Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 44. szám

512 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 44. szám A felvásárlási osztályok, illetőleg csoportok feladata lesz a felvásárlási munka területi összefogása, a felvá­sárlásban résztvevő állami és földművesszövetkezeti szer­vek felvásárlási tevékenységének rendszeres ellenőrzése, a felvásárlással kapcsolatos központi rendelkezések vég­rehajtásának biztosítása, a termelőszövetkezetek és fel­vásárló (szerződtető) vállalatok között keletkezett vitás kérdések rendezésének előkészítése. A megyei és járási felvásárlási kirendeltségek jelen­legi alacsony létszáma már a mostani feladatok ellá­tására sem elegendő. A Gazdasági Bizottság határozatá­nak végrehajtásából adódó szélesebbkörű, újtípusú igaz­gatási feladatok szükségessé teszik a kirendeltségek lét­számának növelését. A létszámnövekedést már 1962. jú­lius 1-i hatállyal végre kell hajtani. A megyei és járási felvásárlási kirendeltségeknek 1962. II. félévében már olyan hatáskörrel kell működni és olyan feladatokat kell megoldani, amelyeket később, mint a megyei és já­rási tanácsok végrehajtó bizottságainak szakigazgatási szervei el fognak látni. Ezért a létszámnöveléssel egyben biztosítani kell a kirendeltségi munka színvonalának emelését is. Nagyon fontos tehát, hogy olyan dolgozók kerüljenek a kirendeltségekhez, akik felkészültságüknél és megfelelő szakmai gyakorlatuknál fogva alkalmasak a kirendeltségekre háruló összefogó és ellenőrző felada­tok ellátására. Ilyen szempontból elsősorban a felvásár­ló vállalatok arra alkalmas dolgozói jöhetnek számí­tásba. Felhívom a vállalatokat, hogy a kirendeltségek létszá­mának felemeléséhez nyújtsanak segítséget és az arra alkalmas dolgozókat a megyei kirendeltség vezetőjének felkérésére engedjék át. 3. A termelési, állatnévelési és hizlalási, valamint ter­ményértékesítési szerződések értelmezésével és az áru­átvétel bonyolításával kapcsolatban a vállalatok és a termelőszövetkezetek között keletkezhetnek viták. A vi­ták perenkívüli rendezése érdekében már az előző évek­ben is hoztunk létre járási szinten alkalomszerűen kü­lönböző egyeztető bizottságokat a bor-, kukorica-, és burgonya értékesítési, továbbá dohánytermelési szerző­dések stb. teljesítésével kapcsolatos vitás kérdések ren­dezésére. A Gazdasági Bizottság a termelőszövetkezetek és a felvásárló (szerződtető) vállalatok közötti árukap­csolatok megjavítása érdekében elrendelte, hogy a szer­ződések értelmezésével és az áruátadások gyakorlati bo­nyolításával kapcsolatban keletkező viták rendezésére minden járásban állandó jellegű „felvásárlási egyeztető bizottságok':-at kell felállítani. Az egyeztető bizottságom felett a felügyeletet a járási tanács vb mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó elnökhelyettese gyakorolja. A bizott­ság vezetője a járási felvásárlási igazgatási szerv (járási felvásárlási kirendeltség) vezetője. Tagjai: a járási ta­nács vb mezőgazdasági osztályának, valamint a föld­művesszövetkezet járási központjának képviselője. 4. A jelenleg érvényben levő áruátvételi, minősítési és mintavételi szabályok egy része már elavult. Ezeknek a szabályoknak nagy része még akkor került kiadásra, amikor a mezőgazdaságban az egyéni gazdaságok túlsú­lya volt a jellemző. A Gazdasági Bizottság határozata kimondja, hogy az élelmezésügyi miniszter — az ér­dekelt miniszterek és a SZÖVOSZ elnökének bevoná­sával — köteles felülvizsgálni a minősítés és mintavé­tel jfelenlegi szabályait és azokat a nagyüzemi követel* ményeknek megfelelően módosítani, hogy így az eljárás egyszerűbbé váljék és az áruk minősítésével kapcsolatos viták eldöntésénél a pártatlanság érvényesüljön. Ugyancsak felül kell vizsgálni a termelési, állatneve­lési és hizlalási, valamint terményértékesítési szerző­dések jelenlegi feltételeit és biztosítani kell, hogy ezek-« ben a vállalati és termelői érdekek egyaránt érvénye­süljenek és a szerződések a jelenleginél egyszerűbbek legyenek. A felülvizsgálat alapján a minősítési és mintavételi szabályokat tartalmazó jogszabály kiadására ugyancsak rövidesen sov kerül. 5. A felvásárlással foglalkozó valamennyi szerv és vállalat megfelelő együttműködéssel biztosítsa a felvá­sárlási munka megjavítására vonatkozó feladatok meg­valósítását. Kovács Imre s. k., élelmezésügyi miniszter Az élelmezésügyi miniszter 144/1962. (ÉlipÉ 26.) Élm M számú utasítása az 1963. évi állatnevelési és hizlalási szerződéses akciók feltételeinek megállapításáról A Gazdasági Bizottság határozata alapján 1962. július 1. napjával be kell indítani az 1963. évi szerződéses állatnevelési és hizlalási akciókat. A határozat végre­hajtását a következők szerint szabályozom: 1. Az 1963. évi állatnevelési és hizlalási akciók kere­tében köthető szerződések a következők: a) 1963. évi termelőszövetkezeti -sertéshizlalási szerző­dés, b) 1963. évi sertéshizlalási szerződés, c) 1963. évi kocatartási és süldőnevelési szerződés, d) 19G3. évi süldőnevelési szerződés, e) 1963. évi süldőkoca hitelezési-kihelyezési szerződés, /) 1963. évi bika- és tinóhizlalási szerződés, g) 1963. évi üszőhizlalási szerződés, h) 1963. évi felnőtt szarvasmarhahizlalási szerződés i) termelőszövetkezeti borjúnevelési szerződés, j) 1963. évi kis súlyú növendékmarha nevelési szerző­dés. 2. Az 1. pontban említett szerződésekre a 143 1960. (Élip É 26.) Élm M. számú utasítással jóváhagyott 1982. évi állatnevelési és hizlalási szerződések feltételei az irányadók az utasítás mellékletében foglalt főbb változ­tatásokkal. 3. A szerződéskötéseket haladéktalanul meg kell kez­deni. Az 1963. évi felnőtt szarvasmarhahizlalási szerző­déskötések megindításának, valamint az egyes szerződés­kötések befejezésének időpontjáról külön rendelkezésem alapján az állatforgalmi igazgatóság intézkedik. 4. Az állatforgalmi igazgatóság és a megyei állatfor­galmi vállalatok kötelesek gondoskodni a szerződéses akciók minél szélesebb körben történő meghirdetéséről és eredményes lebonyolításáról. '

Next

/
Thumbnails
Contents