Tanácsok közlönye, 1962 (10. évfolyam, 1-90. szám)

1962 / 20. szám

228 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 20. szám. kes járási, illetőleg — ha a társulat érdekeltségi területe több járásra terjed ki — a megyei mezőgazdasági osztályt, az Országos Vízügyi Főigazgatóság helyett pedig a Földművelésügyi Minisztériumot kell érteni. FT. 8. §. A földhasználóknak a föld termőképességének megóvása és fokozása érdekében végzett munkáját az állam adó- és más kedvezményékkel támogatja. Vhr. 16. §. Azokat a földhasználókat, akik terméketlen talajt tesznek mezőgazdasági termelésre alkalmassá, vagy szántóföldi termelésbe vonnak be eddig fel nem tört és nem hasznosított területeket, a gazdaságilag használhatóvá tétel befejezését követő évtől kezdődően öt éven keresztül a hasznosításba bevont terület után teljes földadómentességben kell részesíteni. Ez a rendelkezés nem érinti a földadóról szóló jogszabályokban megállapított ideiglenes földadómentességre vonatkozó rendelkezéseket. FT. 9. §. (1) A talaj termőképességének és a termőtalajrétegnek megóvása érdekében az ipari és egyéb üzemek fokozott gondosságot kötelesek kifejteni. Ha az üzem létesítése vagy működése során a termőtalaj helyszíni megóvása nem lehetséges, a termőtalajt megfelelő területre kell elhordani, éspedig külszíni fejtésnél a bányászatról szóló 1960. évi 511. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, egyéb esetekben pedig akkor, ha az a népgazdaság érdekében áll és gazdaságosan megvalósítható. (2) Külszíni fejtések, továbbá fúrások, vizsgálatok, földalatti létesítmények és egyéb építkezések befejezése, illetőleg az ipari és egyéb létesítmények megszűnte után a munkálatokat végző szervek, illetőleg a létesítmények kezelő szervei kötelesek a területet a járási, járási jogú városi, megyei jogú városi, kerületi és a fővárosi kerületi (a továbbiakban: járási) tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott újrahasznosítás céljára alkalmassá tenni. Ha az újrahosznosítás több járást, várost vagy kerületet érint, az újrahasznosítás felől a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága határoz. (3) Különös gondot kell fordítani a termőtalaj védelmére a folyók szabályozásánál, halastavak, öntözőberendezések, utak létesítésénél, az erdők telepítésénél és művelésénél. Vhr. 17. §. (1) Ha az üzemi tevékenység folytatása az üzemnek addig mezőgazdasági művelés alatt állott területén a talaj termőképességének csökkenését vonja maga után és az ezzel érintett terület a 6. §. (2) bekezdésében megjelölt mértéket eléri vagy meghaladja — az (5) bekezdésben foglalt kivétellel — az üzem vezetője köteles a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnek előzetes bejelentést tenni. (2) A bejelentés alapján a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv az üzem vezetőjének és más érdekelteknek a meghallgatásával a helyszínen megvizsgálja, hogy van-e lehetőség a termőtalajnak az eredeti helyén vagy annak közelében való megóvására, illetőleg hogy a népgazdaság érdekében indokolt-e és a rendelkezésre álló eszközökkel gazdaságosan megvalósítható-e a kitermelt termőtalaj más területre való elszállítása. A gazdaságosság vizsgálatánál figyelembe kell venni a ráfordítások költségeit és a mezőgazdasági termelésben ennek következtében várható eredményt, valamint a visszatérülés időtartamát. Elsősorban azokat a területeket kell lerakóhelynek kijelölni, amelyek javítását az odahordott termőtalaj elősegíti. A termőtalaj elszállítása és a lerakóhely kijelölése felől a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv javaslata alapján a községi tanács végrehajtó bizottsága határoz. (3) A termőtalaj elhordásának költségei az ipari vagy egyéb létesítményt megvalósító üzemet terhelik. Beruházás esetén a költségeket a vonatkozó beruházási keret és pénzügyi fedezet terhére kell elszámolni. (4) A (2) bekezdés szerinti eljárás során a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv köteles az üzem vezetőjének figyelmét felhívni a művelési ág változásával kapcsolatos kötelezettség (10. §.) teljesítésére. (5) Külszíni fejtéssel érintett területeken a tájrendezésre és az újrahasznosításra a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény és a végrehajtására kiadott rendelkezések az irányadók azzal, hogy a bányaüzem tájrendezési kötelezettségének módját és mértékét az érintett rendelkezések figyelembevételével a járási tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. Vhr. 18. §. (1) A mezőgazdasági rendeltetésű földeken más célból végzett használatok megszüntetését — a külszíni fejtéssel érintett területek kivételével — a munkálatok, illetőleg az üzem vezetője vagy a létesítmény kezelője köteles a járási mezőgazdasági osztálynak bejelenteni. A bejelentés alapján a mezőgazdasági osztály helyszíni szemle alapján megállapítja a terület újrahasznosítása érdekében szükséges és legcélravezetőbb használati módot, valamint a további használatbaadás lehetőségét. Megállapításait és javaslatát a járási tanács végrehajtó bizottsága elé terieszti, Külszíni fejtéssel érintett területek esetében a 17. § (5) bekezdése szerint kell eljárni. (2) A javaslat alapján a járási tanács végrehajtó bizottsága határozatot hoz a területek újrahasznosításáról. A határozatban megállapítja azokat a kötelezettségeket, amelyeket az újrahasznosítás érdekében az üzem vagy egyéb létesítmény kezelője (vezetője) köteles elvégeztetni, dönt a terület további használatba adásáról és elrendeli a használatban (kezelésben) bekövetkezett változásnak a földnyilvántartáson történő átvezetését. (3) Ha az újrahasznosításra kerülő terület fekvésénél fogva a szomszédos járásban levő területre is kiterjed, az újrahasznosítás felől az érdekelt járási mezőgazdasági osztályoknak a megyei mezőgazdasági osztály útján előterjesztett javaslata