Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 43. szám

500 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 43. szám4 társulatok területét is ilymódon (egyesülés, illetőleg új társulatok szervezése útján) kell rendezni. 26, B. Azoknak a társulatoknak, amelyeknek érdekeltségi területe túlnyomó részben termelőszövetkezeti használatban van, talajvédelmi létesítményeik megvalósításához a szükséges talajjavítóés mésztrágyaan agokat, továbbá facsemetéket, suhángokat, követ, cementet, rőzsét," fa- és más építőanyagot az állam a rendeltetési állomásra leszállítva, térítés nélkül adja. A vízügyi igazgatóságok ezeknek az igényeknek az összegyűjtését, továbbá az igényelt anyagoknak a társulat részére kellő időben történő leszállítását díjtalanul segítsék." 10. Az U. 27. és 28. pontja hatályát veszti 11. Az U. 32—34. pontja helyébe az alábbi rendelkeznek lépnek: „32. A víiügyi igazgatóságok által a termelőszövetkezetek részéré vészett oly?n mezőgazdás-M rtclpi munkáért, amelyet a gépállomások is vó^eznek, a gépállomási díjtételeket kell felszámítani. 33. Az olyan gépi munkákárt, amelyeket a gépállomások nem végeznek, a díjat az 1961. január 1-én életbelépett mezogazdrsági vízépítési költségnormák alapján 20° 0-os általános költség hozzáadásával és haszon nélkül kell elszámolni. A Vízügyi Építő Vállalat ebből származó bevételi kiesését korrekcióként kell figyelembe venni. 34. A talajjavítás és talajvédelem gépi földmunkáinak díját 50° o-ban az állam viseli. Ennélfogva az ilyen munkák számláiban fel kell tüntetni a bruttó összeget, a termelőszövetkezet által a vízügyi szerv részére közvetlenül fizetendő összeget. Az 50° 0 engedménynek a vízügyi szerv rcszére való megtérítése a 172/1960. (P K 23.) PM számú utasítás 1. §-ának (8) bekezdése szerint a gépállomások megyei igazgatóságai által történik, aminek érdekében a vízügyi szervnek a következőképpen kell eljárnia: a) a végzett munka 50%-os kedvezménnyel csökkentett, a termelőszövetkezet által térítendő ellenértékéről' ,.MNB. 1. Tsz." jelű formanyomtatványt kell kiállítani a termelőszövetkezet bankszámlája terhére; b) az engedmény 50%-os összegéről az „MNB. 1." jelű nyomtatványt kell kiállítani a termelőszövetkezetek székhelye szerint illetékes Állami Mezőgazdasági Gépállomások Megyei Igazgatósága ,.157. Tsz. ártámogatás elszámolási számla" terhére; c) mindkét formanyomtatványt együtt kell benyújtani a termelőszövetkezet számláját vehető bankfiókhoz és mellékelni kell a számla, továbbá i munka elvégzését igazoló bizonylat (átvételi elismervény) egy-egy eredeti példányát." 12. Az U. a következő 42/A ponttal egészül ki: „42/A. A gépjavítás díjának beszedésénél a 34, pont rendelkezései az irányadók." 13. Az utasítás rendelkezéseit 1962. január 1. napjától kezdődő hatállyal a folyamatban levő munkákra is alkalmazni kell. Egyidejűleg az U, 47, pontja hatályát veszti. Dégen Imre s. k., az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője Vegyes rendelkezések ÁLLÁSFOGLALÁSOK Államigazgatási jog A 12.840/1948. (XII. 29.) Kortn. számú rendelet helyes alkalmazása lakbérmegállapítási ügyekben A 12.840/1948. (XII. 29.) Korm. számú rendelet alapján történő lakbérszámításoknál — különösen modern építészeti megoldások szerint épült lakások esetében —• vita merült fel két kérdésben. Az egyik kérdés az, hogy a bérmegállapításnál számításba kell-e venni az előszoba alapterületét; a másik pedig az, hogy az ajtóval el nem látott, külön nem fűthető, de jellege (alapterülete, padlózata, közterületre vagy udvarra néző ablaka) szerint egyébként szobának számítható helyiség további szobaként figyelembe vehető-e. Az első kérdés vonatkozásában a helyes álláspont az, ha az előszoba alapterületét figyelembe veszik a bérszámítás alapjául szolgáló alapterület megállapításánál; A hivatkozott jogszabály 1. §-ának (5) bekezdésében adott felsorolás a lakószobákat, a hallt, a konyhát és a fürdőszobát említi, ezek mellett a hall után zárójelben hivatkozik az előtérre. Az előtér fogalmába az előszoba is beletartozik. A helyes fogalommeghatározásnál a lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) M. T. sz. rendelet végrehajtási utasítása, a 15/1957. (III. 7.) Korm. számú rendedet 5. §-ából kell kiindulni. Ez tartalmazza a lakáshoz tartozó helyiségek felsorolását. E szerint pedig az előtér az előszobával esik egy tekintet alá. Téves volt tehát egy konkrét ügyben elfoglalt az a bírói álláspont, amely a lakbér megállapításnál figyelmen kívül hagyta az előszoba alapterületét. A második kérdésnek a lakbér összege, sőt a lakbérpótlék fizetése szempontjából van jelentősége. A lakbérmegállaprtásnál a 12.840/1948. (XII. 29.) Korm. számú rendelet más felső határt állapít meg az egyszobás és mást a két, vagy háromszobás lakások alapterületének kiszámításánál. Az 1. § (3) bekezdése értelmében az egyszobás lakás alapterületénél legfeljebb 40, a kétszobásnál 68, a háromszobásnál 80 m2-t enged számításba venni. Ha már most az ajtóval el nem választott második helyiség nem volna külön szobaként figyelembe vehető, akkor csak az egyszobás lakásra vonatkozó maximális alapterületet lehetne számításba venni. Éppen ezért vizsgálat alá kell venni a vitás helyiség jellegét. A 35 1956. (IX. 30.) • M. T. számú rendelet és ennek 15/1957. (III. 7.) Korm. számú végrehajtási utasítása nem határozza meg a lakószoba fogalmát. Az utóbbi rendelet 3. §-ának (2) bekezdése nem a lakószoba, hanem a lakás céljára alkalmas helyiség fogalmát határozza meg. E