Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 33. szám

33. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 397 Képviselet 22. §. (1) A döntőbizottsági eljárásban a feleket csak olyan személyek képviselhetik, akiket erre a jogszabály feljogosít (vállalati igazgató, jogtanácsos, stb.), vagy akiknek az ügy ellátására szóló és egyezség kötésére is feljogosító írásbeli meghatalmazásuk van. A felek olyan dolgozói, akik nem jogtanácsosi, önálló jogi előadói vagy jogi előadói munkakörben működnek, döntőbizottsági képviseletre vonatkozó általános meghatalmazás alapján is eljárhatnak. (2) A felek eljárásra jogosított képviselői a döntőbizottság engedélyével az ügy irataiba betekinthetnek és azokból jegyzeteket is készíthetnek. A hatáskör, az illetékesség és az elévülés vizsgálata 23. §. (1) Ha az ügy nem tartozik a döntőbizottság hatáskörébe vagy az illetékessége alá és az iratokból meg lehet állapítani az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező döntőbizottságot vagy más hatóságot, a keresetlevelet végzéssel ahhoz kell áttenni, különben pedig vissza kell utasítani. A végzést valamennyi félnek kézbesíteni kell. (2) A keresetlevélnek az előző bekezdés alapján történt visszautasítása esetében a keresetlevél beadásának polgári jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes a visszautasító végzés kézhezvételétől számított nyolc nap alatt a keresetlevelet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező döntőbizottsághoz vagy más hatósághoz beadja. (3) Az alperes a hatáskör, illetőleg az illetékesség hiányára alapított kifogását legkésőbb az érdemi védekezésének előterjesztésekor köteles előadni; a döntőbizottság azonban a hatáskör hiányát az eijárás bármelyik szakaszában hivatalból figyelembe veszi, az illetékesség hiányát pedig az alperes érdemi védekezésének előterjesztéséig hivatalból figyelembe veheti. (4) Az alperes hatásköri és illetékességi kifogása felett a döntőbizottság haladéktalanul dönteni köteles, az alaptalan kifogás elutasításának indokolását azonban a határozatba is foglalhatja. 24. §. A döntőbizottság a pénzkövetelés elévülését az eljárás bármelyik szakaszában hivatalból figyelembe veszi. A keresetlevél hiányainak pótlása 25. §. (1) A hiányosan vagy az előzetes eljárás (16. §) lefolytatása nélkül benyújtott keresetlevelet^ a döntőbizottság a hiányok megjelölése mellett pótlás végett rövid határidő kitűzésével — az újabb mulasztáshoz fűződő jogkövetkezményekre uta-^ lássál — a felperesnek visszaadhatja. (2) Ha a felperes a keresetlevelet a kitűzött határidő alatt a hiányok pótlásával újból előtér* jeszti, úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is helyesen adta volna be. (3) Ha a felperes a neki hiánypótlás végett visszaadott keresetlevelet a kitűzött határidő alatt nem terjeszti újból elő vagy azt újból hiányosan adja be, és emiatt a kereset nem bírálható el, a döntőbizottság a keresetlevelet végzéssel visszautasítja. Kötelező keresetindítás esetében a keresetlevél visszautasításának ebből az okból nincs helye, hanem a döntőbizottságnak — a szükséges intézkedések megtételével (52. §) — az eljárást folytatnia kell. Az eljárás irányítása 26. §. A döntőbizottság az ügy helyes és gyors eldöntésének biztosítása végett hivatalból gondoskodik arról, hogy a felek az eljárás során jogaikat helyesen gyakorolják és kötelességeiknek eleget tegyenek. Eljárás tárgyalás kitűzése nélkül 27. §. (1) A ténybeli és jogi megítélés szempontjából egyszerűbb ügyet a döntőbizottság tárgyalás kitűzése nélkül, az alperes írásbeli meghallgatása alapján is eldöntheti. Ilyen esetben a keresetlevelet a jogkövetkezményekre utalással azzal a felhívással kell az alperesnek megküldeni, hogy az ügyre vonatkozó előkészítő iratát — ha a döntőbizottság a szükséghez képest más határidőt nem állapít meg — szerződési ügyben öt, egyéb ügyben pedig tizenöt nap alatt terjessze elő. (2) Az alperes köteles a kereseti kérelemre vonatkozó nyilatkozatát és esetleges érdemi védekezését az előkészítőiratban előterjeszteni. Az előkészítőirathoz köteles a felperes előadásával ellentétes tényállításaira vonatkozó okirati bizonyítékait csatolni, az egyéb bizonyítékait pedig megjelölni, további személyek perbevonására, illetőleg perbehívására (32. §) vonatkozó kérelmét, úgyszintén esetleges viszontkeresetét előterjeszteni és általában az ügyet a maga részéről úgy előkészíteni, hogy az ennek alapján eldönthető legyen. (3) A mellékletekkel ellátott előkészítőiratot a döntőbizottsághoz egy példányban, szerződési ügyekben pedig annyi további példányban kell benyújtani, amennyi az ügy által érintett fel* ügyeleti szervek Lzáma. További személyek perbevonására vagy perbehívására vonatkozó kérelem előterjesztése esetében a keresetlevélből és az előkészítőiratból annyi további példányt kell a döntőbizottsághoz benyújtani, ahány személy