Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 29. szám

320 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 29. szám. Az Építésügyi Minisztérium 21/1962. számú közleménye a kommunális szolgáltató vállalatok alkalmazotti dolgozóinak munkaköri bértáblázatáról Az Építésügyi Minisztérium a vállalati alkal­mazottak munkaköri bértáblázatairól szóló 132' 1961. (23) Mü M számú utasítás alapján az É M fő- és szakfelügyelete alá tartozó kommunális szolgáltató vállalatok műszaki, adminisztratív és egyéb alkalmazottainak munkaköri bértáblázatait — a Helyi Ipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetével (HVDSZ) egyetértésben — a 7/1962. É M számú körrendeletében az alábbiak szerint szabályozta. I. A körrendelet hatálya 1. A körrendelet hatálya kiterjed a tanácsi in­gatlankezelő vállalatok, házkezelési igazgatósá­gok, kertészeti-, parképítő-, parkfenntartó, köz­tisztasági-, kéményseprő-, temetkezési-, díjbe­szedő-, takarító-, város-, illetve községgazdálko­dási vállalatok és a Fővárosi Távfűtés- és Meleg­vízszolgáltató Vállalat (a továbbiakban: vállala­tok) műszaki, adminisztratív, valamint kisegítő és nem ipari állománycsoportba tartozó dolgo­zóira (a továbbiakban: dolgozók). 2. A körrendelet hatálya nem terjed ki a) az 1. pontban felsorolt vállalatoknál alkal­mazott fegyveres ipari őrökre, fordítókra, gép­kocsivezetőkre, gyakornokokra, kocsikísérőkre, rakodókra, lóápolókra, üzemi tűzoltókra, b) az üzemi orvosi rendelők és a vállalati üdü­lők dolgozóira, valamint c) a vállalati bölcsődék, óvodák és napközi ott­honok azon alkalmazottaira, akiknek munkabérét külön utasítás szabályozza. II. A dolgozók személyi alapbérének megállapítása 1. A dolgozók (I. fejezet 1. pont) alapbérét e körrendelet 1. sz. mellékletében közölt munka­köri bértáblázatok alapján kell megállapítani. 2. A munkaköri bértáblázatok egyes bértételei­nek határai között — a vállalat sajátosságainak megfelelően — a megyei (megyei jogú vároói) tanács vb. építési és közlekedési osztálya, Buda­pesten a Fővárosi Tanács VB. Házkezelési Igaz­gatósága, valamint Közmű és Szolgáltatási Igaz­gatósága (a tcvábHakban: tanácsi szakigazgatási szerv) a HVDSZ Megyebizottságával, Budapes­ten: Budapesti Bizottságával (a továbbiakban: a szakszervezet illetékes szervével) egyetértésben — az E M Szakigazgatási Főosztályának hozzájá­rulásával — ki^ön bértételeket állapíthat meg, továbbá az egyes besorolási feltételeket kiegé­szítheti. 3. A dolgozók személyi alapbérét a vállalat igazgatója — a szakszervezeti bizottsággal egyet­értésben —, a vállalat igazgatójának és helyette­seinek személyi alapbérét pedig az őket kinevező szerv vezetője a szakszervezet illetékes szervével egyetértésben — a jóváhagyott átlagkeresetek és prémiumkeret betartása mellett — állapítja meg. A betegségek és be nem töltött állások miatti béralapmegtakarítást alapbér növelésére felhasz­nálni nem lehet. 4. A dolgozót az általa ténylegesen betöltött munkakör alapján kell besorolni úgy, hogy érvé­nyesüljön a jobb és több munkára irányuló anyagi ösztönzés. Ennek megfelelően figyelembe kell venni a dolgozó rátermettségét, alkotó készsé­gét, szorgalmát, munkájának eredményeit, to­vábbá — ha a munkaköri bér táblázat a munka­körrel kapcsolatban ezt nem tenné — képesíté­sét és szakmai gyakorlati idejét. A több munkakört betöltő dolgozót abba a munkakörbe kell besorolni, amelyben munkaide­jének nagyobb részét tölti. 5. A vállalat igazgatója a szakszervezeti bizott­sággal (a három vezetőállású dolgozó tekinteté­ben az őket kinevező szerv vezetője a szakszer­vezet illetékes szervével) egyetértésben a dol­gozó személyi alapbérét a munkakörre meghatá­rozott alsó és felső bérhatárok között csökkent­heti, ha a dolgozó figyelmeztetés ellenére ismé­telten mulasztást követ el. A bércsökkentést az esedékesség előtt 15 nappal írásban kell közölni, külön megjelölve abban a bércsökkentés okát. A dolgozó bércsökkentés ellen panasszal for­dulhat a munkaügyi vita eldöntésére illetékes szervhez, amely csak a bércsökkentés alapjául szolgáló ok valódiságát vizsgálhatja, a csökkentés mértékét azonban — a Mt. V. 237. § rendelkezése folytán — nem. Ha az alapbér csökkentés mértéke 10%-nál nagyobb, a dolgozót megilleti a felmondás joga [Mt. 30. § (1) bekezdés c) pont]. 6. A munkaköri bértáblázatok egyes kategó­riáiba való besorolhatóság feltételeként előírt gyakorlati időt úgy kell kiszámítani, hogy — teljes egészében figyelembe kell venni az azonos vagy hasonló (pl. tervező esetében: tech­nológus) munkakörben bármely vállalatnál eltöl­tött időt, valamint a termelést közvetlenül irá­nyító munkakörben dolgozó esetében a vállalat tevékenységi körének megfelelő területen mun­kásként (pl. művezető esetében: szakmunkásként) eltöltött időt, továbbá a társadalmi szerveknél függetlenített munkakörben eltöltött időt, — fele mértékben lehet csak figyelembe venni azt az időt, amelyet a dolgozó más munkakörben, de a vállalat tevékenységi köre szerinti területen töltött. 7. A munkaköri bértáblázatok megfelelő mun­kaköreiben az okleveles mérnökkel azonosan so­rolhatók be a tudományegyetemeken oklevelet szerzett alkalmazott matematikusok, fizikusok, geofizikusok, geológusok és vegyészek. 8. Az 1. számú melléklet 2—4., 40—43., vala­mint 60—61. szám alatti munkaköreiben e kör­rendelet megjelenése után alkalmazott — az elő­írt képesítéssel nem rendelkező — dolgozó sze­mélyi alapbére legfeljebb a bértételek számtani átlagának megfelelő összegig állapítható meg.

Next

/
Thumbnails
Contents