Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 43. szám

43. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 501 szerint lakás céljára alkalmas az a helyiség, amelynek közterületre vagy udvarra (kertre) nyíló ablaka, udvarra vagy az épület belső részére nyíló bejárata, melegpadlója van és fűthető (füstcsatornája van) vagy pedig ily módon átalakítható. Ezek az ismérvek azonban feleletet adnak arra a kérdésre is, hogy mi tekinthető lakószobának. Az általában sohasem vitás, hogy az egyik szobából nyíló, de ajtóval el nem látott másik helyiség lakás céljára alkalmas-e. Abban a kérdésben pedig, hogy mikor tekinthető ez a helyiség külön szobának, a Tanácsok Közlönyének 1960. évi 76. számában közzétett É. M.— P. M. közös állásfoglalás ad útbaigazítást. Eszerint a fenti ismérveken kívül a 6 m2 minimális alapterület, valamint a nyílás mérete játszik szerepet. Ha a két helyiség közötti válaszfalon levő ajtó nélküli nyílás mérete a lakásban általánosan alkalmazott ajtóméreteket lényegesen (a válaszfal szélességének legalább felerészét) meghaladja, akkor a helyiségeket egy, ellenkező esetben pedig két lakószobaként kell számításba venni. Ez a lakbérpótlékkal kapcsolatos állásfoglalás a bérmegállapításnál is alkalmazható. Ezek után fennmacad a fűtés lehetőségének a vizsgálata. Itt nincs döntő jelentősége annak, hogy a falnyílással elválasztott helyiség külön, avagy csak a másik helyiségből (az ott elhelyezett fűtőszerkezettel) fűthető. Ea tehát a fűtőszerkezet csak az egyik (minden valószínűség szerint a nagyobb kiterjedésű) helyiségben van, ezzel az ajtónyíláson keresztül egyben a másik (kisebbik) helyiség is fűthető, mert ezt a fűtőtestet nyilván már a másik helyiségre is tekintettel méretezték. Az ilyen helyiség tehát lakószobának tekintendő. Legfőbb Ügyészség törvényességi óvásának alapjául szolgáló konkrét esetben egy modern lakás két egymásba nyíló helyiségéről (mindkettő 12 m^-nél is nagyobb), nagy kiterjedésű (10 m?) előszobáról, konyháról, kamráról és fürdőszobáról volt szó. A kisebb helyiségnek és a nagyobb helyiségnek egyaránt utcára néző ablaka van, melegpadlósak, a nagyobb helyiségen keresztül mindkettő fűthető s egymástól a lakásban általánosan használt ajtónyílásnál nem nagyobb falnyílással vannak elválasztva, ezért a törvényességi óvás folytán hozott törvényességi határozat is mindkét helyiséget lakószobának minősítette és a lakbér megállapításánál a két lakószoba, az előszoba, a konyha és a fürdőszoba alapterületét vette számításba a 68 m2-es maximum figyelembevétele mellett. Meg kell jegyezni, hogy ugyancsak a két szoba figyelembevételével kerülhet sor a lakbérpótlékfizetési kötelezettség megállapítására is. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. III. 20.486/1962. számú határozata alapján. A törvényességi óvást a fővárosi főügyészség kezdeményezte.) Munkajog Munkaügyekben benyújtott óvásokban a TEB határozat hatályon kívül helyezésének indítványozása A munkaügyekben benyújtott óvások gyakorlatát vizsgálva megállapítható, hogy az óvások egy részében a megyei főügyészségek az óvás iránti kérelmekben megjelölt és az egyeztető bizottság előtt fel nem merült bizonyítékok (tanúk, okiratok, stb.) alapján — különösebb vizsgálat nélkül — óvással élnek és az 1959. évi 9. sz. tvr. 9. §. (3) bekezdésére hivatkozással, az óvással megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és a fél által kért bizonyítás eredményétől függően, új TEB. határozat meghozatalát indítványozzák. A TEB. az ilyen indítvánnyal benyújtott óvások esetén formailag hatályon kívül helyezi a határozatát, de figyelemmel arra, hogy az ügyészi óvás alapján lefolytatott bizonyításkiegészítés a legtöbb esetben a bizonyítékoknak a korábbi határozatban történt mérlegelésétől eltérő eredményre nem vezet, újból az óvással megtámadott korábbi határozatát hozza meg. Tekintettel arra, hogy a TEB. az ügyészség bizonyítási indítványának ál* tálában helyt ad, több ügyészség óvási gyakorlatában az eredményes óvások számának növelésére irányuló törekvést tapasztaljuk. A helyes munkaügyi óvási gyakorlat kialakítása érdekében iránymutatásként az alábbiakat közöljük: 1. Ha a munkaügyi vita irataiban a TEB határozat alapjául feltüntetett tényekre közvetlen bizonyíték nincs és így a határozat megalapozatlan, a TEB határozatát érdemben kell óvással megtámadni és az óvás indítványi részében a határozat hatályon kívül helyezését és új törvényes határozat hozatalát kell kezdeményezni. [Pl. amikor a Mt. 29. § (1) bek. c) pontja alapján történt felmondás esetén az egész munkaügyi eljárás során nem merült fel olyan közvetlen bizonyíték, amely a dolgozó alkalmatlanságát alátámasztotta volna.] 2. Ha az óvás iránti kérelmet előterjesztő panaszos a határozat alapjául szolgáló tényeket, körülményeket megdöntő olyan adatokra hivatkozik, amelyek valósága ügyészi vizsgálat esetén könnyen megállapítható, az ügyészség a kivizsgálást saját hatáskörében foganatosítsa és annak eredményétől függően tegyen ügyészi intézkedést. (Pl. a dolgozó azt állítja a panaszában, hogy négy vagy több eltartott családtagja van és más önálló keresettel rendelkező személy a családjában nincs. Erre figyelemmel az átszervezéssel szemben felmondási korlátozás védi, melyet a TEB. nem vizsgált. [Mt. V. 38. §. (1) bek. a) pontja.] 3. A dolgozó által előadott olyan új tények esetén^ amelyekre a TEB bizonyítási eljárása nem terjedt ki (pl. áthelyezése miatt óvást kér a dolgozó, mivel az igazgató áthelyezési utasítása számára aránytalanul súlyos sérelmet jelentett), az ügyészség óvásában a bizonyítás kiegészítését és csak annak eredményétől függően indítványozza a TEB határozat hatályon kívül helyezését. Így elkerülhető lesz a TEB határozat kizárólag formális hatályon kívül helyezése. (Pl. ha utólag bebizonyosodik, hogy a dolgozó érvelése nem volt alapos és a népgazdasági érdekből történt áthelyezés reá nézve nem járt aránytalanul súlyos sérelemmel.) 4. Az új tényekre és bizonyítékokra alapított óvás iránti kérelmek esetén gondosan vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy a fél által előterjesztett bizonyítékokat a TEB mérlegelési jogkörben elbírálta-e, illetve a felajánlott bizonyítástól a mérlegelési jogkörben meghozott panaszolt határozat megváltoztatása alaposan elvárható-e. Ha a fél bizonyítási indítványa ellenére a TEB határozat kellően megalapozottnak látszik, az óvás benyújtását mellőzni kell. (Pl. Ha a vállalat a TEB előtt okirattal igazolta, hogy átszervezést kellett végrehajtania, nem kell óvást be* nyújtani azért, hogy a TEB a panaszos által megnevezett olyan tanúkat hallgasson ki, akik az okirattal bizonyított tényt akarják megcáfolni.) Polgári jog A bíróság az albérleti díjat indokolt esetben akkor is mérsékelheti, ha az nem haladja meg a jogszabályban megengedett mértéket Az albérleti díj megállapítása iránti perekben a gya* korlatban vitássá vált, hogy joga van-e a bíróságnak aa albérleti (bútor és egyéb berendezési tárgyak használat táért járó) díjat olyan esetben is mérsékelni, ha a bérlő H 3/1960. (I. 10.) Korm. számú, illetőleg a 3/1960. (VIIL 28.) É. M.—P. M. számú együttes rendelet által megengedett mértéket meg nem haladó, vagy azt el sem érő albérleti díjat követel. Így pl. egy törvényességi óvás alapjául szolgáló ügyben a felperes lakáscsere útján költözött be a lakásba. A lakáscsere alkalmával a lakásban albérlőként lakó