Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 41. szám

41. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 471 (5) Elkobzásnak helye van akkor is, ha a pénz vagy egyéb dolog nem az elkövető tulajdona, de a tulajdonos a szabálysértés elkövetéséről előzetesen tudott. (6) Ha azt a pénzt vagy egyéb dolgot, amelyre a szabálysértést elkövették, nem lehet elkobozni, az elkövetőt az elkobzás alá eső érték megfizetésére kell kötelezni. (7) A szabálysértési hatóság az elkobzás, illetve az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés kimondását mellőzheti, ha az az elkövetőre a szabálysértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene. (8) Az elkobzást akkor is ki lehet mondani, ha szabálysértési eljárás az elkövető halála, távolléte vagy a jogszabályban meghatározott egyéb ok miatt nem indult vagy azt ugyanilyen okok miatt megszüntették. (9) Az eljárásra a megyei tanács székhelyén levő járási tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya illetékes. A Budapesti V. Kerületi Tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának illetékessége Budapest területére, a megyei tanács székhelyén levő járási tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának illetékessége pedig az illető megye területére terjed ki. (10) Ha a szabálysértést több szabálysértési hatóság területén követték el, vagy ha az elkövetés helyét nem lehet megállapítani, az a szabálysértési hatóság illetékés, amely az ügyben korábban intézkedett. Pénzügyi szabálysértés 55. §. (1) Az adócsalás bűntettéről és a pénzügyi szabálysértésre vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 1959. évi 18. számú törvényerejű rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „5. § (1) Pénzügyi szabálysértés a) a Btk 248. §-ában meghatározott cselekmény, ha annak folytán az adó csökkenése az ötezer forintot nem haladja meg, és az elkövetőt adócsalás bűntette miatt a cselekmény elkövetését megelőző öt éven belül nem ítélték szabadságvesztésre; b) a Btk 248. §-ában meghatározott cselekmény, ha gondatlanul követik el; valamint c) a jogszabály által pénzügyi szabálysértésnek nyilvánított cselekmény; d) az adóra, illetékre vagy jövedékre vonatkozó jogszabály megsértése, ha az a Btk 248. §-a szerint nem minősül bűntettnek." (2) Az 1959. évi 18. számú törvényerejű rendelet 5. §-a,a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az adóbevétel csökkenésének megállapítása során nem vonhatók egybe a) a különböző adónemekre vonatkozóan eltitkolt adóösszegek; b) az egyes bevallási időszakra eső eltitkolt adóösszegek, amennyiben a bevallási idő félév vagy ennél hosszabb időszak. (4) E § alkalmazásában adó alatt az illetéket és az illeték módjára lerovandó díjat is érteni kell." Vámszabálysértés 56. §. (1) Vámszabálysértés a Btk 249. §-ában meghatározott cselekmény, ha a) olyan árura követik el, amelynek belföldi forgalmi értéke ötezer forintot nem halad meg és az elkövetőt vámbűntett miatt a cselekmény véghezvitelét megelőző öt éven belül nem ítélték szabadságvesztésre; b) azt gondatlanul követik el. (2) Vámszabálysértés a vámjog szabályozásáról szóló, s az 1955. évi 7. számú tvr-rel módosított 1954. évi 16. számú tvr. 29. §-ának c), d) és eí pontjában meghatározott cselekmény. (3) A pénzbírságra és az eljárásra a vámszabálysértésre vonatkozó általános rendelkezések alkalmazandók. Tulajdon elleni szabálysértés 57. §. (1) Szabálysértés miatt háromezer forint pénzbírsággal sújtható, aki kétszáz forintot meg nem haladó érték tekintetében lopást, sikkasztást, csalást, jogtalan elsajátítást vagy rongálást kö« vet el. (2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés, és az elkövető egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő munkával büntetendő, ha a lopás, sikkasztás, csalás, rongálás a Btk 295., 296., vagy 302. §-aiban foglalt valamely körülmény folytán súlyosabban minősül. Társadalmi tulajdont károsító lopás és csalás esetében a Btk 296. §-a szerinti minősítő körülmény is kizárja az (1) bekezdés alkalmazását. (3) Az értékhatár megállapítása végett értékegybefoglalásnak' van helye, ha az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények bármelyikét egy vagy több alkalomból követte el. (4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény tárgya élőfa, döntött fa, faanyag vagy erdei termék, a dolog értékéül annak az erdei érték- és árszabályzatban meghatározott értékét, az okozott kár összegéül pedig azt az összeget kell tekinteni, amelyet külön jogszabály alapján a sértettnek kártérítésül meg kell állapítani. (5) Tulajdon elleni szabálysértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója (Btk 114. §).