Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 33. szám

398 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 33. szám. perbevonását, illetőleg perbehívását kéri az alperes. (4) Az alperes köteles a mellékletekkel ellátott előkészítőirat egy-egy példányát közvetlenül megküldeni a felperesnek és a keresetlevélben megjelölt alperesi pertársaknak. Az ennek megtörténtét igazoló postai feladóvevényt vagy az átvételt igazoló elismervényt a döntőbizottsághoz benyújtott példányhoz kell csatolni vagy az elküldést más módon kell igazolni. (5) Ha a döntőbizottság az ügyet az alperes előkészítőiratának előterjesztése után, illetőleg a kitűzött határidő eredménytelen eltelte esetében a rendelkezésre álló és az esetleg hivatalból még beszerzett adatok alapján elbírálhatónak tartja, határozatot hoz, ellenkező esetben az ügyet tárgyalásra tűzi ki. A tárgyalás előkészítése és kitűzése 28. §. (1) A döntőbizottság az ügyet — ha az tárgyalás tartása nélkül nem intézhető el — úgy köteles előkészíteni, hogy az lehetőleg egy tárgyaláson érdemben elbírálható legyen. (2) A döntőbizottság a feleket és a szavatosokat '— akár a tárgyalás kitűzése előtt, akár az eljárás bármelyik későbbi szakaszában — kiegészítő adatszolgáltatásra, elszámolás összeállítására, könyvelésük egyeztetésére, a vita tárgyának megszemlélésére, közös jegyzőkönyvek felvételére, az eljárás lefolytatásához szükséges okiratok bemutatására, illetőleg az iratokhoz csatolására vagy egyéb bizonyítékok beszerzésére, illetőleg megjelölésére utasíthatja. A felek és szavatosok bármelyikének dolgozóit felvilágosítás adás végett — tárgyaláson kívül is — maga elé idézheti, az egyes hatóságoktól és gazdasági szervezetektől okiratokat szerezhet be és tőlük egyes adatok közlését, illetőleg felvilágosításokat vagy véleményt kérhet, szakértői bizonyítást rendelhet el, harmadik személyt félként vagy szavatosként az eljárásba — a rendelet korlátain belül — hivatalból is bevonhat, helyszíni szemlét tarthat, a feleknél és a szavatosoknál az ügy anyagát és körülményeit ellenőrizheti és általában mindent megtehet, ami az ügy előkészítése és elbírálása érdekében szükséges. (3) A döntőbizottság a népgazdaság érdekeinek vagy valamelyik fél jogainak megóvása végett szükségesnek mutatkozó, egyébként az érdemi jogkörébe tartozó intézkedést — különösen fenyegető kár esetében — a felek meghallgatása után végzéssel ideiglenes hatállyal is megtehet. A döntőbizottság az ilyen ideiglenes intézkedését bármikor megváltoztathatna, de annak hatálya legfeljebb az érdemi határozat meghozataláig tartható fenn. Ideiglenes intézkedés megtételének külön kérelemre [21. § (3) bek.] az eljárás rendes menetén kívül, a keresetlevél beadását megelőzően is helye van. (4) A döntőbizottság a feleket, a szavatosokat, a tanúkat és a szakértőket a tárgyalásra megidézi. Az alperesnek és a szavatosnak szóló idézéshez csatolni kell a mellékletekkel ellátott ke^ resetlevél és az esetleges előkészítőirat egy-egy példányát. Szerződési ügyekben a szükséghez képest — a keresetlevél és az esetleges előkészítőirat csatolásával — a tárgyalás helyéről és időpontjáról a felek felügyeleti szervét is értesíteni kell. Az idézés (értesítés) rövid úton is közölhető (távbeszélőn, küldönccel). (5) A döntőbizottság bármely hatóság vagy szervezet képviselőjét — egyes szakkérdések megvilágítása végett — a tárgyalásra meghívhatja. A meghívottak a kívánt felvilágosításokat kötelesek megadni. (6) Az alperes köteles a kereseti kérelemre vonatkozó nyilatkozatát és az esetleges érdemi védekezését elők^szítőiratban — amennyiben ez még nem történt meg (27. §) — előterjeszteni. Az előkészítőirat tekintetében a 27. §-ban foglalt rendelkezések irányadók azzal az eltéréssel, hogy az előkészítóiratot a tárgyalási időköz (az idézés kézbesítése és a tárgyalás napja közötti idő) első felében kell előterjeszteni. A tárgyalás 29. §. (1) A tárgyalást általában a döntőbizottság hivatali helyiségében kell megtartani, szükség esetében azonban — különösen, ha helyszíni szemlére van szükség — azt más helyen is meg lehet tartani. (2) A tárgyalás nem nyilvános; azon a megidézetteken felül csak a felek felügyeleti szerveinek képviselői, valamint azok lehetnek jelen, akiknek ezt a döntőbizottság megengedi. A felügyeleti szervek képviselőit a tárgyaláson felszólalási és tanácskozási jog illeti meg. (3) A felek, a szavatosok, valamint a felügyeleti szerveik képviselői a döntőbizottságot a tényállás felderítésében és a népgazdaság érdekeinek megfelelő érdemi döntés meghozatalában támogatni kötelesek. (4) A tárgyalás megtartását, illetőleg a határozathozatalt a felek távolléte nem gátolja. (5) Ha a tárgyalást el kell napolni, az új határnapot lehetőleg nyomban ki kell tűzni és a szükséghez képest tüzetesen meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyeket a feleknek az eljárással kapcsolatban meg kell tenniök. Keresetváltoztatás, elállás a keresettől 30. §. A felperes a keresetét a határozat meghozataláig megváltoztathatja, vagy attól elállhat. Ha azonban a keresetváltoztatás vagy az elállás jogszabályba ütközik vagy a népgazdaság érdekeit sérti, a döntőbizottság a keresetváltoztatás vagy az elállás tudomásulvételét megtagadja és az eljárást hivatalból folytatja.