Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)
1962 / 32. szám
32. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 383 A kohó- és gépipari miniszter és a belkereskedelmi miniszter 62.086/1962. KGM számú együttes utasítása a tartós közszükségleti termékek garanciális javításáról szóló 60.125/1960. (KGK VI. 3.) KGM számú együttes utasítás* kiegészítéséről (Nem teljes szöveg) A hatályos jogszabályok szerint mindazokat a szállítási költségeket, amelyek a jótállási javítással kapcsolatban indokoltan merülnek fel, a jótállást vállaló termelő vállalatnak kell viselnie. Ezekre az átalános szabályokra tekintettel szükséges a 60.125/1960. KGM. számú utasítás (a továbbiakban: utasítás) rendelkezéseinek kiegészítése. Az utasítás III. fejezet 1. és 2. pontjának egyidejű hatályon kívül helyezése mellett a következőket rendeljüs. III. A jótállás keretébe tartozó javítások elvégzése és a költségviselés 1. A rögzített (fix) bekötésű termékek (elektromos tűzhely, kettős főzőlap, boyler, elektromos sütő), továbbá az elektromos hűtőszekrény, televízió, zenegép, magnetofonnal, illetve lemezjátszóval egybeépített rádió, egyéb kézi csomagként nem szállítható rádió, mosógép, elektromos centrifuga javítását az üzemeltetés helyén kell elvégezni. Ha a javítás a helyszínen nem végezhető el, a javításra szoruló termék szállításáról a javító vállalat köteles gondoskodni. A szállítás költsége a gyártó vállalatot 'terheli. A garanciális javítás céljából a szervíz által elszállított fix bekötésű készülék le- és felszereléséről is a javító vállalat köteles — külön költség felszámítása nélkül — gondoskodni. 2. Az 1. pontban fel nem sorolt termékeket a vevő szállítja be: a) a lakóhelyén üzemelő javító vállalathoz, b) ha a lakóhelyén nincs javító vállalat, úgy a lakóhelyéhez legközelebb eső javító vállalathoz, vagy ha ez részére valamilyen oknál fogva kényelmesebb, ahhoz a kereskedelmi vállalathoz, amelytől a terméket vásárolta. 3. Ha a vevő közvetlenül a javító vállalathoz szállítja be a javításra szoruló terméket, a felmerült szállítási költséget a gyártómű az alábbiak szerint köteles téríteni: a) ha a javítást igénybevevő lakóhelyén van javító vállalat [2. a) pont], szállítási költségként a leggazdaságosabban igénybevehető helyi közlekedési eszközre (villamos, autóbusz) érvényes díjszabás szerinti oda-vissza utazás költségei térítendők; b) ha a javítást igénybevevő lakóhelyén nincs javító vállalat [2. b) pont], szállítási költségként a csomagszállításra érvényes postai, darabáru fuvarozásnál pedig az AKÖV, illetve a vasúti díjszabás szerinti összeg térítendő. 4. A kijavított termék visszaszállítása a fogyasztóhoz a következőképpen történik: ha a vevő közvetlenül a javító vállalathoz szállította be a hibá> terméket, úgy kifejezett kérelmére a kijavított terméket postán, vagy darabáru esetén az AKÖV, illetve vasút útján bérmentve kell részére megküldeni. Ha a vevőnek ilyen kívánsága nincs, a termék visszaszáll írásáról maga gondoskodik, ilyen esetben a szállítási költséget a 3. a), illetve a 3. b) pontban foglaltak szerint kell megtéríteni. 5. Ha a javításra szoruló hibás terméket a kereskedelmi vállalat veszi át, köteles azt az átvételtől számított 4 napon belül a javító vállalathoz továbbítani. Ha a kereskedelmi vállalat másképpen nem intézkedik, a visszaszállításról ugyancsak 4 napon belül a javító vállalat köteles gondoskodni A vállait a leggazdaságo* Az utasítás a Tanácsok Közlönye 1960. évi 37. számában jelent meg. sabban igénybevehető fuvareszközre érvényes díjszabás szerinti szállítási költséget köteles megtéríteni a kereskedelmi vállalatnak. 7. A jelen utasításban foglaltakat a már folyamatban levő javítások esetében is értelemszerűen alkalmazni kell. Csergő János s. k., Halász János s. k., kohó- és gépipari miniszter belkereskedelmi miniszterhelyettes Vegyes rendelkezések ÁLLÁSFOGLALÁSOK AZ ÉPÍTÉSÜGYI MINISZTÉRIUM LAKÁS- ÉS KOMMUNÁLISPOLITIKAI FŐOSZTÁLYA ÁLLÁSFOGLALÁSA Lakásjogi kérdések 28. Nem lehet kizárni a fellebbezést az első' fokú lakásügyi hatóságnak olyan határozata ellen, amelyben a jogerős bírói ítélettel a lakás elhagyására kötelezett személynek — a lakásból való eltávolításával egyidejűleg — más lakásba (albérleti szobába, szükséglakásba) való behelyezését rendelte el A 35/1956. (IX. 30.) MT számú rendelet (továbbiakban: R.) 80. §-ának (2) bekezdése értelmében a lakásügyekben hozott bírói határozat végrehajtását a bíróság rendeli el, de azt P. lakásügyi hatóság foganatosítja. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a bérleti jogviszony megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradt személy elhelyezése tárgyában az elsőfokú lakásügyi hatóság dönt. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a fenti rendelkezések értelmezése tárgyában kiadott állásfoglalásában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik az olyan jogerős ítéletek végrehajtása, amelyekben a bíróság csak a bérleményhez tartozó egyes helyiségek használata kérdésében döntött, s így az ítélet végrehajtása során a kötelezettnek szükséglakásba való kihelyezése szóba sem jöhet. Erre figyelemmel a R. 80. §-ának (2) bekezdése alapján csak azoknak a bírói ítéleteknek a foganatosítása tartozik a lakásügyi hatóság hatáskörébe, amelyek értelmében a kötelezettnek a lakást el kell hagynia, s ezért a végrehajtás során máshol történő elhelyezését biztosítani kell. Az ilyen ügyekben a R. 80. §-ának (2) és (3) bekezdését együttesen kell alkalmazni, tehát a végrehajtást a bíróság rendeli el, s a bíróság megkeresése alapján meginduló államigazgatási eljárás során az elsőfokú lakásügyi hatóság dönt a lakásból eltávolítandó személy elhelyezése tárgyában. Az elhelyezés vagy a lakásügyi hatóság által e célból kiutalt másik lakásba, vagy lakás céljára állandó jelleggel alkalmas albérleti szobába, vagy — jogcím nélkül visszamaradt rosszhiszemű személyek esetében — szükséglakásba