Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 29. szám

29. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 321 9. Nem vonatkoznak az előző pontban foglaltak azokra a dolgozókra, akiket az említett munkakorokben : a) az utasítás megjelenése előtt, illetve b) a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés előírását megelőzően alkalmaztak. E dolgozók személyi alapbére — amennyiben a bértételek számtani átlagának megfelelő összeget meghaladja, nem csökkenthető és nem emelhető, — amennyiben a bértételek számtani átlagának megfelelő összeget nem éri el, csak a bértételek számtani átlagának megfelelő összegig állapítható meg, mindkét esetben mindaddig, míg az előírt képesítést nem szerzik meg. 10. A 8. pontban foglalt munkaköröknél — amennyiben az életkor tekintetében más jogszabály eltérően nem rendelkezik — a 40. életévét betöltött dolgozó az előírt végzettség, illetőleg képesítés megszerzése alól — a fővárosi (megyei, megyei jogú városi) tanács vb. elnökének engedélyével felmenthető. Ez a felmentés a bértételek számtani átlagáig terjedhető besorolási korlátozás alól is mentesít. A 8. pontban nem említett munkaköröknél az előírt végzettség megszerzése alóli felmentés a besorolási korlátozásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását nem érinti. E körrendelet megjelenése után alkalmazott dolgozó esetében az említett felmentésnek helye nincs. 11. Az osztályszervezeten belül működő csoportvezetők részére — ha legalább két érdemi beosztott munkáját irányítják — az általuk irányított munkakörre előírt bértételnél 10%-kal magasabb besorolási határ állapítható meg. Ez alól kivételek azok a dolgozók, akiknek besorolásánál a munkaköri bértáblázat csoportvezetői beosztásukat figyelembe veszi. III. Egyéb rendelkezések 1. E körrendelet megjelenését követően —legkésőbb azonban 1962. március 31-ig — a dolgozók jelenlegi személyi alapbérét (besorolását) ^elül kell vizsgálni. A dolgozót — a felülvizsgálatot követő további egy héten belül — a munkaköri bértáblázat feltételeinek megfelelő besorolásáról, személyi alapbéréről, esetleges személyi pótlékáról — a személyi fizetés kivételével — a 2. számú mellékletnek megfelelően írásban kell értesíteni. 2. A dolgozók esetleges személyi pótlékának különállását a bérhatárokon belül történő alapbéremelés útján meg kell szüntetni. Ha a dolgozó korábbi — az előírások alapján megállapított — alapbére (esetleges személyi pótléka) az új besorolás szerinti felső bérhatárt meghaladja, a különbség személyi pótlékként folyósítható. A kereseti arányokat is sértő, korábbi szabálytalan besorolás esetén személyi pótlékot megállapítani nem szabad. A körrendelet későbbi alkalmazása során a személyi pótlékban részesülők száma és az ilyen címen fizetett összeg nem emelkedhet; újabb személyi pótlékot megállapítani nem szabad; a személyi állomány változásával pedig a körrendelet bevezetésekor megállapított személyi pótlékok összegét fokozatosan csökkenteni kell. 3. Ha a dolgozó jelenlegi alapbére a körrendelet szernt a munkakörre meghatározott alsó bérhatárt nem éri el, alapbérét az alsó bérhatár eléréséhez szükséges összeggel ki kell egészíteni. 4. A III. fejezet 1—3. pontjaiban foglaltak végrehajtásával kapcsolatos munkákat a vállalat igazgatója — a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben — végzi. 5. A munkaköri besorolások felülvizsgálata és az ennek folytán szükségessé váló átsorolások következtében a jóváhagyott alkalmazotti béralapot és átlagkeresetet sem tanácsi, sem vállalati szinten túllépni nem szabad. 6. A dolgozók besorolásáról és alapbéréről, a személyi pótlékokról, valamint a személyi fizetésekről a 3. sz. melléklet szerinti naprakész kimutatást kell vezetni. Az első alkalommal (1962. április l-ig) elkészítendő kimutatás két példányát a tanácsi szakigazgatási szervnek meg kell küldeni. Eddig az időpontig lehet javaslatot tenni a személyi fizetésben részesítendő dolgozókra és a személyi fizetés összegére. A javaslatot indokolni kell. A javaslatban ki kell térni a körrendelet megjelenése előtt engedélyezett személyi fizetésekre is; ha az engedélyezés indokai még fennállnak, fenntartásukat kell kérni, ellenkező esetben megszüntetésüket kell javasolni. 7. A személyi fizetéseket két évenként felül kell vizsgálni s dönteni kell arról, hogy megállapításuknak indokai fennállnak-e. 8. A vállalat igazgatójának és a szakszervezeti bizottságnak egyetértését igénylő kérdésekben vita esetén a tanácsi szakigazgatási szervhez, illetve a szakszervezet illetékes szervéhez kell fordulni, amelyek a vitás kérdésekben együttesen döntenek. 9. A tanácsi szakigazgatási szerv rendszeresen — de legalább évenként egyszer — ellenőrizze a vállalatok által megállapított alapbéreket; szabálytalan besorolás esetén szigorú felelősségrevonást kell alkalmazni. E körrendeletben foglaltakkal ellentétes besorolás esetén a vállalat igazgatójának prémiumát csökkenteni kell, ismételt vagy súlyosabb esetben pedig meg kell vonni. 10. E körrendelet 1962. január 1. napján lépett hatályba. Ezzel egyidejűleg a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya által kiadott 2—22 1957., valamint a 2—43 1957. sz. utasítás hatályát veszti, Papp Lajos s. k., az É M Szakigazgatási Főosztálya vezetője