Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)
1962 / 44. szám
44. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 513 5. Ez az utasítás megjelenése napján lép hatályba; a szerződéses akciók lebonyolításával kapcsolatos kérdésekben az Élelmezésügyi Minisztérium állatforgalmi igazgatóságának rendelkezései az irányadók. Dr. Dabrónaki Gyula s. k., az élelmezésügyi miniszter első helyettese Melléklet a 144 1962. (Élip E 26.) Élm M számú utasításhoz Az 1963. évi állatnevelési és hizlalási szerződéseknek az 1952. évre érvényes szerződésektől eltérő feltételei 1. Valamennyi szerződésből törölni kell az eddig alkalmazott alábbi szövegrészeket: „Az akadályértesítési kötelezettség emulasztása esetén nem mentesíthető a termelő a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha a szerződést nem vagy késedelmesen teljesíti', továbbá „Jelen szerződés nem teljesítése esetén előállott és kötbért meghaladó károkért az a szerződő fél felelős, akinek magatartása miatt a kár bekövetkezett", végül „Az állatelhullásnak tényét másként, mint állatorvosi igazolással nem lehet igazolni." 2. Az egyes szerződésekben a termelőszövetkezetek részére térítendő kamatátalány mértékét a megrövidült hizlalási időtartamnak megfelelően kell mérsékelni. 3. A sertésre vonatkozó szerződésekből kimarad az az előírás, amely szerint a termelő az átadásnál nyilatkozni köteles arra, hogy az átadott sertés nem vemhes. 4. Az 1963. évi kocatartási és süldőnevelési szerződésekből, valamint az 1963. évi süldő-koca hitelezési-kihelyezési szerződésekből minthogy ilyen szerződéseket az állatforgalmi vállalatok csak egyéni állattartókkal kötnek, a termelőszövetkezetekre vonatkozólag eddig előírt feltételek kimaradnak. 5. Az 1963. évi termelőszövetkezeti sertéshizlalási szerződések átadás-átvételi időpontjára vonatkozó feltételei a következők szerint módosulnak: „Az átadásra kész sertéseket a felek által kölcsönösen meghatározott időben és rakodóállomáson — mely 10 km-nél nagyobb távolságra nem lehet a tsz telephelyétől — kell átadni, illetőleg átvenni. A rakodóállomásra a tsz az állatokat saját költségén tartozik kiszállítani." 6. A szarvasmarhára vonatkozó szerződések kiegészülnek az alábbi szöveggel: „Amennyiben a szerződéssel lekötött szarvasmarha az átadáskor gümőkórosnak minősül, az állatforgalmi vállalat a vételárból kg-ként 20 fillér levonást köteles eszközölni. Abban a kérdésben, hogy mely szarvasmarha minősül gümőkórosnak, illetőleg a gümőkórmentességet hogyan kell igazolni, az érvényben lévő jogszabályok az irányadók. A gümőkórmentességre vonatkozó igazolást a termelő az átadáskor köteles az átvevőnek átadni." 7. Az 1963. évi bika- és tinóhizlalási szerződésekből, továbbá az 1963. évi felnőtt szarvasmarha-hizlalási szerződésekből, valamint az 1963. évi kis súlyú növendékmarha nevelési szerződésekből elmarad az a szövegrész, hogy az állattartó az állatot köteles az állatforgalmi vállalatnak állami szabad vágómarha áron átadni azokban az esetekben, amikor a vállalat az állat nem kielégítő fejlődése miatt a szerződést felbontja. A törölt szöveg helyett a szerződésbe olyan rendelkezést kell felvenni, hegy a szerződés felbontása esetén a termelő az előleget 15 napon belül köteles visszafizetni. 8. A termelőszövetkezeti borjúnevelési szerződésben kikötött kötbér mértéke a következők szerint módosul: a) a késedelmi kötbér mértéke bika-, tinóborjú esetében naponként 10 Ft, összesen azonban legfeljebb 1009 Ft, üsző esetében naponként 8 Ft, összesen azonban legfeljebb 800 Ft; b) a meghiúsulási kötbér mértéke bika-, tinóborjú esetében 2000 Ft, üsző esetében 1600 Ft. Vegyes rendelkezések A termelőszövetkezeti tagok SZTKés nyugdíjjárulékának a pénzbeli előlegezésnél történő figyelembevétele A termelőszövetkezeteknek a tagok utáni SZTK- és nyugdíjjárulékot (a továbbiakban: SZTK-díjat) a tagok helyett ki kell fizetniök és a helyettük kifizetett öszszeget járandóságaikból (munkaegységrészesedés; nem munkaegység szerinti részesedés, prémium, földjáradék, közös értékesítésre átadott termék értéke stb.) le kell vonniok. A bankfiók a készpénzelőlegezés megállapításánál már folyósított előlegként a 382. sz. számla egyenlegét vette figyelembe. Az egyenleg valamennyi tag SZTK-díjterhelését, így a nem dolgozó tagokét is tartalmazta. Ez a módszer egyes termelőszövetkezeteknél jelentősen csökkentette az előlegezés lehetőségét. Ennek elkerülése érdekében — az MNB Mezőgazdasági Igazgatóságával történt megállapodás alapján — azoknál a termelőszövetkezeteknél, ahol a nem dolgozó tagoktól le nem vonható SZTK-díjak összege az előlegezésnél zavart okoz, az 1962. évben a következők szerint lehet eljárni: 1. A 382. sz. számlán az SZTK-díjakból annyi szerepelhet, amennyi a munkaegységrészesedés terhére a dolgozó tagoktól elszámolásra, azaz levonásra került. Ezért június 30-ával a munkaegységrészesedésből eddig le nem vonható SZTK-díjakat a 382. sz. számláról át kell könyvelni (az analitikus számlákon történő egyidejű könyveléssel) a) az olyan tagok esetében, akiknek földjáradék jár, a 3722. Tagok pénzbeni földjáradék előlege számla terhére, b) a prémiumban részesülő tagok esetében a 3712. Tagok pénzbeni prémium előlege számla terhére, c) a nem munkaegységre dolgozók esetében (százalékos, részes) a 384. Tagok pénzbeni egyéb részesedés számla terhére,
