Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)
1962 / 32. szám
32. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 379 zés törlésére a 3. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. 6. §. (1) A rendezési tervben meg kell állapítani a rendezés alá vont területek rendeltetésszerű felhasználásának időrendi ütemezését, s a területekjét ennek megfelelően három csoportba kell sorolni. (2) Az első csoportba sorolt, időrendben először felhasználásra kerülő olyan telkekre, amelyeknek rendeltetése, építési övezeti beosztása, vagy beépítési módja megváltozik, valamint a rendezési terv szerint egyelőre be nem építhető területekre -— a terület rendeltetésszerű felhasználásáig — teljes építési tilalmat kell elrendelni. (3) A második csoportba sorolt, időrendben másodszor felhasz álásra kerülő és még be nem épített vagy nem lakás céljára szolgáló épülettel beépített telkeken — a terület rendeltetésszerű felhasználása előtt — csak ideiglenes jellegű épület építésére lehet engedélyt adni, feltéve, hogy az épület későbbi elbontásával járó értékcsökkenés és költség nem haladja meg az építési költségek 30%-át. Ha a telken már lakás céljára szolgáló épület áll, az épület korszerűsítéséhez szükséges toldalék építésére a tilalom fennállása alatt csak egy alkalommal lehet engedélyt adni. A toldalékkal az épületben levő lakások számát növelni nem lehet. (4) A harmadik csoportba sorolt telken csak akkor, és legfeljebb 75 m2 alapterületű földszintes épület építésére lehet engedélyt adni, ha a környező terület túlnyomó részét már hasonló módon beépítették. (5) Olyan közlekedési létesítmények esetében, amelyeknek pontos nyomvonala és területszükséglete az építési tilalom elrendelésének időpontjában még nem ismert, az elrendeléstől számított legrövidebb idő alatt, legkésőbb azonban két éven belül gondoskodni kell a szükséges terület pontos határainak megállapításáról és a felesleges építési tilalom megszüntetéséről; eddig az időpontig teljes építési tilalmat kell elrendelni. (6) Az elsőfokú építésügyi hatóság a (3) bekezdés alapján adott építési engedélyben közérdekből kikötheti az épület későbbi átalakításának, illetőleg lebontásának kötelezettségét. Ilyen esetben az átalakításért, illetőleg lebontásért költség vagy kár megtérítése nem jár. Cseretelkek kialakítása és felhasználása 7. §• (1) Ha a tulajdonos a telkét terhelő építési tilalom miatt nem tudja megvalósítani lakóházépítési szándékát, részére — kérelmére — a városi (községi) tanács végrehajtó bizottsága — kisajátítási eljárás nélkül — köteles cseretelket adni, ha a) a telken — az építési tilalom elrendelése előtt érvényben volt építésügyi szabályok, illetőleg építési övezeti beosztás vagy a területen kialakult beépítési mód szerint — családi lakóház volt építhető, b) a tulajdonos vagy egyeneságbeli rokona kötelezettséget vállal arra, hogy a cseretelken a birtokbaadástól számított hat hónapon belül megkezdi és két éven belül befejezi az építésügyi szabályoknak megfelelő lakóházának felépítését, c) a tulajdonos az építési kötelezettség vállalásával egyidejűleg írásban hozzájárul ahhoz, hogy a telekkönyvbe a cserébe kapott telekre vonatkozóan az építési kötelezettség teljesítéséig elidegenítési tilalmat jegyezzenek be, d) a tulajdonos az építési tilalommal terhelt teleknek már a tilalom elrendelésekor is tulajdonosa volt vagy a telket ilyen személytől örökölte, végül e) a tulajdonosnak abban a városban (községben), ahol az építési tilalommal terhelt telke van, az építésügyi szabályoknak megfelelően beépíthető másik telke nincs, illetőleg nem tulajdonosa (tulajdonostársa) olyan családi háznak (szövetkezeti vagy öröklakásnak), amelyben benne lakik, s ezt a körülményt hitelt érdemlő módon igazolja. (2) A tulajdonos az (1) bekezdés alapján akkor is kérhet cseretelket, ha a telkét terhelő építési tilalmat e rendelet hatálybalépését megelőzően rendelték el. (3) Az építési tilalommal terhelt telek helyett egy tulajdonos részére csak egy cseretelek adható. Ha a telek több személy közös tulajdonában áll, s az építésügyi szabályok szerint eredetileg több részre volt osztható, a tulajdonostársak részére összesen legfeljebb annyi cseretelket lehet adni, ahány személy a telek tulajdonosa; ha azonban több tulajdonos van, mint ahány részre volt osztható a telek, legfeljebb annyi cseretelket lehet adni, mint ahány telek a szabályszerű felosztás útján keletkezett volna. A tulajdonostársak részére — kérelmükre — családi ház építésére alkalmas több telek helyett társasház építésére alkalmas egy telek is adható. (4) Ha megfelelő számú cseretelek áll rendelkezésre, az elsőfokú építésügyi hatóság a rendezési tervben második, illetőleg harmadik csoportba sorolt, építési korlátozással terhelt beépítetlen telkek tekintetében is megtagadhatja az építési engedély kiadását. Ilyen esetben azonban — az (1) bekezdés a)—e) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén — cseretelket kell adni. 8- §• (1) A városi (községi) tanács végrehajtó bizottsága csere céljára köteles kellő mennyiségű, az építésügyi szabályoknak megfelelően beépíthető telekről gondoskodni. (2) Csere céljára a) az állami tulajdonban álló tartalék házhelyeket, b) a város (község) belterületén, illetőleg a külterületi település beépítésre szánt területén levő állami tartalékingatlanokból csere céljára kialakított házhelyeket,