Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 33. szám

33. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 399 Viszontkereset 31. §. (1) Az alperes a határozat meghozataláig a felperes ellen viszontkeresetet indíthat, ha az így érvényesíteni kívánt követelés a felperes kereseti követelésével azonos jogviszonyból ered, azzal összefügg, vagy a viszontkövetelés a felperes kereseti követelésével széniben beszámításra alkalmas. (2) A viszontkeresetet lehetőleg a keresettel együttesen kell tárgyalni, ha azonban a viszontkereset elbírálása az eljárást hátráltatná és a kereset anélkül is elbírálható, a döntőbizottság a viszontkereset tárgyalását elkülönítheti. (3) Ha a viszontkereset az eljáró döntőbizottság hatáskörét meghaladja és annak külön tárgyalása és eldöntése nem célszerű, az ügyet — a kereset és viszontkereset együttes tárgyalása és eldöntése végett — ahhoz a döntőbizottsághoz kell áttenni, amelynek hatáskörébe a viszontkereset tartozik; egyébként az eljáró döntőbizottság a hatáskörét meghaladó viszontkereset tárgyalását megtagadja. Perbehívás 32. §. (1) Az a fél, amelyik pervesztessége esetére harmadik személy ellen követelést kíván érvényesíteni vagy harmadik személy követelésétől tart, ezt a harmadik személyt a határozat meghozataláig szavatosként perbehívhatja. Szavatosként történő perbehívásnak akkor is helye van, ha az eljáró döntőbizottság hatásköre a perbehívott harmadik személyre vagy a vele szemben felmerült vitás ügyre nem terjed ki. (2) Ha a döntőbizottság a fél és a szavatos között kelezetkezett igényt is el kívánja dönteni, — feltéve, hogy erre hatásköre van és ennek a jelen rendeletben megállapított egyéb feltételei fennállanak — a szavatost az eljárásba félként kell bevonni. Az ügyek egyesítése 33. §. (1) A döntőbizottság együttes tárgyalás és eldöntés végett elrendelheti az előtte folyamatban levő olyan ügyek egyesítését, amelyek ugyanazon felek között vannak folyamatban vagy amelyeknek tárgya egymással összefügg. (2) Az ügyek egyesítésének — a 12. § keretein belül — különböző döntőbizottságok előtt folyamatban levő ügyek tekintetében is helye van. Az egyesítés elrendelése esetében a döntőbizottság köteles az eljárást az egyesítést elrendelő másik döntőbizottságnak átengedni. Ha az egyesítést mindkét döntőbizottság elrendelte, a továbbiakban az jár el, amelyik az egyesítés felől korábban határozott. Bizonyítás 34. §. (1) A bizonyítás tekintetében a döntőbizottság got a felek indítványai nem kötik. (2) A döntőbizottság a bizonyítást rendszerint a tárgyaláson veszi fel, de evégből más döntőbizottságot, bíróságot vagy hatóságot is megkereshet és a szükséges tájékozódást távbeszélőn is beszerezheti. (3) A felek és a szavatosok, illetőleg képviselőik és ügyintézőik kötelesek a tényállást a valóságnak megfelelően előadni, a hozzájuk intézett kérdésekre a valóságnak megfelelően válaszolni és a rendelkezésükre álló összes bizonyítékokat a döntőbizottság elé tárni még akkor is, ha ez a félre nézve kedvezőtlen döntést eredményezhet. A nyilatkozattétel vagy a bizonyítékok előterjesztésének megtagadása, avagy a valóságnak meg nem felelő nyilatkozattétel esetében a döntőbizottság a szükséges intézkedés megtételével (52. §) az ügyet a rendelkezésre álló adatok alapján eldöntheti. (4) A tanút vagy szakértőt kihallgatásának megkezdése előtt figyelmeztetni kell a hamis tanúzás, illetőleg a hamis véleményadás következményeire. (5) Ha a tanú vagy szakértő szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg vagy tanúzási, illetőleg véleményadási kötelességének nem tesz eleget, vele szemben a polgári peres eljárásban irányadó rendelkezések szerint lehet eljárni. Egyezség 35. §. (1) A döntőbizottságnak arra kell törekednie, hogy a felek között megfelelő egyezséget hozzon létre. Evégből a döntőbizottság az eljárás bármelyik szakaszában felhívhatja a feleket egyezség kötésére és az egyezségre határozott javaslatot is tehet. (2) Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak és a népgazdaság érdekeinek, a döntőbizottság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja és az eljárást folytatja. (3) A döntőbizottság által jóváhagyott egyezségnek ugyanolyan hatálya van, mint a döntőbizottság határozatának. Az eljárás megszüntetése 36. §. Ha az eljárás továbbfolytatása — a felperesnek a keresettől elállása folytán (30. §) vagy egyéb okból — szükségtelenné válik, a döntőbizottság az eljárást végzéssel megszünteti.