Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)
1962 / 44. szám
44. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 511 21. A mérnöktovábbképzésben résztvett mezőgazdasági mérnökök törzslapjára a munkáltató köteles feljegyezni a tanfolyam időpontját és a tanfolyamon szerzett minősítést. 22. A tanfolyamok hallgatóinak igazolatlan hiányzásáról, valamint a tanulmányi fegyelmet sértő magatartásáról a kijelölő szervet értesíteni kell. Ilyen esetekben a hallgatót küldő (kijelölő) szerv a hallgatóra eső költségeket egészben vagy részben hallgatóra háríthatja. Petőházi Gábor s. k., földművelésügyi miniszterhelyettes Az élelmezésügyi miniszter 139/1962. (Élip É 25.) Élm M számú utasítása a mezőgazdasági termékek felvásárlásával foglalkozó szerveknek és vállalatoknak a felvásárlási munka megjavításával kapcsolatos feladatairól A Gazdasági Bizottság foglalkozott a felvásárlási munka megjavításával kapcsolatos kérdésekkel és megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése lehetővé és egyben szükségessé teszi a felvásárlási munka további fejlesztését, elsősorban a termelőszövetkezetek és a felvásárló (szerződtető) vállalatok árukapcsolatainak megjavítása és a tanácsi szervek összefogó szerepének további erősítése útján. Az 1070 1957. Korm. számú határozatban biztosított összefogó jogköröm alapján a Gazdasági Bizottság határozatának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat — a földművelésügyi miniszterrel, valamint a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökével egyetértésben — az alábbiakban foglalom össze: í. A Gazdasági Bizottság határozata alapján a felvásárlás helyi igazgatási szervezetének (megyei és járási felvásárlási kirendeltségek) hatásköre kibővül és feladatukat képezi a felvásárlásban résztvevő állami és földművesszövetkezeti szervek felvásárlási tevékenységének fokozottabb ellenőrzése. Az ellenőrzési munka fő célja annak biztosítása, hogy az áruátvételeknél a népgazdaság egyetemes érdekei jussanak kifejezésre és ez a munka ne torzuljon el se a vállalati, se a termelőszövetkezeti érdekek irányába. Az ellenőrzésnek további feladata, hogy lehetőség szerint megelőzze a termelőszövetkezetek és a vállalatok közötti viták keletkezését. Az ellenőrzés mozdítsa elő, hogy a vállalatok nagyobb gondossággal készüljenek fel a szerződések teljesítésére és tartózkodjanak minden olyan eljárástól, amely vitára, vagy súrlódásra adhat alkalmat. Az ellenőrzés kizárólag a vállalatok felvásárlási tevékenységére terjed ki, tehát semmilyen vonatkozásban nem érintheti a vállalatok egyéb gazdálkodási tevékenységét és így nem befolyásolja gazdasági önállóságukat. A felvásárlás igazgatási és vállalati apparátusának további jó együttműködése és ezen keresztül a felvásárlási munka megjavítása érdekében az alábbi intézkedéseket kell tenni: a) A felvásárlási munka megjavítása szükségessé teszi a jelenleginél szorosabb együttműködést a felvásárlás igazgatási és vállalati szervezete között. Ennek megfelelően rendszeresebb kapcsolatot kell kiépíteni a vállalatok, ezek kirendeltségei, telepei és a megyei, valamint járási felvásárlási kirendeltségek között. Kapcsolatot kell fenntartani a vállalatok felsőbb és középirányító szerveinek is a felvásárlás igazgatási szervezetével. b) A felvásárlási tervek és szerződéskötési előirányzatok teljesítéséről a megyei, járási, sőt községi tanácsok végrehajtó bizottságainak rendszeres tájékoztatása* a megyei és járási felvásárlási kirendeltségek feladata. Ennek érdekében a felvásárló (szerződtető) vállalatok kötelesek a szükséges adatokat rendszeresen átadni a kirendeltségek részére. c) A felvásárlás igazgatási és vállalati apparátusa között olyan együttműködést kell kialakítani, amely biztosítja a felvásárlások végrehajtása során jelentkező problémák, illetőleg az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok maradéktalan megszüntetését. 2. A felvásárlás igazgatási szervezetének megerősítése és a tanácsi szervek összefogó tevékenységének szélesítése érdekében — a Gazdasági Bizottság határozata alapján — az alábbi intézkedésekre kerül sor: A felvásárlás igazgatási szervezete — a megyei és járási felvásárlási kirendeltségek — eddig az Élelmezésügyi Minisztérium apparátusaként működött. Kötelesek voltak azonban már eddig is szoros kapcsolatot tartani a megyei és járási tanácsok végrehajtó bizottságaivá1 jj rendszeresen beszámoltak a felvásárlás alakulásáról, az azt befolyásoló tényezőkről és emellett ellátták a tanácsok végrehajtó bizottságai mellett a felvásárlással kapcsolatos szakigazgatási feladatokat. Ez a szervezeti forma eddig helyesnek és eredményesnek bizonyult. A kirendeltségek a tanácsi szervekkel együttműködve általában biztosítani tudták, hogy a felvásárlási munkában a népgazdasági érdekeknek megfelelő központi irányítás érvényesüljön. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésével, a területi tervezés rendszeres kialakításával, valamint a termelés operatív szervezési feladatainak a járási tanácsokhoz történő koncentrálásával lehetővé és egyben szükségessé válik a felvásárlás igazgatási szervezetének a tanácsapparátusba való beépítése és ezen keresztül a termelés és felvásárlás összefogásával kapcsolatos tanácsi munka erősítése. Ennek megfelelően a Gazdasági Bizottság úgy határozott, hogy az Élelmezésügyi Minisztérium megyei és járási felvásárlási kirendeltségei 1963. január 1-től kezdődően a megyei és járási tanácsok végrehajtó bizottságainak külön szakigazgatási szerveként működjenek. A határozat szerint a megyében felvásárlási osztályt, a járásokban pedig felvásárlási csoportot kell szervezni. A megyei tanácsok vb felvásárlási osztályai és a járási tanácsok vb felvásárlási csoportjai kettős irányítás alatt álló szervek lesznek. A szakirányítást az Élelmezésügyi Minisztérium, a közvetlen irányítást pedig az illetékes tanácsok végrehajtó bizottsága, illetve a vb me» zőgazdasági ügyekkel foglalkozó ' elnökhelyettese fog]a ellátni.
