Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 33. szám

400 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 33. szám. A jegyzőkönyv 37. §. (1) A tárgyalásról és a tárgyaláson kívül tör^ tént meghallgatásról [29. § és 28. § (2) bek.] nyomban jegyzőkönyvet kell felvenni. (2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a döntőbizottság elnevezését, az ügy számát, az eljáró döntőbíró, a jegyzőkönyvvezető, valamint a felek, a szavatosok és a felügyeleti szerveik, úgyszintén a tárgyaláson jelenlevő képviselőik nevét, az eljárás tárgyát és értékét, továbbá a tárgyalás helyét és idejét. (3) A jegyzőkönyv röviden tartalmazza a feleknek és a szavatosoknak az iratokból ki nem tűnő nyilatkozatait, a felmutatott, de az ügyirathoz nem csatolt okiratoknak az ügy eldöntése szempontjából lényeges adatait és tartalmát, valamint a tanúk és szakértők nevét, foglalkozását, lakáscímét és az igazmondási kötelességre való figyelmeztetés megtörténtét, továbbá a tanúk vallomását és a szakértők véleményét, az egyezséget, végül a határozathozatal szempontjából jelentős egyéb körülményeket. (4) A jegyzőkönyvet a döntőbíró, a jegyzőkönyvvezető, a felek és a szavatosok (képviselőik), a tanúk, illetőleg a szakértők írják alá. A jegyzőkönyv hitelességéhez csak a döntőbíró aláírása szükséges. Az eljárási költség és illeték 38. §. (1) A döntőbizottsági eljárásban költség megállapításának helye nincs. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a szakértői költségekre, valamint az egyik fél eljárási fegyelmet sértő mulasztásával a másik félnek indokolatlanul okozott költségekre. A döntőbizottság ezenfelül az eset körülményei szerint az új bizonyítékra alapított felülvizsgálati kérelmet [44. § (1) bek b) pontja] előterjesztő felet is kötelezheti azoknak a költségeknek a megtérítésére, amelyeket az ügynek a felülvizsgálat során elrendelt újratárgyalása a másik félnek okozott. (2) A döntőbizottsági eljárás illetékköteles, a döntőbizottság azonban a pénzügyminiszter által külön jogszabályban megállapított esetekben az illeték kiszabását egészen vagy részben mellőzheti. (3) Az illeték mértékét és befizetésének módját a pénzügyminiszter állapítja meg. A határozathozatal 39. §. (1) A határozathozatalnál a döntőbizottságot a felek kérelmei nem kötik. (2) A döntőbizottság az ügyet érdemben határozattal dönti el, ha pedig az ügy csak részben alkalmas az érdemi döntésre, közbenső határozatot, illetőleg részhatározatot hoz. A határozatra vonatkozó rendelkezéseket a közbenső és részhatározatokra is megfelelően alkalmazni kell. Minden más esetben a döntőbizottság végzéssel ha* tároz. (3) A döntőbíró az általa hozott határozatért személyében felelős. A határozat 40. §. (1) A határozat rendelkező részében — az esetleg már korábban meghozott részhatározatban elbírált kereseti kérelmek kivételével — az eljárásban érvényesített valamennyi kereseti (viszontkereseti) kérelemről, a kamatfizetésről, az esetleges költségviselésről, továbbá az illetékfizetésről is dönteni kell. A határozatnak tartalmaznia kell az üggyel kapcsolatos azokat a rendelkezéseket is, amelyek a felek megfelelő to* vábbi működésének biztosítása végett a népgazdaság érdekében szükségesek. (2) A határozatban megállapított, nem pénz fizetésére szóló kötelezettség teljesítésére határidőt kell szabni. Ha a marasztalás pénz fizetésére szól, — feltéve, hogy a határozat másképpen nem rendelkezik — a megállapított kötelezettséget haladéktalanul teljesíteni kell. (3) A határozatot indokolni kell; az indokolásnak tartalmaznia kell a kereseti (viszontkereseti) kérelem és a védekezés lényegét, a döntőbizottság által megállapított tényállást a bizonyítékok megjelölésével, a felek működésében feltárt hiányosságokat, végül a rendelkező részben foglalt döntés jogi és gazdasági indokait. (4) A döntőbizottság a határozatát nem változtathatja meg. Ez a rendelkezés nem terjed ki a határozat kijavítására és kiegészítésére (43. §), valamint a pénzbírság (52. §), továbbá a tanúkkal, illetőleg a szakértőkkel szemben alkalmazott kényszerítő intézkedések [34. § (5) bek.] egészen vagy részben történő hatályon kívül helyezésére. A végzés 41. §. Amennyiben ez a rendelet eltérően nem rendelkezik, a döntőbizottság határozatára vonatkozó rendelkezések a végzésekre is megfelelően irányadók azzal, hogy az eljárást irányító végzést nem kell indokolni és a döntőbizottság az ilyen végzést indokolt esetben megváltoztathatja. A határozat írásbafoglalása, kihirdetése, kézbesítése és jogereje 42. §. (1) A döntőbizottságnak a tárgyalás tartásával hozott határozatát kihirdetés előtt írásba kell foglalnia, különösen bonyolult vagy fontos ügyekben azonban a kihirdetett határozat indo-