Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 32. szám

380 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 32. szám. c) a földreform során, illetőleg az 1/1954. (II. 28.) VKGM számú vagy az 1/1955. (III. 26.) VKGM számú rendelet1 alapján juttatott, de még be nem épített és ezért állami tulajdonba visszavett házhelyeket, d) házhely értékesítés céljából kialakított, de az Országos Takarékpénztárnak értékesítés végett még át nem adott, illetőleg átadott, de még nem értékesített és csere céljára visszavett házhelyeket kell felhasználni. (3) A csere céljára alkalmas telkek megszerzésével, illetőleg műszaki kialakításával kapcsolatos költségeket — a 182/1958. (PK. 31.) PM számú utasítás2 rendelkezései szerint — az érdekelt városi (községi) tanács1 községfejlesztési alapjának költségvetéséből kell fedezni. A kifizetett összegeket — az állami költségvetésből, illetőleg a népgazdasági tervben szereplő beruházások esetében a beruházó szerv beruházási előirányzatából — a községfejlesztési alap javára vissza kell téríteni. Nincs helye a kifizetett összegek visszatérítésének, ha a telekcsere a községfejlesztési alapból végzett beruházással kapcsolatban elrendelt építési tilalom miatt vált szükségessé. 9. §. (1) Az építési tilalommal terhelt telek és a cseretelek értéke közötti különbözetet a kisajátítással kapcsolatos kártalanításra vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon kell megállapítani és kiegyenlíteni. (2) Ha a cseretelek értéke nagyobb, mint az építési tilalommal terhelt teleké, az értékkülönbözetet a 8. § (2) bekezdésének a) és c) pontjában említett házhelyek felhasználása esetében a községfejlesztési alap, a 8. § (2) bekezdésének b) és d) pontjában említett házhelyek felhasználása esetében pedig az állami költségvetés javára kell befizetni. (3) A városokban és a községekben — Budapest kivételével — a cseretelket egyenértékűnek kell tekinteni, ha területe csak 20%-kal tér el az építési tilalommal terhelt telek méretétől, út- és közműellátása azonos jellegű, a központtól való távolsága oedig — a település nagyságától függően — 400—800 méterrel nem kisebb vagy nagyobb. Budapesten a cseretelek egyenértékének ismérveit tanácsi rendelet állapítja meg. 10. §. (1) A városi (községi) tanács végrehajtó bizottsága cseretelek adására vonatkozó határozatának tartalmaznia kell: aj a cserével érintett telkek telekkönyvi betétés helyrajzi számát, valamint tulajdonosainak nevét és lakcímét; 1 Az idézett rendeleteket a Tanácsok Közlönye 1954. évi 16., illetve az 1955. évi 24. száma közli. JAz utasítás a Tanácsok Közlönye 83. számában jelent meg. b) rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az építési tilalommal terhelt telek tulajdonjogát — o rendelet alapján — a Magyar Állam, a cseretelek tulajdonjogát pedig — beépítési kötelezettséggel és elidegenítési tilalommal terhelten — az építési tilalommal terhelt telek tulajdonosa (tulajdonostársai) szerzi (szerzik) meg; c) a tulajdonostársaknak a 7. § (3) bekezdése alapján adott több cseretelek esetében, hogy melyik telek kié lesz, ha pedig nem mindegyik tulajdonostárs kap külön telket, azt, hogy az egyes tulajdonostársak milyen arányban szereznek tulajdonjogot; d) a cserével érintett telkek értéke közötti különbözet mértékét és kiegyenlítésének módját, végül e) a cseretelekre vonatkozó beépítési kötelezettséget, valamint e kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a tulajdonossal (tulajdonostársakkal) szemben alkalmazható jogkövetkezmények ismertetését. (2) A cseretelek adására vonatkozó határozatot meg kell küldeni az építési tilalommal terhelt telek tulajdonosa (tulajdonostársai) és az elsőfokú építésügyi hatóság, továbbá — az esetleges értekkülönbözet kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség nyilvántartásba vétele végett — a cseretelep fekvése szerint illetékes városi (városi kerületi, községi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya (adóügyi csoportja) részére. (3) Ha a cseretelek adására vonatkozó határozat jogerőssé válik, az elsőfokú építésügyi hatóság — községben a községi tanács végrehajtó bizottsága — a telekkönyvről szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően megkeresi a cserével érintett telkek fekvése szerint illetékes bíróságot (bíróságokat) a tulajdonjogban bekövetkezett változások és a cseretelket (cseretelkeket) terhelő elidegenítési tilalom bejegyzése, továbbá a cserével érintett telkeken fennálló bejegyzések kölcsönös átvitele végett. (4) Az elsőfokú építésügyi hatóság — községben a községi tanács végrehajtó bizottsága — a cseretelekre vonatkozó beépítési kötelezettség teljesítésére megállapított határidőt — a tulajdonos indokolt kérelmére — egy évvel meghoszszabbíthatja, illetőleg a csereteleknek a beépítési kötelezettség teljesítése előtt történő elidegenítését is megengedheti. Ilyen esetben a beépítési kötelezettség — az eredetileg megállapított határidőben — az új tulajdonost terheli. A cseretelek elidegenítésére adott engedély alapján az elidegenítési tilalomra vonatkozó telekkönyvi bejegyzést törölni nem lehet. (5) A beépítési kötelezettség teljesítése után az elidegenítési tilalom megszűnik; a vonatkozó telekkönyvi bejegyzést az elsőfokú építésügyi hatóság — községben a községi tanács végrehajtó bizottsága — megkeresése alapján törölni kell. (6) A cseretelek adására vonatkozó eljárás díjés illetékmentes. A telekcsere mentes a visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték alól.