Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 47. szám

47. szám TANÁCSOK KÖZI ÖNYr 597 b) Az átalány a megjelölt határok között megállapítható : — a várható munkaidő figyelembevételével egy összegben havonta, illetőleg hosszabb időre szólóan is, vagy — a havonta ténylegesen teljesített munkaidő alapján. 12. aj A vállalat felügyeleti szerve rendeli el a 11. b) pontban foglaltak egyikének kötelező alkalmazását és határozza meg a kifizethető túlóraátalány átlagos mértékét. Költségvetési szerveknél az átalány mértékét (a teljesíthető túlórák számával együtt) a pénzügyminiszter a költségvetés keretében határozza meg. b) A járandósági gépjárművek [a — 56/1958. (X. 19.) Korm. számú rendelettel módosított — 8/1957. (I. 29.) Korm. számú rendelet 8. §-a] vezetőinél a túlórák számát és a havi túlóraátalány mértékét a miniszter állapítja meg. c) A személy használathoz kötött személygépjárművek vezetői részére a miniszter — indokolt esetben — 800 Ft-ig terjedő túlóraátalányt állapíthat meg. 13. Rendes szabadság esetén, ha annak időtartama a hét munkanapot meghaladja, túlóraátalány címén a megelőző három havi átalány egy hónapra eső átlagát kell fizetni. Ha pedig a szabadságnapok száma hét nap, vagy annál kevesebb, az adott hónapra járó átalányt a ténylegesen teljesített munkaidő alapján kell megállapítani; nem kell utólagos elszámolást alkalmazni az esetben, ha a teljes hónapra előzetesen megállapított átalány összege nem haladja meg a megelőző három hónap egy hónapra eső átlagát. 14. a) A gépjárművezetőnek heti pihenőnapon végzett munkájáért, ha helyette másik pihenőnapot nem kapott — mivel az így teljesített órák a havi összes munkaidőbe beszámítanak (6. pont) — csak a 100°0-os pótlék fizetendő. b) A gépjárművezető havi alapbére a munkaszüneti nap díjazását magában foglalja (6. pont), ezért a munkaszüneti napon ténylegesen teljesített órákra részére csak pótlék nélküli alapórabért kell elszámolni. Ezeket az órákat a túlóradíjazásnál (10. pont) — a kétszeres elszámolás elkerülése végett — figyelembe venni nem lehet. c) Pótlékok 15. A gépjárművezetőt az általa végzett és az alábbi pontokban felsorolt külön teljesítményekért alapbéren felül pótlék illeti meg. 16. a) Kéttengelyes pótkocsi vontatása esetén a gépjárművezetőnek óránként a havi alapbére 210-ed részének 20%-át, egytengelyes 0,5 tonnán felüli teherbírású teherautó utánfutó vontatása esetén pedig 10%-át kell pótlékként fizetni. Minden további pótkocsi és az előbbiekben meghatározott teherautó utánfutó vontatása esetén újabb 10%-os pótlékot kell fizetni. b) Rakfelület nélküli vontató esetén csak a második pótkocsi után fizethető az a) pontban megjelölt vontatási pótlék; ez alól kivételt képez a 10 tonnánál nagyobb teherbírású trailer vontatása. c) Tehergépjárműnél alkalmazott' egytengelyes utánfutó vontatását — ha a csövek, gerendák, stb. általában hosszú tárgyak szállítása érdekében történik — kéttengelyes pótkocsinak kell tekinteni. d) A vontatási pótlék kiszámításánál csak az igazoltan vontatással töltött és a pótkocsival (utánfutóval) való várakozási időt lehet figyelembe venni. 17. aj A vállalat igazgatója a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben elrendelheti, hogy a gépjárművezető a várakozási idő alatt a következő munkákat végezze: rakodógépek (pl. önrakodó, forgórakodó, daru, hátsó emelőlap, hydraulikus ürítő és fejtőberendezés), gépek, műszerek, vetítőgép, agregátor stb. kezelése, továbbá különböző szerelési munkák végzése (autómentés), televízió-rádió szervízszolgálat, víz-, gázhálózati szerelés stb., levelek, csomagok gyűjtése, kézbesítése, darabárus járatok önálló okmánykezelése; jegykezelés, mennyiségi és minőségi átadás-átvétel; anyagbeszerzési, figuránsi, stb. teendők ellátása. b) A vállalat igazgatója a dolgozó hozzájárulásával elrendelheti, hogy az a gépjárművezetésen kívül önálló vagy besegítő rakodást is végezzen. Nem kell a dolgozó hozzájárulása — a 2,5 tonna raksúlynál nem nagyobb gépjárművön végzett rakodáshoz, — a 2,5 tonna raksúlynál nagyobb gépjárművön végzett rakodáshoz szén, valamint zöldség-, gyümölcs, tej, kenyér, baromfi és egyéb élelmiszerek szállítása esetén, továbbá — ha a gépjárművezetők rakodásban való részvételét a szakszervezettel egyetértésben a felügyeleti szerv rendeli el. c) Nem vehet részt általában a rendszeres rakodásban a gépjárművezető: — ömlesztett anyagok rendszeres fellapátolásában (tapadó anyagoknak a lerakásában sem), — fokozott balesetveszélyes anyagok rakodásában (pl. könnyen kézsérülést okozó hulladékvasak, lemezek stb.), — rendszeres távhordásban, ha az egyszerre emelt súly a 20 kg-ot meghaladja, sok lépcsős távhordásban stb. (kivétel: csomagok stb. kézbesítése), — gépek, berendezések, általában olyan nehéz tárgyak kézi rakodásában, szállításában, vagy olyan rakodásban, amelynél az egyszerre emelt egy főre jutó súly rendszeresen meghaladja az 50 kg-ot. Kivételt képez a zsákos áruk leadása. d) A rakodásban rendszeresen részt vevő gépkocsivezető rakodással töltött ideje nem haladhatja meg a napi négy órát. c) Távolsági fuvarok esetében a rakodó-gépjárművezető részére egy óra, vagy annál hosszabb ideig végzett rakodás esetén a visszaindulást megelőzően, félóra pihenőidőt kell biztosítani. 18. a) A 17. pontban foglaltak szerinti külön munkavégzésért a gépjárművezetőt legfeljebb havi 300 Ft összegű pótlék illeti meg.* Ennek megállapításánál irányelvként a következőket kell figyelembe venni: * Megjegyzés: Motoros áruszállító kivételével!