26.) Korm. sz. r. 5., ill. 6. §-a 1964. április 1-étől hatályon kívül helyezte. Ilyen módon a 22 1960. (VIII. 30.) FM. sz. r. 14. §-a szerinti szabálysértési eljárás útján történő felelősségre vonás lehetősége 1964. április 1-től megszűnt. A járási mezőgazdasági osztály, ill. annak vezetője által a termelőszövetkezeti balesetelhárítási ügyekben hozott jogerős határozatok végrehajtására enélkül is van biztosíték és a végrehajtás elmulasztása esetén a felelősségre vonásra is van lehetőség. A hivatkozott miniszteri rendelet 12. § (4) bek. és a 13. § (1) bek. rendelkezései alapján kétségtelenül megállapítható, hogy a járási mezőgazdasági osztálynak, ill. vezetőjének ilyen ügyekben hozott határozatai államigazgatási határozatok. Ebből következően az ilyen határozatok — jogerőre emelkedés után — az államigazgatási eljárás szabályai szerint hajthatók végre. Erre vonatkozóan az 1957: IV. tv.-nek főleg 76. és 77. §-ában foglalt rendelkezését kell figyelembe venni. (A teljesítés elvégeztetése az államigazgatási szerv által a kötelezettek költségére, esetleg a költségek előlegezésének elrendelésével, továbbá a kötelezettség teljesítésének végrehajtási rendbírsággal való kikényszerítése)